Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-221

Àz országgyűlés képviselőházának 221 Különös érdeklődéssel viseltetünk a testvéri Finnországgal (Éljenzés.) vald kereskedelmi forgalmunk iránt, amelyet ugyancsak kereskedelmi és fizetési megállapodás szabályoz. A jelenlegi helyzet a szállítás tekintetében, valamint a háborús anyaggazdálkodás miatt még nehézségeket mutat. Ezeket a nehézségeket elég nagy területen sikerült kiküszöbölnünk és a forgalmat jelentékenyen kiszélesítenünk. Nagyjelentőségű a területileg megnövekedett Bulgáriával lebonyolódó külkereskedelmi forgalmunk. (Helyeslés.) Az új helyzetnek megfelelően ez év nyarán Bulgáriával is megállapodást kötöttünk, amely már szélesebb alapokra helyezi árucserénket, mindkét oldalról bővebb kiviteli és behozatali keretek megállapításával. Bulgária ezenkívül, mint kelet felé irányuló forgalmunk tranzitálója is nagy szerephez ju^ tott, mert a bizonytalan feketengeri hajózási viszonyok, valamint a megrongált vasúti vonalak miatt bekövetkezett nehézségek miatt az egyetlen burgasi kikötő az, amely Istanbullal a forgalmat fenntartja. Kedvezően alakult Törökországgal való viszonyunk is. Míg valaha odairányuló erős kivitelünk volt, addig ma fontos nyersanyag; beszerzési forrásunk lett Törökország. A folyó év tavaszán Törökországgal nagyjelentőségű kereskedelmi és fizetési megállapodást kötöttünk, amely ugyancsak kibővíti a két ország áruforgalmának kereteit. A szomszédos Horvátországgal úgy&zólváu mindjárt a horvát állam megalakulása után bárom hónapra érvényes szerződést kötöttünk, mivel azonban a horvát pénzegységnek, a ku • náinak a többi európai valutához való viszonya csak lassan rendeződik, kénytelenek vagyunk horvát viszonylatban módos vivendire szorítkozni, úgyhogy forgalmunk egyelőre közvetlen kompenzáció keretében bonyolódik le. Minthogy azonban a két ország a szomszédság és a régi kötelékek révén szoros kapcsolatban van, kívánatos lenne, hogy árucsereforgalmtunk ezzel az országgal is széles alapokra helyeztessék. Az erre vonatkozó tárgyalások előreláthatólag rövidesen megkezdődnek. Romániával való külkereskedelmi forgalmunk az utóbbi időben összezsugorodott. Harmadik szomszédunkkal, Szlovákiával árucsereforgalmunk örvendetesen fejlődik, ami főleg annak köszönhető, hogy közgazdaságaink egymást kiegészítő voltát kölcsönösen fölismertük. T. Ház! Áttérek ezután tárcám másik ügykörére, a közlekedés ismertetésére. (Halljuk! Halljuk! Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy a közlekedés jelentősége még az elmúlt évvel szemben is fokozódott. Ennek főleg két oka van. Az egyik az ország területének megnövekedése, a másik a háborús viszonyok. A keleti és erdélyi országrészek visszatérése valóban nehéz helyzet elé állította a közlekedés irányítóit. A teljesen leromlott úthálózat helyrr állítása és fenntartása, a hiányzó vasúti összeköttetés megteremtésének munkálatai^ a visszatért országrész gazdaságának az ország gazdasági életébe történő bekapcsolása, a termelés folytonosságának és a visszatért területek közellátásának biztosítása, — hiszen élelmiszert kellett és most is kell odaszállítanunk — mind nagy munkát és nagy költséget jelentő közlekedési problémák megoldását tették szükségessé. Ezenkívül honvédelmi szempontból is akadtak ^KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XI. ülése 19Uí november 19-én, szerdán. 