Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-222

Àz országgyűlés képviselőházának 222. biztosítása végett a Hunnia megvásárolta a Star-filmgyár leállított pasarétiúti telepét. Mielőtt költségvetési beszédemet befejezn/áin, legelsősorban köszönetet mondok Stitz János előadó úrnak, (Éljenzés a jobboldalon és a középen.) aki a költségvetést magas nívójú előadásban és az egyes problémák széles látókörű megvilágításával adta elő. Mielőtt az egyes képviselő urak felszólalásaira válaszolnék, általánosságban valamennyi kép viselő úrnak megköszönöm azt a megértést, azt a segíteni akarást, amelyet valamennyi képviselő úr felszólalásában megállapíthattam. Elsősorban Lill János képviselőtársamat említem, aki kifogásolta, hogy a munkás tanfolyamokon a képzés túlságosan elméleti. A szakmai képzés módjának megoldásáról sokat vitatkoztunk. Megjegyzçiseit én magam is vallom. Ezeknek továbbépítésén a kultuszminiszter úrral együttesen dolgozom. (Helyeslés ) Amit Lill János képviselőtársam a családpénztár bevételeiről mondott, erre vonatkozólag kénytelen vagyok felvilágosítást adni és kijelenteni, hogy a családpénztár bevételei nincsenek százalékos öszefüggésben a munkabérekkel. A járulékok összege egy férfi munkás után évi 50 pengő, női munkás után 33.33 pengő és ha emelkednek a fizetések, addig, ameddig nagyobbarányú hozzájárulás nem állapíttatik meg, a jövedelem nem nagyobbodik. 1940-ben kereken 19 millió pengő érkezett be gyermeknevelési pótlékra, és ebből közel 18 millió pengő fizettetett ki. A felesleg mintegy másfél millió, amelyet a törvény rendelkezései szerint tartalékolok. A folyó esztendőben előreláthatólag 1,300.000 pengő tartalékolható. Eonkay Ferenc képviselőtársam mint a magyar ipar több szektorának kiváló ismerője adta elő felszólalását. Megemlítette, hogy sok a szénkereskedő és hogy számukat redukálni kell. Valóban, elismerem, az alsófokú hatóságok, úgy látszik, nem tudnak annak a hatalmas ostromnak ellenállni, amelyet ma ilyen téren minden irányban tapasztalhatunk, hogy aki kellőképpen igazolja a törvényes követelményeket az iparigazolvány megszerzéséhez, annak megadják az iparigazolványt, az azután eljön a minisztériumokba ós anyagért dörömböl. A nagykereskedők száma, akik esetleg ötenhatan el tudták intézni egy szakmában a kereskedelmet, 140—150 főre növekszik fel és elmosódik közöttük az a határ, hogy ki a nagykereskedő» ki a kiskereskedő, — van olyan is, aki mind a kettő — (Közi Horváth József: Van olyan is, aiki egyik sem!) úgyhogy ezt a kérdést feltétlenül rendezni szükséges. Ronkay t. képviselőtársam is megemlítette, hogy az ipariskolák irányzata túlzottan humanisztikus. Én most megígérem, hogy alaposabban fogok foglalkozni az iparoktatás problémájával. A kultuszminiszter úr, akinek a hatáskörébe ez a probléma tartozik, az ipariskolák helyett ipari középiskolát létesít és azt állítja, hogy ezeknek a tananyaga gyakorlatibb, mint az ipariskoláké. (Mozgás.) Én igyekszem meggyőződni róla (Derültség.) és keresem azt a leghelyesebb megoldást, (vitéz Imrédy Béla: Ezt a jövő évig eldöntjük majd!), amelyre azután az ip ártörvény felhatalmazást fog adni. Andréka képviselőtársunk említette, hogy magasállású nyugdíjas urak ülnek be állásokba. (Felkiáltások bal felől: Bizony!) Tegnapi beszédemben magam is kikeltem ez ellen. A képviselő úr azt is megemlítette, hogy az anyaghivataloknál kijárok vannak. Én így még KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XI. ésé 194-i november 20-án

