Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-221

Az országgyűlés képviselőházának 221. lönösen ügyelnem kell arra, bogy a zsidó tőke csak a keresztény magyar érdekeknek megfelelő keretek közt érvényesülhessen. A kereskedők hitelellátásának kérdésével állandóan foglalkozom. A már évek óta folyamatban lévő kiskereskedelmi hitelakción és a bankszerű fedezettel nem rendelkező kiskereskedők külön hitelakcióján kívül, amelyet a jövőben is fenn kívánok tartani, amint azt a gazdasági csúcsminiszter úr expozéjából is hallhatta a t. Ház, eredményesen szorgalmaztam újabb hitelkeret létesítését, amelyet a csúcsminiszter úr 20 millió pengős keretben szabott meg és bocsátott a magyar kereskedelem újabb hitelellátásának rendelkezésére. Nem kevesebb gonddal törekszem azonban a magyar kereskedőtársadalom szellemi tőkéjének megalapozására is. E tekintetben a múlttal szemben haladást jelent, hogy a fiatal kereskedő-nemzedék nevelésére az utóbbi esztendőkben nagyobb hitelkeretet sikerült biztosítani a költségvetésben. Az ifjúságnak a gazdasági, különösen a kereskedelmi pályák felé irányítása érdekében részletes terv gondoskodik arról, hogy a költségvetésben biztosított összeg a kereskedői pályára lépő ifjak nevelését akként mozdítsa elő, hogy belőlük idővel minden cselekedetében magyar és európai látókörű kereskedelmi és közgazdasági ismeretekkel rendelkező kereskedők válhassanak. (Élénk helyeslés.) Ezt a célt elsősorban a hazai kereskedelmi középiskolákban, egyes főiskolákban és a külföldi kereskedelmi főiskolákon létesített ösztöndíjaink szolgálják. Ezek mellé a költségvetésből általánosan ismert ösztöndíjak mellé, amelyek számát szaporítottam, a kolozsvári egyetem közgazdasági karán is létesítettem kereskedelmi ösztöndíjakat. Az új keresztény kereskedőnemzedék nevelésére és az utánpótlás kialakítására vonatkozó kormányintézkedések az évekkel ezelőtt megállapított tervekhez képest mind szélesebb keretek között szolgálják az erre a pályára lépő keresztény fiatalság támogatását, örömmel állapítom meg, hogy a magyar társadalom széles rétegeiben vált tudatossá a gazdasági pályák jelentőségének felismerése. Sajnálatos azonban, hogy egyesek félreértették a kormány szándékát és a kereskedelmi jellegű foglalkozást még mindig olyannak tekintik, mint amely leginkább nyugdíjas tisztviselők ; számára való, vagy pedig amint arról én is értesültem, egyes köztisztviselők feleségei számára. (Ügy van! Ügy van!) Ezt a jelenséget teljesen elítélem és visszamenőleg is meg fogom akadályozni, hogy kiadjanak ilyen iparigazolványt ilyenek részére. (Taps.) Sajnos, hiányos még az a felismerés, hogy a gyakorlati pályákon elkerülhetetlenül szükséges ismeretanyag nem máról holnapra elsajátítható stúdium, hogy a kereskedelem nem életbiztosítás, nem pillanatnyi nyerészkedési lehetőség, hanem életpálya, amelyre elsősorban az ifjúságot kell ránevelnünk, mégpedig éppenolyan alapossággal, mint a szorosan vett intellektuálisnak nevezett pályákra. (Ügy van! Ügy van! — Taps.) A zsidótörvény intézkedései következtében végrehajtott — számos területen még mindig csak végrehajtani kívánt — sokat emlegetett őrségváltás, véleményem szerint csak átmeneti jellegű mozzanata annak a folyamatnak, amelyet a valóban magyar kereskedelem megteremtése végett aneg kell valósítanunk. Teljes •eredményt csak esztendők céltudatos munkája hozhat, (hiszen évszázados hibákat kell kiküszöbölni, (Ügy van! Ügy van!) mert a ülése 19hl november 19-én, szerdán. 