Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-216

Az országgyűlés képviselőházának 216. lezőleg megismerkedhessenek. (Derültség és zaj.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Rajniss Ferenc: Itt lehetne azután ... Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt, méltóztassék beszédét befejezni. Rajniss Ferenc: A mondatot be szokták fejezni. Elnök: Méltóztassék beszédét befejezni. Rajniss Ferenc: Udvariasságból meg szokták engedni, hogy a mondatot befejezze a szónok. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? ' • ', ' Porubszky Géza jegyző: Wälder Gyula. Wälder Gyula: T. Képviselőház! Magyarországnak legnagyobb kincse és legfőbb értéke a kultúrája. Hogy ez a nemzet ezer éven át megállotta helyét a Kárpát-medencében, hogy országunk fenn tudott maradni a hadak útjának keresztezésében, azt mindig újra és újra megszerzett és kiküzdött kultúrájának köszönheti. A magyar keresztény kultúra fejlesztése benne van a szentistváni gondolatban, ez az a mágnes, amely vonzza magához az ország területén belül és a határain kívül élő magyarokat és ez az a mágikus erő. amely tiszteletet követel a szomszédoktól, de nemcsak azoktól, hanem egész Európától és az egész világtól is. Főleg kulturális felsőbbségünknek köszönhetjük azt, hogy megszállott területeink egy része már békésen visszatért és a határokon még kívül fekvő területek visszatérésének is meggyőződésem szerint a mi kultúránk felsőbbséges volta a legbiztosabb záloga. Mi magyarok helyzetünk jobbrafordulását négy tényezőtől várhatjuk: a jól felszerelt, jól kiképzett, intelligens magyar hadseregtől, a többet termo, jól megművelt magyar földtől, a fejlődő magyiar ipartól és végül a magyar művelődéstől, mely utóbbi az előbbi három művelőinek és katonáinak megadja azt ia szellemi szinvonalat, amely mindhárom, ágazatban a korszerű fejlődéshez okvetlenül szükséges. A kultusztárca helyes és bőséges dotálása kell, hogy pártkülönbség nélkül minden képviselőnek és minden magyar embernek szívügye legyen. Mindnyájunknak örömmel kell látnunk azt a 100 milliós többletet, amelyet a jövő évi költségvetés az ideivel szemben felmutat. Senki ne kifogásolja ezeket a költségvetésben kinyomtatott, első' látásra hatalmasnak feltűnő élettelen számokat, amelyek mögött azonban élet van, mert azoknak életét, munkásságát biztosítják, akik a nemzet nevelését, az egységes magyar lélek kiformálását, k magyar tudás • kimélyítését végzik és akik biztosítják azonkívül a művelt magyar nemzet megbecsülését. A kultusztárca a nemzetnevelést sok ágazaton keresztül, a népiskolákon, a közép- és szakiskolákon, az egyetemeken át és az iskolánkívüli népműveléssel végzi. Ezek közül egyiket sem szabad a másik kárára 'csorbítani, mert mindegyiknek megvan a maga fontossága; egyiket sem szabad külön favorizálni, hanem meg kell találnunk a helyes mértéket és arányt. Fipoen ebben van a titka a nagyvonalú kultúrpolitikának, amelynek éppen a költségvetés a kézzelfogható és szemmel látható megnyilvánulása. # ' ; • • \'•': ]' • A költségvetés rubrikáiban a legnagvobh összeget a népoktatás mutatja, ami a dolog természeténél fogva érthető is, mert hiszen ez a legszélesebb körű oktatás, amely minden KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XL ülése 19Ul november ll~én, kedden. 31 magyar gyermekre, az ország területén felnövekedő minden gyermekre kiterjed. Az idei 51 millió pengővel szemben 81 millió pengőre emelkedett ennek a költségvetése, amit megmagyaráz az ország örvendetes megnagyobbodása. A költségvetés tételeiből egy nóvumot kell kiemelnem, a tanyai állami népiskoláknál működő tanítók segélyezését, ami azoknak a szociális helyzetét javítja és a tanyai iskolákban működők állandósítását fogja eredményezni. Ez megbecsülő gesztus a magyar nemzettől, amely az anyagi elégtételen kívül erkölcsi elégtételt is szolgáltat ezeknek a kultúrcentrumoktól távol működő, a gyermekek neveltetése szempontjából csak nehezen megközelíthető helyeken dolgozó áldozatos működésű tanítóság iránt. (Taps a jobboldalon.) Örömmel üdvözlöm a szórványban élő magyar gyermekek magyar nyelvű oktatását, amivel saját fajunk gyermekeiről való gondoskodásunk magától értetődő természetes kötelességének teszünk eleget. A tanítói állások Örvendetesen szaporíttattak, az idei januári létszámmái szemben több, mint 6700 új tanerő állíttatott be, amely szám lehetővé tette a. nagy létszámú osztályok megosztását is. A jövőévi költségvetést az idei költségvetéssel összehasonlítva, megelégedéssel állapítjuk me^, hogy a segélydíjas tanítói állások megszűntettek, ami nagyban hozzájárul a fiatal tanítóság anyagi helyzetének _ javításához. A kezdő tanító ugyanis mindjárt mint kinevezett helyettes tanító foglalja el állását, amely állással lakbér, családi pótlék és vasúti kedvezmény is együtt jár. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugyancsak segít a tanítók helyzetén az a körülmény, hogy a VII. fizetési osztályba kimevezhetők száma körülbelül 350— 4ü0-al szaporodik. A helyettes tanítók várakozási ideje pedig a rendes tanítói állás eléréséig maximum három évre csökken. Üdvözlöm ezeket az intézkedéseket annál is inkább, mert ezek lehetőleg megint kedveltté fogják tenni ifjúságunk előtt a tanítói pályát, amelyről már kezdtek elmaradozni, mert« (hiszen a tanítói pálya egyike^ a legszebb hivatásoknak és kell is, hogy értékes emberek vállalják azt a munkát, mert nagy hiba lenne, ha csak a tanuló ifjúságnak gyöngébb, selejtes része menne erre a hivatásra; tehát nemcsak egyes emberek sorsiának enyhítése, hanem az egész nemzet *j övendője. legdrágáb kincsünk, ifjúságunk alapos kiművelése kívánja a tanítóság helyzetének javítását^ (Ügy van! a jobboldalon.) A »Népoktatás« fejezeténél azonban legyen szabad egy tételt erősen kifogásolnom. Az elemi iskolák tatarozására 300.000 pengő, az új építkezésekre pedig 1 millió pengő vétetett fel. Tekintettel az építkezések drágulására, ez rendkívül csekély összeg. A tanulók emelkedésével, de kisebb osztályok rendszeresítésével és a nyolcosiztályú elemi iskola bevezetésével rendkívül nagy térszükséglete van a magyar népiskolának, (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Még két ós félmillió van felvéve!)— tudóan, az a beruházásiban foglaltatik. De ha meggondoljuk, hogy a rosszkarban lévő nedves iskolákat kellene egészségesekkel pótolni, úgy anég ez az összeg ©eim elegendőA 36-os honvédelmi ibizottságnak az építési korlátozásokról hozott rendelete értelmében nagy, sokemeletes,, vázas szerkezetű háziakat építeni nem szabad. Ezzel ellentétben^ ezek az iskolák ezen szabályok mellett is megépíthetők. Nekem az a gondolatom, hogy az építőipar kontingensét összegiszexűleg fenn kell tartaná. A 7