Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-216

32 Az országgyűlés képviselőházának 216 nemzet-érdeke .szempontjából rendkívül fontos, hogy az a sok ipar, amely az építőipariban elhelyezkedik, megkapja a (maga foglalkoztatását. Ha nagy vázas szerkezetű házakat úgy sem lehet építeni, és én helyesnek tartom, hogy nem lehet építeni, mert a vasira (másutt van szükség, akkor építsünk iskolákat, ki&Laká&os telepeket, mert ilyeneket szabadon építhetünk s így az építőipar kontingense sem. csorbul. A gimnáziumok jövőévi költségvetése az ideihez képest körülbelül 6 millió pengő többletet inmtat fel, amely Összeg főleg a visszacsatolt területéknek tudható be. Nagyobb emelkedést mutatnak a rendkívüli kiadások címe alatt a különbÖző középiskolai internátusok építése és hozzájárulási költségei. Engedje meg a miniszter úr, hogy itt ismét felhívjam a figyelmét egy budai, szívemhez közelálló intézetnek a balsorsára, ami érthetetlen előttem. Ez a régi Ferenc József nevelő intézet. Tudom, hogy ez nem ennek a költségvetésnek a keretébe tartozik voltaképpen, de mégis van hozzá köze, mert hiszen a Mátyásgimnáziumimal kapcsolatos kérdés. Ez az intézet kapcsolatban van a II. kerületi katolikus gimnáziummal. Evekkel ezelőtt az internátus helyére beköltöztették a II. kerületi Mátyásgimnáziumot. Ez az internátus helyét elfoglalta, illetőleg az intézet létszámát 30 internátus i helyre korlátozták, ami magában is rossz üzlet, mert egy internátust 60 emberen alul nem lehet jól fenntartani. Az intézet megmaradt helyiségei elégtelenek és rossz a Mátyás-gimnázium elhelyezése is. A Ferenc József intézetben annakidején főleg az erdélyi urak helyezték el fiaikat. Most, hogy Felső-Erdély visszatért, sok helyről hallottam, a kívánságot ennek az intézetnek a regenerálására. Nagyon kérem a miniszter urat, {hogy az intézet kibővítésével, modernizálásával annak új virágzó életet biztosítani méltóztassék. Bármennyire bive vagyok a szerzetesrendi és felekezeti internátusoknak, mégis kívánatos az, hogy legyen egy olyan intézet, ahol a ka

1 toilkus és protestáns ifjak,, sokszor rokonok, egymás mellett békességben neveltessenek. Különösen most van egy ilyen intézetre szükség, amióta a bécsi Theresianum és annak alapítványai megszűntek, már csak azért is, hogy a külföldön tartózkodó diplomaták és egyéb tisztviselők fiaiknak állásukhoz méltó neveltetést biztosíthassanak. A polgári iskolát illetőleg sokaknak az a felfogása, hogy azok jelentősége hattérbe szorul. Én az ellenkező nézeten vagyok. Szükség van ezekre, mint a szakiskolák elŐisk olaj ára* de szükség van azért is, mert azok az iparosok és munkások kik további szakiskolát nem végeznek, egy az elemi iskolai végzettségnél magasabb, azt meghaladó kispolgári igényeket kiolégítő műveltségre tehetnek itt szert. Azért is szimpatikus nekem ez az iskola-típus, mert ez nem nevel lateinereket, ez nem nevel értelmi proletariátust, hanem csak az iparost és a munkást látja el annyi tudással, hogy a maga nagyobb értelmiségénél fogva annál nagyobb nyomatékkal tudtja a maga gazdasági, társadalmi és politikai érdekeit képviselni. A gazdasági fejlődés modern követelményeképen jelentkező szükségesség a gazdasági irányú szakiskolák fejlesztése és megelégedéssel látom, hogy a jövő évi költségvetésnek ez a rovata mintegy 80%-kai emeltetett. A mezőgazdasági többtermeléshez vezető