Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-221

Az országgyűlés képviselőházának 221. lönösen ügyelnem kell arra, bogy a zsidó tőke csak a keresztény magyar érdekeknek megfe­lelő keretek közt érvényesülhessen. A kereskedők hitelellátásának kérdésével állandóan foglalkozom. A már évek óta folya­matban lévő kiskereskedelmi hitelakción és a bankszerű fedezettel nem rendelkező kiskeres­kedők külön hitelakcióján kívül, amelyet a jö­vőben is fenn kívánok tartani, amint azt a gaz­dasági csúcsminiszter úr expozéjából is hall­hatta a t. Ház, eredményesen szorgalmaztam újabb hitelkeret létesítését, amelyet a csúcsmi­niszter úr 20 millió pengős keretben szabott meg és bocsátott a magyar kereskedelem újabb hitelellátásának rendelkezésére. Nem kevesebb gonddal törekszem azonban a magyar kereskedőtársadalom szellemi tőké­jének megalapozására is. E tekintetben a múlt­tal szemben haladást jelent, hogy a fiatal ke­reskedő-nemzedék nevelésére az utóbbi eszten­dőkben nagyobb hitelkeretet sikerült biztosítani a költségvetésben. Az ifjúságnak a gazdasági, különösen a kereskedelmi pályák felé irányí­tása érdekében részletes terv gondoskodik ar­ról, hogy a költségvetésben biztosított összeg a kereskedői pályára lépő ifjak nevelését akként mozdítsa elő, hogy belőlük idővel minden cse­lekedetében magyar és európai látókörű keres­kedelmi és közgazdasági ismeretekkel rendel­kező kereskedők válhassanak. (Élénk helyeslés.) Ezt a célt elsősorban a hazai kereskedelmi kö­zépiskolákban, egyes főiskolákban és a kül­földi kereskedelmi főiskolákon létesített ösztön­díjaink szolgálják. Ezek mellé a költségvetés­ből általánosan ismert ösztöndíjak mellé, ame­lyek számát szaporítottam, a kolozsvári egye­tem közgazdasági karán is létesítettem kereske­delmi ösztöndíjakat. Az új keresztény kereskedőnemzedék neve­lésére és az utánpótlás kialakítására vonatkozó kormányintézkedések az évekkel ezelőtt meg­állapított tervekhez képest mind szélesebb ke­retek között szolgálják az erre a pályára lépő keresztény fiatalság támogatását, örömmel állapítom meg, hogy a magyar társadalom széles rétegeiben vált tudatossá a gazdasági pályák jelentőségének felismerése. Sajnálatos azonban, hogy egyesek félreértették a kormány szándékát és a kereskedelmi jellegű foglalkozást még mindig olyannak tekintik, mint amely leg­inkább nyugdíjas tisztviselők ; számára való, vagy pedig amint arról én is értesültem, egyes köztisztviselők feleségei számára. (Ügy van! Ügy van!) Ezt a jelenséget teljesen elítélem és visszamenőleg is meg fogom akadályozni, hogy kiadjanak ilyen iparigazolványt ilyenek ré­szére. (Taps.) Sajnos, hiányos még az a felisme­rés, hogy a gyakorlati pályákon elkerülhetet­lenül szükséges ismeretanyag nem máról hol­napra elsajátítható stúdium, hogy a kereske­delem nem életbiztosítás, nem pillanatnyi nye­részkedési lehetőség, hanem életpálya, amelyre elsősorban az ifjúságot kell ránevelnünk, még­pedig éppenolyan alapossággal, mint a szoro­san vett intellektuálisnak nevezett pályákra. (Ügy van! Ügy van! — Taps.) A zsidótörvény intézkedései következtében végrehajtott — számos területen még mindig csak végrehajtani kívánt — sokat emlegetett őrségváltás, véleményem szerint csak átme­neti jellegű mozzanata annak a folyamatnak, amelyet a valóban magyar kereskedelem meg­teremtése végett aneg kell valósítanunk. Tel­jes •eredményt csak esztendők céltudatos mun­kája hozhat, (hiszen évszázados hibákat kell kiküszöbölni, (Ügy van! Ügy van!) mert a ülése 19hl november 19-én, szerdán. 