393 közfelfogás még mindig nem értékeli kellőkép a kereskedelmi foglalkozás nemzeti és nemzetgazdasági jelentős égét. (Ügy van! Ügy van!) Napjainkban, amikor az áruk szétosztásánál nem az áru keresi a vevőt, hanem a vevő fut az áru után, elismerem, sokak számára csábító a kereskedelem, a magyar jövő szempontjából mégis fontosabtbnak tartom az új kereskedői réteget nem az életpályáját már befejezett, egyszerűen csak átálló egyénekből, hanem a tisztviselők, kereskedők, iparosok, gazdák, munkások arra rátermett fiaiból toborozni. (Elénk helyeslés és taps.) Ezt a fiatalságot kell elsősorban gondolkozásában átállítanunk, mert tartósan csakis az ő munkájukkal lehet a magyar kereskedelmet az egyetlen helyes módszerrel, az alulról felfelé történő erőkifejtés, szervezés és (Taps a jobboldalon és a középen.) gondoskodással kiépíteni. Aki ezek közül akar és tud dolgozni, azt támogatjuk, gondoskodunk továbbképzéséről, önállósodásáról és hiteléről. Nekik pedig kötelességük lesz a t kormánynak a keresztény kereskedelem érdek ében tett intézkedéseit valóraváltani és soraikból az oda nem való elemeket kiküszöbölni. A kereskedelemnek a megváltozott gazdasági viszonyok folytán előállott újabb jelensége, amellyel a jövő esztendőben intenzivebben kívánok foglalkozni, a bújtatásnak — közkeletű kifejezéssel élve — a Strohmann sálnak a kérdése. Sajnos, vannak olyan tág lelkiismeretű keresztény emberek, akik anyagi 'ellenszolgáltatás fejében hajlandók magukat tiltott üzleti célok szolgálatába állítani, akik tehát a kereskedelmi pályára semmiféle hivatottságot nem éreznek, akiket kizárólag a könnyű pénzszerzési lehetőségek hajtanak. Ebben a vonatkozásban hármas feladat, előtt állunk. Mindenekelőtt szabatosan és részlete' sen meg kell határoznunk a fogalmakat, meg kell állapítanunk, hogy hol van a határ a bújtatás és a megengedett üzleti összeköttetés fenntartása között, továbbá gondoskodnunk kell arról, hogy a bújtatás esetei erélyesen felderítessenek és végül a bujtatok ellen kérlelhetetlenül kell eljárnunk. ígérem, hogy ilyenfajta intézkedésekre is sor kerül. T. Ház! Szabályozást igényel a kereskedelem és a szövetkezetek viszonya is. Azt a törekvést, hogy a kezdő keresztény kereskedők pozícióikat megerősíthessék, minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni fogom. Ezen a téren az elmúlt év folyamán szintén jelentős lépés történt, amennyiben a vezető szövetkezetek újabb fiókalapítási terveinek felülbírálása tekintetében egységes és mind a kereskedelem, mind a szövetkezetek számára elfogadható irányelveket alakítottunk ki. A vállalataiakítási tervek elbírálása során nagy óvatosságot és körültekintést igénylő kérdés a vállalkozásban résztvennj kívánó külföldi tőkék figyelembevétele. Hogy ebben a kérdésben hozandó döntéseink a gazdaságpolitika minden szempontjára figyelemmel lehessenek és kellő körültekintéssel hozassanak meg, az ilyen ügyek tárgyalására értekezleteket rendszeresítettem, amelyekben a vezetésem alatt álló minisztérium belkereskedelmi m külkereskedelmi szakosztályain kívül az iparügyi minisztérium, a pénzügyminisztérium, a külügyminisztérium lés a Magyar Nemzeti Bank képviselői is résztveszuek A gazdasági élet átállításával kapcsolatban szükségesnek tartom a kereskedelmi szabad érdekképviseleti szerveknek fokozottabb