Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-221

418 Az országgyűlés képviselőházának 221. ülése 19U november 19-én, szerdán. folyosón, az ngynevezett jogosítási osztálynál, pedig érdemes ezt megnézni, mert a kezelésre váró betegek tömegei összepréselve naphosszat várakoznak ügyük elintézésére. (Ember Sándor: Ugy van! Ez anomália!) Járványos időkben hiába van kiírva a villamoskocsikban, hogy ne terjesszük a járványt, amikor ennél az intézetnél, amely éppen hivatva volna ezeket a járványokat ellensúlyozni, nem csinálják meg. (Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások a szélsőbaloldalnn: Hallatlan!) Azok a tömegek jogos iparkodásuknak sokszor úgy adják jelét, hogy rendőri beavatkozásra van szükség, holott ez nem rendészeti kérdés, hanem rendszerkérdés. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Vagy kell-e beszélnem az Oti. központi székházban lévő orvosi rendelők túlzsúfoltságáról. Azt hiszem, orvos képviselőtársaim éppen olyan jól tudják, mint én, hogy ma az Oti. orvos, legyen az körzeti vagy szakorvos, több időt fordít munkaerejéből az adminisztrációra, mint a betegek gyógyítására és azok kezelésére. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Vagy tudja-e mélyen t. belügyminiszter úr, — és itt nyomatékosan felhívom a belügyminiszter úr figyelmét •erre, hogy az Oti. ügyvitelének egyes szakaszain és egyes osztályain kifejezetten munkauzsora folyik. Bedaux-rendszerű munkamenet mellett kora reggeltől késő estig dolgoznak az egyes osztályokon minden ellenszolgáltatás nélkül, mert az egyes munkálatok stopperórával történt lemérése mellett a munkaköveteimé nyék olyan magasak, hogy a tisztviselői ka»* azokat nem foldja elvégezni és kénytelen 10—1? órát dolgozni a zárt. fülledt levegőben, ahol fia tal magyar értékekből éppen ezzel a bürokratiz mussal kiirtjuk a munka iránti szeretetet. Érdemes továbbá megnézni, mélyen t. Ház, a várományi osztályt, az Oti.-nál, ahol az Öregségi biztosítottak úgynevezett várományi lapjait kezelik. Az ezekre a lapokra jegyzett ada tok alapján némely esetben talán csak 15—20 esztendő múlva fogja megtudni az illető, hogy vájjon mennyi nyugbért vagy mennyi kegydíjat fog kapni. Ezeket a kartotékokat Csákyszalmájaként kezelik a IV. emelet folyosóján, könnyű puhafaládákban vannak és milliós látens értékek fekszenek ott felelőtlenül. (Zaj u szélsőbaloldalon.) Ha az intézetnek elnöksége, illetve az elnökségben résztvevő tagok és a belügyminiszter úr nem tudnak ezekben az ügyekben intézkedni, tisztelettel kérem, küldjön ki parlamenti bizottságot, tessék ott az ügyeket elintézni könyörtelenül és ha tényleg történtek mulasztások, kérem, hogy azonnal függesszék fel az Oti. önkormányzatát. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminiszter úrnak. Következik Baky László képviselő úr interpellációja. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. közellátási miniszter úrhoz a Magyar Sertésforgalmi Egyesülés elnökének, gróf Pálffy József országgyűlési képviselőnek működésének tárgyában. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Sertésforgalmi Egyesülés elnöke n sertésvásárMsi körzetek felosztásánál kifogásolható működést fejt ki? Hajlandó-e a miniszter űr ezen visszásságok megszüntetésére? Baky László js. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Baky László: T. Ház! Éppen a mai költß|S(gvetési vitánál fejtette ki nagyon szépen a kereskedelemügyi miniszter úr, hogy a kormányzat intenciója az, hogy a kereskedelmi életben az ott bevált kisembereket kell támogatni és nem felülről a nyakukba ültetni a kereskedésben járatlan és újabban kereskedéssel foglalkozó egyéneket. (Br. Vay Miklós: Mégsem fogadták el a költségvetést.) Ennek az igen megbecsülendő elvnek egy jellemző példájára vagyok kénytelen rátérni. 1941 márciusában, amikor a zsírellátás terén mutatkozó zavarok megszüntetésére megalakult a Sertésforgalmi Egyesülés, amelyet a Magyar Allatkereskedők Országos Egyesületének szakjavaslatai alapján hívtak életre, ez az egyesülés magában foglalta úgy a keresztény kereskedőket, mint a nagy szövetkezeteket, a Hangyát, a Mezőgazdákat, sib. Az egyesületnek egy alapokmánya van, amelyet a közellátási miniszter űr hagyott jóvá. Eleinte jól működött, dacára annak, hogy csak néhány tisztviselő dolgozott a központban. Az első működési zavarok akkor keletkeztek, amikor a vonatkozó közellátási rendeletek szerint a zsidó állatkereskedcknek alkalmat adtak arra. hogy süldőüzletekkel foglalkozza! mik és bérbízlalási szerződést kössenek. Később, egészen váratlanul, Laky közellátási miniszter úr az Egyesület elnökévé kinevezte gróf Pálffv József országgyűlési képviselőtársunkat. (Éljenzés jobbfelől. — Rajniss Ferenc: Miniszteri kinevezés nincsen! Képviselőnek miniszteri kinevezés nincsen! — Zaj. — Br. Vay Miklós: Szakember!) Majd meglátjuk, hogy a végén hasonló ünneplésben fognak-e kitörni igen tisztelt képviselőtársaim. (Zaj jobbfelől. — Rajniss Ferenc: Az más! Akkor nem szóltam egy szót sem. Akkor sem lehet kinevezni!) Őszintén szólva, ha ez a tény helyénvaló én nem kívánom kritizálni. Mindössze a kereskedőkben némi nyugtalanságot keltett az, hogy Pálffy József igen tisztelt képviselőtársunk egyben a Felsődunántúli Szövetkezetnek, röviden a Fedesz.-nek is az elnöke és ez a szövetkezet szintén résztvesz a sertéskereskedelemben. (Zaj jobbfelől és a szélsőbaloldalon. — Gr. Pálffy József: Felmegyek az elnök úrhoz, személyes megtámadtatás címén szót kérni.) Amikor a sertéselosztás terén súlyosabb zavarok mutatkoztak, szükségessé vált az országot n körzeteikre felosztani, hogy ezáltal a meglévő sertésállományt igazságosan osszák szét és hogy a zsír ellátás zavart ne szenvedjen. A körzeti beosztásokat mint a Sertésforgalmi Egyesülés elnöke, Pálffy József képviselőtársunk végezte, (Br. Vay Miklós: Gróf!) úgy tudom, miniszteri megbízás alapján. A keresztény állatkereskedők, akik 10—20 éves zsidó konkurrenciában megálltak helyüket (Rapcsányi László: Mégpedig jól!) és az ország ellátása terén a legnehezebb időkben igen nagy érdemeket szereztek, (Rapcsányi László: És áldozatot hoztak!) ettől a körzeti beosztástól várták exiszteneiájuknak a jövőre való biztosítását és azt, hogy tudásukat és tapasztalatukat tovább is értékesíthetik a hazának. Itt azután nagy csalódás érte őket az egyes megyék felosztása alkalmával. Természetesen vannak jó körzetek és vannak rossz körzetek. E körzetfelosztás miatt a panaszlevelek tömegeit kapták a bizományosok a kereskedőktől, amelyek közül néhányat fel fogok olvasni. November 7-én kelt ez a levél. (Olvassa): »Tegnap voltunk meghíva Baranya megye körzetekre való beosztása miatt. Amikor a körzetekre került a sor, egymás után halljuk az eddig ismeretlen Fedesz. nevet. Amikor megkér-