393 közfelfogás még mindig nem értékeli kellőkép a kereskedelmi foglalkozás nemzeti és nemzet­gazdasági jelentős égét. (Ügy van! Ügy van!) Napjainkban, amikor az áruk szétosztásánál nem az áru keresi a vevőt, hanem a vevő fut az áru után, elismerem, sokak számára csábító a kereskedelem, a magyar jövő szempontjából mégis fontosabtbnak tartom az új kereskedői réteget nem az életpályáját már befejezett, egyszerűen csak átálló egyénekből, hanem a tisztviselők, kereskedők, iparosok, gazdák, munkások arra rátermett fiaiból toborozni. (Elénk helyeslés és taps.) Ezt a fiatalságot kell elsősorban gondolkozásában átállítanunk, mert tartósan csakis az ő munkájukkal lehet a ma­gyar kereskedelmet az egyetlen helyes mód­szerrel, az alulról felfelé történő erőkifejtés, szervezés és (Taps a jobboldalon és a középen.) gondoskodással kiépíteni. Aki ezek közül akar és tud dolgozni, azt támogatjuk, gondoskodunk továbbképzéséről, önállósodásáról és hiteléről. Nekik pedig kötelességük lesz a t kormánynak a keresztény kereskedelem érdek ében tett in­tézkedéseit valóraváltani és soraikból az oda nem való elemeket kiküszöbölni. A kereskedelemnek a megváltozott gazda­sági viszonyok folytán előállott újabb jelen­sége, amellyel a jövő esztendőben intenziveb­ben kívánok foglalkozni, a bújtatásnak — közkeletű kifejezéssel élve — a Strohmann sál­nak a kérdése. Sajnos, vannak olyan tág lelki­ismeretű keresztény emberek, akik anyagi 'el­lenszolgáltatás fejében hajlandók magukat til­tott üzleti célok szolgálatába állítani, akik te­hát a kereskedelmi pályára semmiféle hiva­tottságot nem éreznek, akiket kizárólag a könnyű pénzszerzési lehetőségek hajtanak. Eb­ben a vonatkozásban hármas feladat, előtt állunk. Mindenekelőtt szabatosan és részlete­' sen meg kell határoznunk a fogalmakat, meg kell állapítanunk, hogy hol van a határ a bújtatás és a megengedett üzleti összeköttetés fenntartása között, továbbá gondoskodnunk kell arról, hogy a bújtatás esetei erélyesen felde­rítessenek és végül a bujtatok ellen kérlelhe­tetlenül kell eljárnunk. ígérem, hogy ilyen­fajta intézkedésekre is sor kerül. T. Ház! Szabályozást igényel a kereskede­lem és a szövetkezetek viszonya is. Azt a tö­rekvést, hogy a kezdő keresztény kereskedők pozícióikat megerősíthessék, minden rendelke­zésre álló eszközzel támogatni fogom. Ezen a téren az elmúlt év folyamán szintén jelentős lépés történt, amennyiben a vezető szövetke­zetek újabb fiókalapítási terveinek felülbírá­lása tekintetében egységes és mind a keres­kedelem, mind a szövetkezetek számára el­fogadható irányelveket alakítottunk ki. A vállalataiakítási tervek elbírálása so­rán nagy óvatosságot és körültekintést igénylő kérdés a vállalkozásban résztvennj kívánó külföldi tőkék figyelembevétele. Hogy ebben a kérdésben hozandó döntéseink a gazdaságpolitika minden szempontjára figye­lemmel lehessenek és kellő körültekintéssel hozassanak meg, az ilyen ügyek tárgyalására értekezleteket rendszeresítettem, amelyekben a vezetésem alatt álló minisztérium belkereske­delmi m külkereskedelmi szakosztályain kívül az iparügyi minisztérium, a pénzügyminiszté­rium, a külügyminisztérium lés a Magyar Nemzeti Bank képviselői is résztveszuek A gazdasági élet átállításával kapcsolat­ban szükségesnek tartom a kereskedelmi sza­bad érdekképviseleti szerveknek fokozottabb

Next

/
Thumbnails
Contents