úton, véleményem szerint, helyes tanterv és lelkes hozzáértő tanerők által irányított iskoülése 194-1 november 11-én, kedden. Iák nagyobb haladást fognak a cél elérése szempontjából jelenteni minden egyéb agrárfelsegítési akciónál. , A nyolcosztályú népiskoláról szóló 1940: XX. te. sürgős feladattá tette a mezőgazdasági népoktatás ügyének újabb rendezését. Gondoskodni kell arról, hogy, a nyolcosztályú népiskola mezőgazdasági tantárgyainak megfelelő, hozzáértő előadói legyenek és ugyanakkor a mezőgazdasági népiskolákat közelebb kell hozni a falu népéhez. A kultusztárca bizottsági tárgyalásainál örömmel állapítottam meg, hogy az az egyetemellenes hangulat, amely még 5—6 évvel ezelőtt is nagyon dívott, sőt még a későbbi időkben is megvolt, meglehet eisen elmúlt, mert az összes felszólalók pártkülönbség nélkül az egyetemek megsegítését és fejlesztését kívánták. Felfogásom szerint mind a nagy, mind à kis nemzetek kultúráját voltaképen egy párezer ember képviseli. Hogy az a párezer ember a tudománynak, az irodalomnak, a művészetnek, a technikai tudásnak milyen magas fokán áll, attól függ az illető nemzet helyzete a nagy kultúrnépek sorában. Ha nem jó a jogi oktatás, annak káros következményei lesznek; rossz lesz a közigazgatás és megtépázott a bíróság tekintélye. Ha nem jók az orvostanárok és rosszak a klinikák; rossz lesz az orvosképzés és nag-y lesz a halandóság. Ha rosszak a tanerők és hiányos a tanítás a Műegyetemen, akkor gyenge lesz a technikus kar, a mérnökök nem lesznek képesek azokat a feladatokat, amelyeknek megoldására az ország agrár- és ipari többtermelésével kapcsolatban szükség van, megoldani, mert nem tudják megszerkeszteni, megépíteni és használni azokat a hadigépeket, amelyekre manapság minden nemzetnek országa védelmére okvetlenül szüksége van. (Úgy van! Ügy van!) Az egyetemektől, azoknak kultúrfokától függ az ország prosperálása. Ha a magyar egyetemek laboratóriumában megáll, vagy csak akadozik a munka, avagy megszűnik a kutató tevékenység, akkor csak a külföldi tudásnak, eredménynek házalói, továbbadói, ügynökei leszünk és • mem teremtődik meg az, a .'művelődés, amelytől az ország szellemi és anyagi felemelkedését »ezeréves nemzetünknek egy új ezredévét várjuk. Szükség van arra, hogy az egyetemi tanszékek necsak az ismeretek terjesztői legyenek, hanem a tanár, ha természettudós, orvos, vagy mérnök, akkor kutató munkával, kivitelező gya" korlattal is foglalkozzék. A kutató és a gyakorlatot teljesítő tanár mindig kapcsolatot tart fenn az élettel, együtt halad a korral, amelynek igényeit kielégíteni törekszik és az ilyen tanárnak mindig lesz valami új mondanivalója, új szempontja, aimelyet belevisz előadásaiba és közöl előadásaiban. Az ilyen tanárnál elevenebb lesz a szemináriumi munka és tanulságosabb a laboratóriumi kísérletezés is. Felső-Erdély visszatérte lehetővé tetté a kolozsvári egyetem újból való megnyitását. (Éljenzés.) Azt hiszem, senki sincs a t. Háziban, aki sajnálná és ne szívesen adná a költségvetésben az erre a célra felvett 8*5 milliót. (Élénk helyeslés.) Sajnos, ürömcsöpp is keveredett ebbe az örömpohárba, mert a pécsi egyetem bölcsészeti és a szegedi egyetem jogi fakultása megszűnt. Korrigálnom kell szavaimat, mert nem szűnt meg, hanem osak sziünetel és biztos vagyok benne, hogy a baranyai háromszög, valamint a Bácska visszatérése arra fogja in-