395 olyan fontos feladatok, amelyeknek megoldása nem. tűr halasztást. Mindezek ismeretében minden rendelkezésre álló eszközzel arra törekedtem, hogy a közlekedés a reá háruló feladatoknak megfelelhessen. Ennek igazolására szolgáljon, hogy míg 1941-ben közlekedési beruházásokra kereken csak 94 millió pengőt irányoztam elő, addig 1942-ben ugyanerre a eélra 182 millió pengőt, vagyis kereken 88 millió pengővel többet irányoztam elő. Ebből az összegből a költségvetés ben kereken 152 millió pengő, költségvetésen ki vül pedig kereken 30 millió pengő van biztosítva. Ebből az összegből út- és hídépítésekre 445 millió, közforgalmi repülésre 105 millió, hajózásra 5 millió, vasúti beruházásra pedig 122,350.000 pengő esik. Ebben a beruházásban a postánál történő mintegy 19 millió pengőt túlhaladó beruházás nincs belevéve. A közlekedés terén egyformán súlyos feladatokat kellett megoldani, mind az útépítés és az útfenntartás, mind a vasúti közlekedés fenntartását illetően. Az útépítésnél arra fektettem a legnagyobb súlyt, hogy az utak építése már a jelenben is és a legközelebbi jövőben is egy terv szerint történjék, amely^tervnek a kidolgozása megtörtént, megvalósítása pedig több esztendő alatt lehetséges, a pénzügyi lehetőségek arányában, megvalósíthatjuk négy esztendő alatt, megvalósíthatjuk hosszabb idő alatt, de kell, hogy akármelyik esztendőben adódik valamilyen hitel az útépítésre, hogy akkor ezek az utak

4 a már most megállapított terv szerint épüljenek ki. A jelenlegi feladatok közül utak korszerű átépítésére, bekötőutak építésére és a meglévők fenntartására kellett a költségvetés • ben fedezetet biztosítanom. Az országnak jelen, leg 96.000 kilométer az úthálózata, ebből 15.200" kilométer a főközlekedési úthálózat hossza^ Ebből a 15.200 kilométer főközlekedési úthálózatból körülbelül 8300 Ikilométer állami, míg körülbelül 7000 kilométer törvényhatósági kezelésben van. Az állami közúthálózat a forgalom igényeit természetesen nem tudja pormentes pályák alakjában kielégíteni, egész úthálózatunknak pormentes pályája csak 32'7%, a többi mind makadám útpálya, ezek pedig a korszerű forgalom követelményeinek nem felelnek meg, vagy ha igen, óriási fenntartási összegekkel, mint például a szeretfalva—dédai vonalon, ahol évenkint 3 millió pengőt kell csak útkarbantartásra adni. Való igaz az, hogy elég nagy pazarlás ma nem betonutakat építeni, amelyeknek azonban az építési költségei nagyobbak, de fenntartási költségei lényegesen kisebbek. A folyó, valamint a korábbi költségvetési években az ittépítéseknek a^ költségei nem a költségvetési kereten belül állottak rendelkezésre, hanem az 1938 : XX. te. alapján adott 50 millió pengős nagy beruházási hitelből fedeztettek. Ebből az összegből eddig 603 kilométer út épült, vagy épül még ma is és befejezés előtt van. Minthogy ez a hitel a folyó költségvetési évben elfogyott, új hitelről kellett gondoskodnom és ezért az 1941. évre megállapított 9 millió pengős hitellel szemben az 1942. évre 25'5 millió pengőt irányoztam elő. Ebből az összegből mintegy 5*8 millió pengőt kell még fizetnünk a múltban hitelezés mellett megépített utak törlesztésére, a többi 19*8 millió, vagyis, mondjuk, kereken 20 millió pengő pedig új utak építésére szolgál, amelyeket nem óhajtok részletesen felsorolni, csak megemlítem, hogy ebből épül a budapest—kolozsvár—sepsiszentgyörgyi állami közútnak a Szolnok—Szajol közötti szakasza, a 56