Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-216

Àz országgyűlés képviselőházának È16. • irányítás alatt egy intézet kebelében egységesen végezhessék el munkájukat és minél nagyobb mérvben álljanak a nemzet nagy, örök céljainak szolgálatában. A kultusz-kormány legszebb, legnagyobb feladata és azt lehet mondani, munkásságának gerince az oktatás és a vele kapcsolatos nemzetnevelés, amit a különböző iskolákban végeztet. Az iskolák közül elsősorban az, egyetemekkel foglalkozom, mert tulajdonképpen ezekből indul ki a tudás, innen kerülnek ki a közép- és elemi iskolák tanárai, tanítói és a lelki élet gondozói stb., a magyar szellemi élet fáklyahordozói. Egyetmeink számát és a magyar tájakon való elhelyezkedését vizsgálva, megállapíthatjuk azt, hogy tudományegyetemünk kellő számban, és azt lehet mondani, az ország minden részén könnyen elérhető helyen van. Igaz, hogy ezek közül kettő, a pécsi és a szegedi csonka — egyiken a bölcsészeti, a másikon a jogi fakultás hiányzik —, de remélem, rövidesen mindegyik teljes lesz, hiszen a két város mögött olyan területek tértek vissza a magyar hazához, amelyeknek szellemi élete megköveteli, hogy a csonka egyetemek teljesek és hiánytalanok legyenek. (Úgy van! a jobboldalon.) Természetesen, az összes tudományegyetemeken vannak hiányok; egyiken tanszékek, a másikon intézetek hiányoznak, a tanársegédi kérdés is mindegyiken megoldásra vár; de a tudományegyetemeknek ezek a hiányai megközelítőleg sem. oly nagyok, mint a Műegyetem bajai, amely Műegyetemből csak egy van s amelyre — azt lehet mondani — a mai időkben óriási feladatok várnak. , Azt hiszem, ma már mindenki tudja, hogy a Műegyetem tanszékeinek és intézeteinek felszerelése legnagyobbrészt elavult vagy ilyen' felszerelése egyáltalában nincs is. Igen fontos és azt lehet mondani, a mai korban nélkülözhetetlen tanszékek hiányoznak. A kutató munka a felszerelés és munkahelyek hiányában szinte: legyőzhetetlen akadályokba ütközik. Csak a legnagyob elismeréssel fordulhatunk azok felé, akik a magyar mérnökképzést ilyen körülmények között is a mai kor igényeinek magaslatán tudják tartani. A tanársegédi állás itt is megoldatlan, alig-alig akad ma mérnök, aki hajlandó a teljes bizonytalanság mellett azért a csekély összegért ezt az egyetemi oktatás terén oly fontos állást elfoglalni. A Műegyetem hallgatóinak száma a keleti és erdélyi részek visszatértével jelentékenyen megnövekedett. A Műegyetem bővítéséről emeletráépítés formájában történt is gondoskodás; felszereléséről s hiányzó tanszékeinek és intézeteinek felállításáról legalább a hallgatók szaporodásának arányában kellett volna gondoskodni. A középfokú oktatást a gimnáziumok, líceumok, tanítóképző intézetek, továbbá a gazdasági irányú szakiskolák és polgári iskolák nyújtják. A gimnáziumok, líceumok, tanítóképzők és polgári iskolák aránylag elég sűrűn hálózzák be az országot, csak a polgári iskolákból kellene még építeni. A gimnáziumokra 27.7 milliót, tehát 6.7 millióval többet, a líceumokra és a tanítóképzőkre 4.4 milliót, vagyis 2-1 millióval többet, a polgári iskolákra 11.4 milliót, tehát 3.6 millióval többet, a három iskolatípusra összesen 43.5 milliót, vagyis 12.4 millióval fordít többet, mint a múlt esztendőben. ülése 19 Ul november 11-én, kedden. 