Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-221

Az országgyűlés képviselőházának 22 deztem az elnöklő Pálffy gróf urat, ki ez a Fedesz., akkor mondotta meg, hogy ez az ő szövetkezete, illetve ennek ő az elnöke.« (Felkiáltá-* sok a szélsőbaloldalon: Aha!) Később azt írja (olvassa): »Nem tudom, van-e annyi jogosítványuk, mint amennyi körzetet kaptak.« (Derültség a szélsőbaloldalon,) Itt megemlítem, hogy éppen a mai napra interpellációt jegyzett be Festetics Domonkos képviselőtársunk is hasonló ügyben. Nem tudom, hogy az interpellációt miért nem mondotta el, de nyilvánvalóan azért jegyezte be, mert hozzá is panaszok érkeztek. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — vitéz Várady László: Ezt csak Dózsi tudná megmondani! — Zaj. — Elnök csenget.) A következő levél Egyházaskozárról való. Az a kereskedő, aki ÍTja, 9 esztendeje foglalkozik a szakmával elismerésre méltó eredménynyel. Kapott egy körzetet, amelyben két község van, az egyikben egv 2038 katasztrális holdas, a másikban egy 2380 katasztrális holdas birtokkal, azonban ezek a birtokok erdőségek és mindössze 150—200 katasztrális hold szántóföld van. (Gr. Pálffy József: Ki volt az? — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Majd a kékben meglátja!) E>gy következő eset: Ágoston Ferenc mélykúti jogosított kereskedő. (Gr. Pálffy József: Ki fogom vizsgálni! — Derültség és zaj a szélsőbaloldalon. — Gr. Pálffy József: 900 kereskedő nevét nem tarthatom a fejemben! — Elnök csenget.) Ez a kereskedő azt írja (olvassa): »ßn, mint mélykúti lakos, csak magyarul beszélő ember vagyok, Újvidék mellett öt községből álló körzetet kaptam, olyan területet, ahol magyarul nem tudott úgyszólván r senki, csak németül, szerbül és horvátul beszélő lakosság van. így támogatják a magyar kereskedőket. Jellemző, hogy Mélvkutat, amelynek 8000 lakosa van, négy kereskedő között osztották szét. ezzel szemben Szabadkát a magyar 100.000—110.000 lakosával a két nagy szövetkezet között, a Hangya és a mezőgazdák között.« (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Na!) »Az arány, hogy amíg Mélykút hetenkint két vágón sertést tud kiadni, addig Szabadka hetenkint 25—30 vágón sertést tud kiadni.« (Felkiáltások a, szélsőbaloldalon: A kicsiket így védik? — Br. Vay Miklós: Ez az áldozatos munka, kérem!) Megértem, hogy képviselőtársam inkább^ a szövetkezetek támogatója a kisemberek előtt. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Következik Bácsmadaras. Bácsmadarasról Bokics Gergely tisztelettel bejelenti, hogy évtizedek óta foglalkozik sertéskereskedéssel és a működési területe Madarasra, ^ Katymárra, Bácsborsodra és Bácsbokodra terjed ki.

