Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-216

Àz országgyűlés képviselőházának È16. • irányítás alatt egy intézet kebelében egysége­sen végezhessék el munkájukat és minél na­gyobb mérvben álljanak a nemzet nagy, örök céljainak szolgálatában. A kultusz-kormány legszebb, legnagyobb feladata és azt lehet mondani, munkásságának gerince az oktatás és a vele kapcsolatos nem­zetnevelés, amit a különböző iskolákban végez­tet. Az iskolák közül elsősorban az, egyete­mekkel foglalkozom, mert tulajdonképpen ezekből indul ki a tudás, innen kerülnek ki a közép- és elemi iskolák tanárai, tanítói és a lelki élet gondozói stb., a magyar szellemi élet fáklyahordozói. Egyetmeink számát és a magyar tájakon való elhelyezkedését vizsgálva, megállapít­hatjuk azt, hogy tudományegyetemünk kellő számban, és azt lehet mondani, az ország min­den részén könnyen elérhető helyen van. Igaz, hogy ezek közül kettő, a pécsi és a szegedi csonka — egyiken a bölcsészeti, a másikon a jogi fakultás hiányzik —, de remélem, rövidesen mindegyik teljes lesz, hiszen a két város mö­gött olyan területek tértek vissza a magyar hazához, amelyeknek szellemi élete megköve­teli, hogy a csonka egyetemek teljesek és hiánytalanok legyenek. (Úgy van! a jobbolda­lon.) Természetesen, az összes tudományegye­temeken vannak hiányok; egyiken tanszékek, a másikon intézetek hiányoznak, a tanársegédi kérdés is mindegyiken megoldásra vár; de a tudományegyetemeknek ezek a hiányai meg­közelítőleg sem. oly nagyok, mint a Műegye­tem bajai, amely Műegyetemből csak egy van s amelyre — azt lehet mondani — a mai idők­ben óriási feladatok várnak. , Azt hiszem, ma már mindenki tudja, hogy a Műegyetem tanszékeinek és intézeteinek fel­szerelése legnagyobbrészt elavult vagy ilyen' felszerelése egyáltalában nincs is. Igen fon­tos és azt lehet mondani, a mai korban nélkü­lözhetetlen tanszékek hiányoznak. A kutató munka a felszerelés és munkahelyek hiányá­ban szinte: legyőzhetetlen akadályokba ütkö­zik. Csak a legnagyob elismeréssel fordulha­tunk azok felé, akik a magyar mérnökképzést ilyen körülmények között is a mai kor igé­nyeinek magaslatán tudják tartani. A tanár­segédi állás itt is megoldatlan, alig-alig akad ma mérnök, aki hajlandó a teljes bizonytalan­ság mellett azért a csekély összegért ezt az egyetemi oktatás terén oly fontos állást el­foglalni. A Műegyetem hallgatóinak száma a ke­leti és erdélyi részek visszatértével jelenté­kenyen megnövekedett. A Műegyetem bővíté­séről emeletráépítés formájában történt is gondoskodás; felszereléséről s hiányzó tan­székeinek és intézeteinek felállításáról legalább a hallgatók szaporodásának arányában kellett volna gondoskodni. A középfokú oktatást a gimnáziumok, líceu­mok, tanítóképző intézetek, továbbá a gazda­sági irányú szakiskolák és polgári iskolák nyújtják. A gimnáziumok, líceumok, tanító­képzők és polgári iskolák aránylag elég sűrűn hálózzák be az országot, csak a polgári isko­lákból kellene még építeni. A gimnáziumokra 27.7 milliót, tehát 6.7 millióval többet, a líceu­mokra és a tanítóképzőkre 4.4 milliót, vagyis 2-1 millióval többet, a polgári iskolákra 11.4 milliót, tehát 3.6 millióval többet, a három iskolatípusra összesen 43.5 milliót, vagyis 12.4 millióval fordít többet, mint a múlt esztendő­ben. ülése 19 Ul november 11-én, kedden. 