Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-216

26 Àz országgyűlés képviselőházávák 216 az iskolákkal kapcsolatosan olyan internátusokat kellene létesíteni, amelyekben tehetséges magyar gyermekek teljesen ingyenes ellátásban részesülhetnének.^ Ha a* kultuszkormány ezt kereszitülviinné, egészen biztosan megváltoznék, magyarrá lenne az ország kereskedŐtársadalmia. A legalsóhbfokú, de legszélesebbkörű oktatás a népoktatás, A nemzet fiai többségének oktatása ennél be jLsi fejeződik, csak az iskolánikívüli népművelés jön utána. A népoktatás •terén bevezette a kormány a nyolcosztályú elemi népisicolát. Sajnos, nem Lehetett ezt a tervezett mértékben kiépíteni és szaporítani, mert a mai időkbon sokkal nagyobb feladatokat kellett az állaimnak megvalósítania. Mindazoknál az iskoláknál, ahol a nyolcosztályos iskola megvalósítása sem tanterem-, sem tan erőszaporulatot nem kívánt, az már megtörtént, ahol pedig vagy az egyikre, vagy a másikra, vagy esetleg mindkettőre volt szükség, ott csak részben történt meg. Hogy a kormányzat milyen nagy súlyt fektet a népoktatásra, azt egyszerűen azzal óhajtom szemléltetni, hagy a múlt évi 51 millió pengővel szemben 85.3 millió pengőt, vagyis 34.3 millió pengővel többet fordít a jövő évben a népoktatásra- Ezen összeg keretén belül 1 millió pengőt irányzott elő sízórványban élő magyar gyermekek oktatására és ellátására, 100.000 pengőt szórványintornátusok berendezési és felszerelési költségedre és 1.3 millió pengőt elemi iskolai épületek tatarozására, építkezési segélyekre és új elemi népiskolák építésére. A (népoktatást a népműjvelés egészíti ki, amelyre 1.3 millió pengőt, vagyis félmillióval többet irányzott elő a költségvetés a múlt évi összegnél. Az oktatással és a vele kapcsolatos nemzetneveléssel kapcsolatban rá kell mutatnom a zsidókérdésre. Elvként kell leszögeznünk azt, hogy 'zsidó ne részesülhessen magyar felső oktatásban, a közép- és a népoktatás pedig mindenütt osak kimondottan zsidó iskolákban legyen a zsidók részére elvégezhető. Addig is, míg ezek a kívánalmak teljesülnek, be óhajtok számolni arról, hogy a zsidótörvényeknek mi az eredménye a közoktatás terén. (Halljuk!) A második zsidótörvény szerint a közép- és főiskoláknál a 'műegyetem közgazdasági osztályának kivételével 6%, a műegyetem közgazdasági osztályán 12% lehet a zsidók arányszám;\ az egyes karok hallgatói közt. E törvény életbeléptetése óta a Pázmány Péter Tudományegyetemen 2.8%>, ha az 57 rabbiinö vendéket leszámítjuk, akkor 1.63%, a kolozsvári tudományegyetemen 5-4%. a debreceni tudományegyetemen 3.7%, a pécsi tudományegyetemen 2.7%, a szegedi egyetemen 4.8%, a műegyetemen a közgazdasági kar hallga tióyal együtt 3.2%, a kassai kereskedelmi főiskolán 5.8%, az öszszes főiskolákon 3.6%, ha pedig a rabbinövendékeket leszámítjuk, akkor 3.2% a zsidók arányszáma az egyetemek hallgatói közt. A zsidótörvénynek van egy hibája, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) hogy tudniillik karonkint állapítja meg a zsidók arányszámát, nem pedig osztáiyonkint^ Ebből következett be az, hogy a bölcsészeti karra felvehető 6% zsidót mind a vegyészeti osztályra vették fel a Páz many Péter Tudományegyetemen. A zsidó tudvalevően tanár nem lehet, vagy ha lehet is, csak elenyésző csekély százalékban, zsidó iskolákban, tehát a bölcsészeti karnak arra az osztályára igyekeztek bejutni, amelyről