t Bácsborsod községet ezzel szemben megkapta Toinanovics István, aki ezelőtt hízottsertéskereskedéssel egyáltalán nem foglalkozott, tehát nem ő, aki evvel a szakmával évtizedek óta foglalkozott. (Br. Vay Miklós: A konkurrencia mondja! -*- Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Tfj. Kovács István Bajáról panaszkodik, hogy kiutalták kettőjüknek Baja várost; normális körülmények között sem tudott hetenként egy fél kocsi sertést sem szerezni,^ mert hiszen a helybeli hentesek összevásárolták. A. másik Tompáról bejelenti, hogy megbíztak egy Bokosi János nevűt és az kapott körzetet, akinek ott helyben papucsiparhoz van jogosítványa és folytatja is állandóan. Ugyanott most sertéskereskedésre is kapott iparigazolványt, holott addig csak papucsot készített. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XL . ülése 194-1 november 19-én, szerdán. 419 (vitéz Várady László: A papucskormány kiterjeszkedett!) Ugyanez a helyzet egy másik esetben. Egy tíz esztendeje dolgozó nagybaracskai jogosított sertéskereskedő olyan körzetet kapott, ahol megélni nem tud, (Br. Vay Miklós: Mind magánérdek. Közérdeket nem látok.) ezzel szemben sokkal jobb körzetet kapott az, aki két esztendő óta dolgozik a szakmában. Most befejezésül még egyet a levelek közül. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Azt közli az egyik, hogy köröskörül minden körzetet — baranyamegyei az illető — a Fetesz. kapott meg és az egyik szomszédja, e^y Fried uevu bátaszéki zsidó még a mai napig is dolgozik egy körzetben. (Br. Vay Miklós: Ezt már kétlem!) Ezeken a gyűléseken botrányos jelenetek zajlanak le. amikoris az elnöklő képviselőtársunknak a legerélyesebben kell fellépnie, hogy a rendet fenn tudja tartam. (Br. Vay Miklós': Nagyon helyes!) Egészen mellékes, hogy ezekután a sajtóban olyan közlemény jelenik meg, hogy a legnagyobb egyetértésben szétosztották a körzeteket. (Derültség a szélsőbaloldalon*) Visszatérő panasz minden egyes^ megyéből, hogy a legerősebb körzeteket azamúgyis tőkeerős szövetkezeteknek utalják ki. tehát a Hangyának, a Mezőgazdáknak és a Felsődunántúli Szövetkezetnek. Meg kell állapítanom, hogy Pálffy igen tisztelt képviselőtársam azért, hogy a Sertésforgalmi elnöke, semmiféle ellenszolgáltatást nem kap. (Felkiáltások a jobboldalon: Hát ez helyes! — Br. Vay Miklós: Közérdeket szolgál!) Ezt elismerem, de most itt, a Ház nyilvánossága előtt megkérdezem tőle, felteszem a kérdést, megfelel-e a valóságnak: az, hogy mint a Felsődunántúli Szövetkezet elnöke, a szövetkezet bruttó forgalmából évi 1 ezrelék jutalékot kap, amelyet útiszámlákban számolnak el. Mert ha ez megfelel à valóságnak, igen t. Ház, akkor ez a két állás az összeférhetlenségnek tipikus esete. (Igaz! Ügy van! a széhőbaloTdalon.) Egy általában nem közömbös, hogy a Sertésforgalmi Egyesülés elnöke a saját szövetkezetének milyen forgalmú körzeteket utal ki, különösen ha ő ezért a szövetkezetétől jutalékot kap. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt én a mai igen nehéz gazdasági helyzetben nem tartom közömbösnek és örülök, hogy itt van a közellátási állam titkár úr K aki tudja, hogy szinte megoldhatatlan problémák élőit áll a zsírellátás, Amikor ezt a kérdést a t. Ház elé hozom, semmi más nem vezet, mint az a cél, hogy a 10—12 éves szakmában dolgozó értékes magyar elemeket a képességeikhez és tudásukhoz méltóan bekapcsolják az ország zsírellátásának a biztosításába, másodszor pedig az, hogy ha a miniszteri megbízás olyan képviselőtársunkat érte, akinek ez az állása összeférhettem akkor vonja le ennek a konzekvenciáit. (Br. Vay Miklós: Már régen lemondott volna, ha ez igaz volna! — Zaj. — Az

r elnök csenget?) T. Ház! Jellemzésül még csak azt kívánom megjegyezni, ami már nem a sertésforgalom ellátásához tartozik, hogy a Sertésforgalmi Egyesülés egy zsidó penziósnak a helyiségeibe költözött és az egyik sajtóközlemény szerint ez a zsidó penziós 25.000 pengő lelépési díjat kanott. (Gr. Pálffy József közbeszól) Azért kérdezem meg, hogy igaz-e vagy nem. Én nem állítom, hogy igaz, de ezért kérem erre a Ház nyilvánossága előtt a választ és azt kérem a közellátási miniszter úrtól, hogy ha felszólalásom a tényeknek megfelel, akkor intézkedjék, hogy ez az összeférhetlenség -megszűnjék. 59