25 A középiskolák másik csoportja a gazda­sági irányú szakiskolák. Ezek a nemzet jövője szempontjából mind nagyobb szerepet töltenek be, kihatásuk gazdasági életünkre és helyze­tünkre mindig nagyobb lesz. A gazdasági szak­iskolák három csoportra oszlanak, úgymint mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szakis­kolákra. A mezőgazdasági szakoktatás két tárca között oszlik meg; ennek oroszlánrészét a földmívelésügyi tárca viseli, mert több mint 17.4 millió pengőt fordít erre a célra, míg a kultuszminisztérium 1.5 millió pengőt, ^ tehát jóval kevesebbet. A két minisztérium tehát ösz­szesen 19 millió pengőt fordít a mezőgazdasági szakoktatásra és valószínű, hogy a mezőgaz­dasági célra szánt beruházási Összegből a föld­mívelésügyi kormányzat a mezőgazdasági szakiskolák tökéletes hálózatát fogja kiépíteni. Nagy szükségünk is van erre, mert sűrű la­kosságunk nagyobb része él földmívelés'ből, tehát oktatásukat oda kell fejleszteni, hogy mi is annyit tudjunk a magyar földből ki­hozni, mint a nyugati országok földmívelő la­kossága, mert csak úgy fogjuk helyünket megállani az elkövetkezendő versenyben, ha olcsón, jól és sokat termelünk. A szakiskolák második csoportját az ipari szakiskolák alkotják. Ezekre a kultuszminiszté­rium 44 millió pengőt fordít, kereken 2 millió­val többet, mint a múlt évben. Ez az összeg, jóllehet iparoktatási célokra az iparügyi kor­mányzat is fordít 400.000 pengőt, az iskolák céljához képest nagyon kevés, de remélem, hogy amint a mezőgazdaság fejlesztésére is fog fordítani a kormányzat egy igen jelentős Összeget, ugyanígy az iparosítás előmozdítá­sára is sor fog kerülni és jelentős összeget fog­nak erre fordítani, amelyből azután az ipari szakiskolák r kérdését is meg lehetne oldani. Nagy szükség van ezeknek az iskoláknak foko­zottabb képesítésére, mert mindjobban haladunk az iparosodás felé és haladnunk is kell, mert különben országunk sűrű lakossága nem tud megfelelő megélhetéshez jutni. Az ipari közép- és szakiskolák feladata az, hogy az iskolák különleges szakirányának meg­felelően gyakorlati szakembereket neveljen. Hogy az ipari szakiskolát végzettek gyakorlati tudása minél nagyobb legyen és ne annyira az irodák, mint inkább a műhelyek felé keressék a boldogulást, a végbizonyítvány kiadása előtti gyakornokoskodásuk kérdését is meg kellene oldani. Ha ezt végrehajtaná a minisztérium, meg vagyok róla győződve, hogy igen nagy szolgálatot tenne és nagyban elsősegítené az ország iparosodását. Ezzel kapcsolatban ugyan­csak megoldandó kérdés volna, hogy ezek az ipari közép- és szakiskolát végzettek felső-, vagy a műegyetemi oktatásban is részesülhes senek. Ez a kédés nem is volna olyan nehéz, mert felvételi vizsga rendszeresítésével el le­hetne intézni. Azzal viszont, hogy az ipari közép- és szakiskolát végzettek részére a felső­oktatás megnyílnék, több gyakorlatilag is kép­zett mérnöke lenne az országnak. A szakiskolák harmadak csoportját a ke­reskedelmi szakiskolák alkotják. Erre az isko­latípusra nagy feladatok várnak. Ezek neve­lését is minél inkább gyakorlativá kell tenni, azonkívül felvilágosító munkával oda kell hatni, hogy minél több magyar szülő küldje ide gyermekét. Már múlt évi előadói beszé­deimben hangsúlyoztam, hogy ezekben az isko­lákban a tandíjat a legminimálisabbra kellene leszállítani és a vidéki magyar fiúk részére 6*

Next

/
Thumbnails
Contents