az iparban könnyű az elhelyezkedés. Most tehát ülése 19hl november il-én. kedden. az a helyzet, hogy a bölcsészeti kar vegyészeti osztálya a zsidó vegyiipar részére képez ki vegyészeket. A kar vegyészeti osztályának tantermét átalakították, hogy az minél jobban hasonlítson a műegyetem vegyészeti osztályának tanterméhez és minden törekvésük az, hogy a mérnöki kamara ugyanúgy vegye fel tagjai sorába a bölcsészeti karon végzett vegyészeket, mint a műegyetemi végzettségű vegyészmérnököket. Az idén a tudományegyetem bölcsészeti karára több vegyészt vettek fel, mint amennyi a műegyetemre felvett vegyészmérnökhallgatók sízáma és ezek között a 6%-ot messize túlhaladja a zsidók arányszáma. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ha ezek a mérnöki kamara tagjai lehetnének, akkor a vegyészmérnökök között a zsidók arányszáma igen kedvezőtlenül változnék meg a magyarság rovására. Meg vagyok győződve róla, hogy a kultuszminiszter úr ezt a bajt orvosolni fogja, mert az egyetemeken a zsidókérdésben nem a törvény betűjét, hanem a törvény szellemét kell irányadónak venni. (Helyeslés.) és nem szabad a zsidók térfoglalásának újabb kaput nyitni, A középiskolákban a zsidóság arányszáma nem lépi túl a 6%-ot, sőt egyes vidékeken, ahol zsidó középiskolák vannak, magyar középiskolákban egyáltalában nem vettek fel zsidókat. Nagyon rossz a helyzet az iparostanonciskolák terén. Itt a zsidóság arányszáma túl nagy. Éppen ezért külön zsidó tanonciskolákat kellene létesíteni, külön tanonciskolákba kellene a zsidókat járatni, hogy ne mételyezzék meg a magyar fiatalság lelkét. (Helyeslés.) Az oktatással kapcsolatban nagy szociális tevékenységet is fejt ki a kultuszkormány. Ez a szociális tevékenység két irányú: egyrészt a tanszemélyzet 'másrészt a diáksás: irányában történik. Az egyetemeken a tanszemélyzet irányában akkor fejtene ki szociális gondoskodást a kultuszkormány. r ha a tanársegédi kérdést végre megnyugtatóan megoldaná. A diákság irányában kifejtett szociális tevékenységének egyik részét jelenti a tan díjkérdés megoldása. Ezt a múlt iskolai év második félévében olymódon oldotta ínég, hogy bevezette az úgynevezett csökkenő tan díj rendszert úgy. hogy öt kategóriát állapított meg, a teljes fizetők, az egynegyed-, a fél-, a háromnegyed- és az egész tandíjmentesek csoportját. Ezek sœerinit a tagozatok szerint 1,641.000 pengőre irányozta elő a jövő évi tandíjbevételt, szemben az új tan díjrendszer előtt befolyt körülbelül 2.7 millió pengővel. Az egyetemi ifjúságot és internátus okát 734.000 pengővel segélyezi, ösztöndíjakra és tanulmányi segélyekre 830.000 pengőt fordít, amelyből 430.00 pengő esik a Horthy Miklósösztöndíjakra. A Horthy Miklós-diákház építési költségeinek negyedik, egyben utolsó részletét is beállította a költségvetésibe; ezzel reméljük, a jövő év folyamán be is rendezi a Horthy Miklós-diákházat. A középiskoláknál a tanárok helyzetének további javítása cél játból január 1-től az úgynevezett segélydíjas állásokat megszüntette, . a középiskolai tanárt mindjárt helyettes tanárrá nevezik ki és három évi kifogástalan szolgálat után minden tanár rendes tanári kinevezést nyerhet. Ennek az az óriási jelentősége, hogy a tanár próbaszolgálata alatt nagyobb illetményt kap és már pályád a kezdetén lakáspénzben és családi pótlékban részesül. (Helyeslés.) A középiskolai tanulók szociális segítését el-