Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-222
472 Az országgyűlés képviselőházának 222. ülése 194-1 november 20-án, csütörtökön. lió ilyen facipő kerüljön a piacra a hiányzó bőrcipők pótlására. T. Ház! Kétségtelen, hogy amikor erről a kérdésről beszélünk, az anyagtermelés problémája a fontosabb probléma, de mégis szóvá akarom tenni magát az anyagelosztást is, amely abban a formájában, ahogyan eddig történt az. érdekeltségek kebelében, megfelelhetett a kezdeti stádiumnak, de kétségtelenül nem felel meg az osztó igazságnak, amelynek legfőbb szempontja az kell, hogy legyen, hogy az arra rászorult közép- és kisiparosság is megkapja azt a nyersanyagmennyiséget, amelyre ipara folytatásához szüksége van. Ha az iparügyi miniszter úr ezen a téren bevezeti azt. hogy az anyaggazdálkodás teljesen állami tisztviselők kezébe legyen letéve, én ezt a magam részéről örömmel üdvözlöm, csak azt kérem, hogy ezek mellé az anyaggazdálkodási bizottságok mellé megfelelő szakértők is legyenek beosztva, akik a maguk részéről a szakszempontokat képviselni fogják. Fel akarom hívni ezzel kapcsolatban a miniszter úr figyelmét bizonyos panaszokra. Szegeden jártam a közelmúltban és ott adták elő ezt a panaszt a cirokseprű készítésével foglalkozók. Nem annyira mint konkrét panaszt, hanem inkább elvi szempontból a helyzet jellemzésére adom elő, hogy a eirokseprű gyártásával háziiparszerűen foglalkozó körülbelül 300 családról van szó. A cirok rendelkezésre is áll, de nem áll rendelkezésre a seprű összefűzéséhez a drótanyag és a zsinór. Ezt a kevés drótot és zsineget természetesen a zugforgalomban zsidó kereskedőknél két-háromszoros áron kell beszerezni, mert az anyaggazdálkodási hivatal seprű gyártására nekik ezt a zsineget és drótot nem utalja ki. Ugyanott van egy másik panasz, önállósításról beszélünk és arról, hogy keresztény kisipari vállalkozások létesüljenek. Az egyik zsidó gyár művezetője, amely gyár szigetelőanyag gyártásával foglalkozott, önállósította magát, családja, összeadta a maga kis tőkéjét, 10.000 pengőcskéjét; saját erejéből összehozta a szükséges Összeget és nem fordult a Nemzeti Önállósítási Alaphoz; a maga erejéből Önállósította magát. Kérte a nyersanyag kiutalását. A nyers, fedéllemezt meg is kapta, csak a hozzá szükséges másik anyagot, a bitument nem kapta meg. Vagy kocsikenőcsöt akart gyártani, amelyhez gázolaj és gyanta szükséges. A gázolajat megkapta, a gyantát nem kapta meg. Ezeknél a kiutalásoknál a gyártáshoz szükséges anyagok egy részét, sokszor háromnegyed részét megkapják, egynegyed részét, amely szükséges ahhoz, hogy tényleg gyártható is legyen a cikk. ezt a 20—25%-ot, nem kapják meg. Mi olyan rendszert szeretnénk látni, t. miniszter úr, amely rendszerben ilyen hibák ne fordulhassanak elő. Én tehát azt kérem, méltóztassék az anyaggazdálkodási hivatalok keretében lehetőleg egy referens, egy előadó kezébe letenni bizonyos szakmák összes anyagi ellátásának az ügyeit. Meg kell keresni a módját és a lehetőségét annak is, hogy ezek az anyaggazdálkodási hivatalok szervezetileg és a helyszínen is közelebb kerüljenek egymáshoz, mert mai eltagoltságuk mellett, a városban teljesen szétszórva, teljesen lehetetlen ezeket a kérdéseket összefüggően és szerves vonatkozásban elintézni és megoldani. Ebből a helyzetből a jövőben fokozott bajok lesznek. Ha már az anyagellátásnál tartok, röviden az építkezési