Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-221

418 Az országgyűlés képviselőházának 221. ülése 19U november 19-én, szerdán. folyosón, az ngynevezett jogosítási osztálynál, pedig érdemes ezt megnézni, mert a kezelésre váró betegek tömegei összepréselve naphosszat várakoznak ügyük elintézésére. (Ember Sándor: Ugy van! Ez anomália!) Járványos időkben hiába van kiírva a villamoskocsikban, hogy ne terjesszük a járványt, amikor ennél az intézet­nél, amely éppen hivatva volna ezeket a járvá­nyokat ellensúlyozni, nem csinálják meg. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon. — Fel­kiáltások a szélsőbaloldalnn: Hallatlan!) Azok a tömegek jogos iparkodásuknak sokszor úgy adják jelét, hogy rendőri beavatkozásra van szükség, holott ez nem rendészeti kérdés, hanem rendszerkérdés. (Ügy van! Ügy van! a szélső­baloldalon.) Vagy kell-e beszélnem az Oti. köz­ponti székházban lévő orvosi rendelők túlzsú­foltságáról. Azt hiszem, orvos képviselőtársaim éppen olyan jól tudják, mint én, hogy ma az Oti. orvos, legyen az körzeti vagy szakorvos, több időt fordít munkaerejéből az adminisztrá­cióra, mint a betegek gyógyítására és azok ke­zelésére. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Vagy tudja-e mélyen t. belügyminiszter úr, — és itt nyomaté­kosan felhívom a belügyminiszter úr figyelmét •erre, hogy az Oti. ügyvitelének egyes szaka­szain és egyes osztályain kifejezetten munka­uzsora folyik. Bedaux-rendszerű munkamenet mellett kora reggeltől késő estig dolgoznak az egyes osztályokon minden ellenszolgáltatás nél­kül, mert az egyes munkálatok stopperórával történt lemérése mellett a munkaköveteimé nyék olyan magasak, hogy a tisztviselői ka»* azokat nem foldja elvégezni és kénytelen 10—1? órát dolgozni a zárt. fülledt levegőben, ahol fia tal magyar értékekből éppen ezzel a bürokratiz mussal kiirtjuk a munka iránti szeretetet. Érdemes továbbá megnézni, mélyen t. Ház, a várományi osztályt, az Oti.-nál, ahol az Öreg­ségi biztosítottak úgynevezett várományi lap­jait kezelik. Az ezekre a lapokra jegyzett ada tok alapján némely esetben talán csak 15—20 esztendő múlva fogja megtudni az illető, hogy vájjon mennyi nyugbért vagy mennyi kegy­díjat fog kapni. Ezeket a kartotékokat Csáky­szalmájaként kezelik a IV. emelet folyosóján, könnyű puhafaládákban vannak és milliós lá­tens értékek fekszenek ott felelőtlenül. (Zaj u szélsőbaloldalon.) Ha az intézetnek elnöksége, illetve az elnökségben résztvevő tagok és a bel­ügyminiszter úr nem tudnak ezekben az ügyek­ben intézkedni, tisztelettel kérem, küldjön ki parlamenti bizottságot, tessék ott az ügyeket el­intézni könyörtelenül és ha tényleg történtek mulasztások, kérem, hogy azonnal függesszék fel az Oti. önkormányzatát. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügy­miniszter úrnak. Következik Baky László kép­viselő úr interpellációja. Kérem az interpellá­ció szövegének felolvasását. Vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. közellátási miniszter úrhoz a Magyar Sertésforgalmi Egyesülés el­nökének, gróf Pálffy József országgyűlési képviselőnek működésének tárgyában. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Sertésforgalmi Egyesülés elnöke n sertésvásárMsi körzetek felosztásánál kifogá­solható működést fejt ki? Hajlandó-e a miniszter űr ezen visszássá­gok megszüntetésére? Baky László js. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Baky László: T. Ház! Éppen a mai költß|S(g­vetési vitánál fejtette ki nagyon szépen a ke­reskedelemügyi miniszter úr, hogy a kormány­zat intenciója az, hogy a kereskedelmi életben az ott bevált kisembereket kell támogatni és nem felülről a nyakukba ültetni a kereskedés­ben járatlan és újabban kereskedéssel foglal­kozó egyéneket. (Br. Vay Miklós: Mégsem fo­gadták el a költségvetést.) Ennek az igen meg­becsülendő elvnek egy jellemző példájára va­gyok kénytelen rátérni. 1941 márciusában, amikor a zsírellátás te­rén mutatkozó zavarok megszüntetésére meg­alakult a Sertésforgalmi Egyesülés, amelyet a Magyar Allatkereskedők Országos Egyesüle­tének szakjavaslatai alapján hívtak életre, ez az egyesülés magában foglalta úgy a keresz­tény kereskedőket, mint a nagy szövetkezeteket, a Hangyát, a Mezőgazdákat, sib. Az egyesü­letnek egy alapokmánya van, amelyet a köz­ellátási miniszter űr hagyott jóvá. Eleinte jól működött, dacára annak, hogy csak néhány tisztviselő dolgozott a központban. Az első működési zavarok akkor keletkez­tek, amikor a vonatkozó közellátási rendeletek szerint a zsidó állatkereskedcknek alkalmat adtak arra. hogy süldőüzletekkel foglalkozza­! mik és bérbízlalási szerződést kössenek. Ké­sőbb, egészen váratlanul, Laky közellátási mi­niszter úr az Egyesület elnökévé kinevezte gróf Pálffv József országgyűlési képviselőtár­sunkat. (Éljenzés jobbfelől. — Rajniss Ferenc: Miniszteri kinevezés nincsen! Képviselőnek miniszteri kinevezés nincsen! — Zaj. — Br. Vay Miklós: Szakember!) Majd meglátjuk, hogy a végén hasonló ünneplésben fognak-e kitörni igen tisztelt képviselőtársaim. (Zaj jobbfelől. — Rajniss Ferenc: Az más! Akkor nem szóltam egy szót sem. Akkor sem lehet kinevezni!) Őszintén szólva, ha ez a tény he­lyénvaló én nem kívánom kritizálni. Mindössze a kereskedőkben némi nyugtalanságot keltett az, hogy Pálffy József igen tisztelt képviselő­társunk egyben a Felsődunántúli Szövetkezet­nek, röviden a Fedesz.-nek is az elnöke és ez a szövetkezet szintén résztvesz a sertéskeres­kedelemben. (Zaj jobbfelől és a szélsőbalolda­lon. — Gr. Pálffy József: Felmegyek az elnök úrhoz, személyes megtámadtatás címén szót kérni.) Amikor a sertéselosztás terén súlyosabb zavarok mutatkoztak, szükségessé vált az or­szágot n körzeteikre felosztani, hogy ezáltal a meglévő sertésállományt igazságosan osszák szét és hogy a zsír ellátás zavart ne szenvedjen. A körzeti beosztásokat mint a Sertésforgalmi Egyesülés elnöke, Pálffy József képviselőtár­sunk végezte, (Br. Vay Miklós: Gróf!) úgy tu­dom, miniszteri megbízás alapján. A keresztény állatkereskedők, akik 10—20 éves zsidó konkur­renciában megálltak helyüket (Rapcsányi László: Mégpedig jól!) és az ország ellátása terén a legnehezebb időkben igen nagy érdeme­ket szereztek, (Rapcsányi László: És áldozatot hoztak!) ettől a körzeti beosztástól várták exisz­teneiájuknak a jövőre való biztosítását és azt, hogy tudásukat és tapasztalatukat tovább is értékesíthetik a hazának. Itt azután nagy csalódás érte őket az egyes megyék felosztása alkalmával. Termé­szetesen vannak jó körzetek és vannak rossz körzetek. E körzetfelosztás miatt a panaszleve­lek tömegeit kapták a bizományosok a keres­kedőktől, amelyek közül néhányat fel fogok ol­vasni. November 7-én kelt ez a levél. (Olvassa): »Tegnap voltunk meghíva Baranya megye kör­zetekre való beosztása miatt. Amikor a körze­tekre került a sor, egymás után halljuk az ed­dig ismeretlen Fedesz. nevet. Amikor megkér-

Next

/
Thumbnails
Contents