} csütörtökön. 49*7 nem hallottam kijárókról olyan értelemben, hogy ott valakik hivatásszerűen igyekeznének egyes anyagokat megszerezni. (Pándi Antal: Bejárók!) Bejárók, azok vannak, (Derültség.) de velük kénytelenek vagyunk foglalkozni. Amint említettem, 60.000 akta érkezik a hivatalba; ezt azelőtt nem kellett államilag irányítani, elintéződött a szabad kereskedelemben; most azonban mindenki igyekszik maga bejönni, érdeklődni, mert az hiszi, hogy ő nem kap, ha a másik kap, vagy kevesebbet kap, mint a másik. A munkáslakásépítésre vonatkozóan nyilatkoztam beszédemben. Ezt szorgalmazom, elkészített terv van és iki merem jelenteni, hogy maga a pénzügyminiszter úr — aki bizonyos okok miatt kénytelen volt elállni a már kidolgozott terv megvalósításának engedélyezésétől — mondotta, hogy tavaszra, mire az építkezések megkezdődnek, ismét lehetővé tesz bizonyos arányú munkáslakásépítkezést. Tudom, hogy ezen a téren nehézségek vannak, de vegyük tekintetbe azt, hogy a munkásság létszáma egyes ipari gócpontoikban igen nagy arányban szaporodott. így például a bányamunkásság létszáma a tavalyi 50.000-rel szemben az idén a termelés nagyobbítása miatt 86.000-re nagyobbodott és az üzleti élet szempontjából, de meg a honvédelem szempontjából is elsősorban a termelést kellett nagyobbítani (Helyeslés a szélsőbaloldalon) s csak azután foglalkozhatunk a kellő lakástermeléssel. (Kunder Antal: Ez a termelés céljait szolgálja!) Figus Albert képviselőtársam a tanoncotthonok ügyét említette, amire vonatkozóan kijelentem, hogy az iparfejlesztési törvényjavaslat kellőképpen gondoskodik a tanoncotthon létesítéséről és a tanoncok tartásáról. Hálásam köszönöm a képviselő úrnak, m hogy elismerte, hogy mind ez a kormány, mind az előző kormányok valóban cselekedtek az ország szociális haladása érdekében. A derzsidai szénbányáira vonatkozó megjegyzésekre megemlítem, hogy ezeknek a bányáknak szénkincsét még nem ismerjük és így még nem lehetséges, hogy koncessziót adjunk. Mihelyt ismerjük a szénkincset, arra törekszünk, hogy minél hamarabb elláthassunk onnan energiával egyes városokat. Ka'bók Lajos képviselő úr több kifejezést hangoztatott, többek között azt, hogy a hadiüzemekben' lévő munkások nem változtathatják az üzemhélyüket. Erre vonatkozólag közlöm, hogy 94 hadiüzemben 160.000 munkás van helyihez kötve. A képviselő úrral szemben azt is bizonyíthatom, .hogy minden esetben, amikor a kívánság méltányos volt, én módot adtam a munkásnak a másutt való elhelyezkedésre. A hadiüzemek személyzeti parancsnokai teljesen) pártatlanok, hivatalosan védik a munkát és sok mindenért lehet rájuk panaszkodni, csak azért nem, hogy a munkások szociális kívánságait nem értenék meg. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztárra nézve a törvény előírja, hogy az egyes pénztáraknál mutatkozó feleslegek a többi pénztár hiányainak fedezésére szolgáljanak, így egyes ipari pénztárak feleslegeit nem lehet a Családpénztárnál mutatkozó feleslegként beállítani. • Közi-Hörváth képviselőtársam a munkaügyi felügyelőségek intézményének minél hamarabb leendő megvalósítását óhajtja. Beszédemben már rátértem arra, hogy ez megtörtént, a szervezés folyamatban is van«. Az el70