problémáról is akarok szólni. amelynek fontosságát valamennyien tudjuk. I Azt látjuk, hogy új bérházak meglehetősen szép számmal épülnek, de csak olyan bérek mellett adják ki a lakásokat, hogy azután azokat megfizetni nem lehet. Egy kétszobás kii« egyszerű lakásnak a bére. amely normális viszonyok között havi 100 pengő volt. most körülbelül havi 200 pengő, tehát a duplája. Nem tudom megérteni, hogy mi indokolja ezt, amikor az építkezési nyersanyagok, az acél, a cement, a mésiz, a tégla árának az emelkedése bizonyos fokisr korlátozva van. A munkabéreknél sincs olyan jelentős emelkedés, amely ezt indokolttá tenné, így nem tudom, mi teszi szükségessé azt, hogy ilyen körülmények között a lakások bére a duplájára emelkedjék 1 ? Bátorkodom az iparügyi miniszter úr elé egy javaslatot terjeszteni itt a Ház előtt: méltóztassék azokat az építtetőket, akik hajlandók egy bérkalkulációnak alávetni magukat, akikhajlandók megelégedni azzal, hogy a megépülő ház csak bizonyos százalék erejéig jövedelmezzen, a megfelelő nyersanyaggal ellátni! Ez a kamatozás mérsékelt legyen! Hiszen azt látjuk, hogy Hollandiában a napipénz 1 százalék körül van, a hosszúlejáratú pénz pedig 25 százalék. Nem akarok most arról beszélni, hogy magas a kamatláb nálunk; jól ismerjük a mi magasabb kamatviszonyainkat. He rá kell mutatnom, hogy nem indokolt 6—7, sőt 8 százaléknál is magasabb százalék mellett kalkulált lakbéreket megállapítani! Igen t. miniszter úr. ma a házépítők jelentős része — vegyük úgy, ahogyan van — tőkeelhelyezést keres az építkezésben. (Ügy van! Ügy van!) Meg vagyok róla győződve, hogyha a miniszter úr az anyagkiutalást biztosítja számukra és e mellett a biztosított anyagkiutalás mellett csak 3—4 százalékos szerény kamatozását találja meg a tőke, akkor is éppen eléig építtető fog akadni és ha nem akad. legalább részesítsük elsősorban azokat előnyben, akik ezt a megkötöttséget vállalják és akik nem vállalják, hát részesüljenek építési nyersanyagokban akkor, ha az ő részükre is fog jutni még építési anyag. (Helyeslés.) Remélem, hogy a miniszter űr ezt a javaslatot, amely járható, azonnal megoldható, meg fogja valósítani. (Gosztonyi Sándor: Visszamenőleg! — Incze Antal: Mit szól hozzá Tömből y képviselő úr"? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Horváth Ferenc: Kisiparosságunk egy-két problémájával akarok csak egészen röviden foglalkozni, amennyire a rendelkezésemre álló idő engedi. A kisipari hitelellátás terén szeretném, ha a miniszter úr éppen olyan nagyszabású bejelentéssel jönne, mint a kereskedelmi hitelellátás terén hallottuk, hogy 20 millió pengő hitelt bocsátott rendelkezésre. Remélem, a miniszter úr hasonló bejelentést tesz a kisiparral kapcsolatban is. (Varga József iparügyi miniszter inűenlőleg int.) örömmel veszem észre igenléséből, hogy ez meg fog történni. Ez a hitelellátás elsősorban azokat az iparosokat érdekli és érinti, akik megfelelő anyagi fedezettel a hitel biztosítására rendszerint nem rendelkeznek, tehát főleg személyi hitelek kielégítéséről van szó. ami különösen fontos akkor, amikor a nyersanyag beszerzése jórészt a készpénzfizetés felé terelődik el. Azt szeretném, ha ezeknek a személyi hiteleknek a megállapítása először is bőségesebb lenne, mint eddig volt, figyelemmel a nyersanyagárakban bekövetkezett áremelkedésre, másodszor pedig ha a személyi hitelek nyújtásának a feltételei