25 A középiskolák másik csoportja a gazdasági irányú szakiskolák. Ezek a nemzet jövője szempontjából mind nagyobb szerepet töltenek be, kihatásuk gazdasági életünkre és helyzetünkre mindig nagyobb lesz. A gazdasági szakiskolák három csoportra oszlanak, úgymint mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szakiskolákra. A mezőgazdasági szakoktatás két tárca között oszlik meg; ennek oroszlánrészét a földmívelésügyi tárca viseli, mert több mint 17.4 millió pengőt fordít erre a célra, míg a kultuszminisztérium 1.5 millió pengőt, ^ tehát jóval kevesebbet. A két minisztérium tehát öszszesen 19 millió pengőt fordít a mezőgazdasági szakoktatásra és valószínű, hogy a mezőgazdasági célra szánt beruházási Összegből a földmívelésügyi kormányzat a mezőgazdasági szakiskolák tökéletes hálózatát fogja kiépíteni. Nagy szükségünk is van erre, mert sűrű lakosságunk nagyobb része él földmívelés'ből, tehát oktatásukat oda kell fejleszteni, hogy mi is annyit tudjunk a magyar földből kihozni, mint a nyugati országok földmívelő lakossága, mert csak úgy fogjuk helyünket megállani az elkövetkezendő versenyben, ha olcsón, jól és sokat termelünk. A szakiskolák második csoportját az ipari szakiskolák alkotják. Ezekre a kultuszminisztérium 44 millió pengőt fordít, kereken 2 millióval többet, mint a múlt évben. Ez az összeg, jóllehet iparoktatási célokra az iparügyi kormányzat is fordít 400.000 pengőt, az iskolák céljához képest nagyon kevés, de remélem, hogy amint a mezőgazdaság fejlesztésére is fog fordítani a kormányzat egy igen jelentős Összeget, ugyanígy az iparosítás előmozdítására is sor fog kerülni és jelentős összeget fognak erre fordítani, amelyből azután az ipari szakiskolák r kérdését is meg lehetne oldani. Nagy szükség van ezeknek az iskoláknak fokozottabb képesítésére, mert mindjobban haladunk az iparosodás felé és haladnunk is kell, mert különben országunk sűrű lakossága nem tud megfelelő megélhetéshez jutni. Az ipari közép- és szakiskolák feladata az, hogy az iskolák különleges szakirányának megfelelően gyakorlati szakembereket neveljen. Hogy az ipari szakiskolát végzettek gyakorlati tudása minél nagyobb legyen és ne annyira az irodák, mint inkább a műhelyek felé keressék a boldogulást, a végbizonyítvány kiadása előtti gyakornokoskodásuk kérdését is meg kellene oldani. Ha ezt végrehajtaná a minisztérium, meg vagyok róla győződve, hogy igen nagy szolgálatot tenne és nagyban elsősegítené az ország iparosodását. Ezzel kapcsolatban ugyancsak megoldandó kérdés volna, hogy ezek az ipari közép- és szakiskolát végzettek felső-, vagy a műegyetemi oktatásban is részesülhes senek. Ez a kédés nem is volna olyan nehéz, mert felvételi vizsga rendszeresítésével el lehetne intézni. Azzal viszont, hogy az ipari közép- és szakiskolát végzettek részére a felsőoktatás megnyílnék, több gyakorlatilag is képzett mérnöke lenne az országnak. A szakiskolák harmadak csoportját a kereskedelmi szakiskolák alkotják. Erre az iskolatípusra nagy feladatok várnak. Ezek nevelését is minél inkább gyakorlativá kell tenni, azonkívül felvilágosító munkával oda kell hatni, hogy minél több magyar szülő küldje ide gyermekét. Már múlt évi előadói beszédeimben hangsúlyoztam, hogy ezekben az iskolákban a tandíjat a legminimálisabbra kellene leszállítani és a vidéki magyar fiúk részére 6*