Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-216

â4 Az országgyűlés képviselőházának 211 Áttérünk a napirendre, az 1942. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalására. Sorrend szerint első a vallás- és közokta tásügyi tárca. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomásaira hozom, hogy e tárcához az egyes pártok a következő vezérszónokokat jelentették be: a Magyar Élet Pártja Wälder Gyula, Donath György és Szabó Zoltán képviselő urakat, az Erdélyi Párt László Dezső képviselő urat, a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetsége Kajniss Ferenc képviselő urat, a Nyilaskeresztes Párt Rapcsányi László képviselő uii'iat, a Független Kisgazda Párt Varga Béla képviselő urat, az Egyesült Keresztény Párt vitéz Makray Lajos képviselő urat, a kárpátaljai képviselők csoportja Demkó Mihály képviselő urat, végül a Szociáldemokrata Párt Kéthly Anna képviselőtársunkat. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Tömböly Dénes előadó urat illeti a szó. Tömböly Dénes előadó: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A magyar állam költségvetése évrőlévre bővül, a kormányzat, évről-évre nagyobb és nagyobb Összegeket fordít a magyar nép honvédelmi, gazdasági és szellemi erejének fejlesztésére. Míg a jelenlegi költségvetés végÖsszege 2084 millió pengő volt, addig a jövő évi költségvetés összege 3256 millió pengő, vagyis 828 millió pengővel több, mint az ezévi volt. Ennek a többletnek túlnyomó részét a hazatért keleti és erdélyi országrészek szükségletei okozzák, de még ezenfelül is tekintélyes az az összeg, amellyel ezeknek az országrészeknek szükségletein felül bővült a költségvetés. A kultusztárca költségvetésénél is örömmel állapítjuk meg, hogy az ezévi 132 5 millió pengővel szemben 218-7 millió pengőt, tehát 86"2 millió pengővel többet fordít a kormányzat a jövőben a magyar nép lelki és szellemi erejének gyarapítására. De szükség is van ezekre a nagyobb összegekre, hiszen a vallás- és közoktatásügy a szellemi honvédelem, az aktív honvédelemnek szerves része, mert csak lelkiekben és szellemiekben gazdag és erős nemzetet lehet nagy tettekre serkenteni. Á kultusztárca céljaira előirányzott összeg igen szép, azonban korántsem elegendő mindazon feladatok elvégzésére, amelyek e tárca keretében megoldásra várnak. Mert ha ezeket ki akarnánk elégíteni, akkor ezt csak más tárcák terhére, más, talán a nemzet jövője szempontjából fontosabb feladatok rovására tehetnők meg. Sorrendet kell tartani az egyes kérdések megoldásánál és ezt a sorrendet a szükségletek fontossága szabja^ meg. Ma a legelső fontosságú érdek a honvédelem szükségleteinek kielégítése; minden más csak az után következhetik. A kultusztárca végzi a nemzetnevelését, a magyar lélek formálását, elősegíti a magyar kultúra fejlesztését. Ezt a munkásságot a vallási, a művészeti és a tudományos célok támogatásával és a különböző iskolákban való tanítással és neveléssel fejti ki. A következőkben hű képet igyekszem adni arról a munkáról, amelyet a kultuszkormány a rendelkezésére álló költségvetési összeg keretein belül végez, vagy esetleg végeznie kellene a nemzet lelki és szellemi nevelése terén, és a hozzá kapcsolódó szociális és gazdasági tevékenységről. E két utóbbi munkát nem leülese 19 Ul november 11-én, kedden. het önállóan tárgyalni, pedig ez igen szép eredményt mutatna fel, de teljesen bekapcsolódnék a nemzetnevelés munkájába és csak mint ennek szerves kisegítői jelentkeznek, ezért csak az egyes célkitűzésekkel kapcsolatban mutatok rá a szociális és gazdasági tevékenységre. A kultuszkormány a lelki élet ápolását a vallási célok támogatása és az egyházak javadalmazása útján végzi. Ezzel segíti elő a valláserkölcsi nevelést. 198 millió pengőt fordít a tárca erre a célra, az ezévi 10*9 millió pengővel szemben, tehát kereken 9 millió pengővel többet. Ezt á 9 milliós többletet, nagyobbrészt az erdélyi egyházak támogatására és a lelkészek kongrúájának kiegészítésére fordítja. A magyar állam mindent meg óhajt adni, amit csak tud, a visszatért területeken levő magyar egyházaknak és lelkészeknek, mert hálával tartozik nekik azért a munkáért, amelyet a húszesztendős megszállás alatt a magyar nemzet érdekében végeztek. (Ügy van!) Ők voltak a magyarság fáklyahordozói, a magyar nemzeti eszme harcosai. Sajnos, az eddigi fizetésrendezések nem keltettek osztatlan megelégedést, de minden reményünk meglehet arra, hogy a kultuszkormány közmegelégedésre fogja rövidesen megoldani a kérdést. Nemzeti szempontból nagyjelentőségű lépése a kultuszkormánynak a magyar görögkeleti egyház újjászervezése. Ezen a téren elég sok nehézség tornyosoilt a kormányzat elé, de meg lehetünk győződve arról, hogy mindent megtesz ennek a nagy nemzeti célnak érdekében. A vallási f célok támogatásánál még egy igen súlyos kérdést kell a kultuszkormánynak megoldania és ez a káplánok fizetésének rendezése. Tudom, hogy ez szándékában is van, mert nem nézheti tétlenül a lelki élet eme taiunkásainak szinte lehetetlen szociális helyzetét. (Ügy van!) A magyar kultúra fejlesztését az oktatáison kívül a művészeti és a tudományos célok támogatásával segíti elő a kulftuszkormány. A művészeti célok támogatására 5*2 milliót fordít, tehát 1'8 millióval többet a folvóévi öszszegnél. Ebből az elég tekintélyesnek mondható összegből nagy feladatokat old meg. de még nagyobbakat kellene megoldnia. A művészeti tanintézetek és az állami színházak fenntartási költségein kívül a képző- és iparművészek, a zene- és színművészek támogatását, az írók segélyezéséit végzi; itt gondoskodik — bárcsak szerény mértékben — a vidéki színészet támogatásáról is s ugyancsak itt szerepel eg:y aránylag kis összeg: a műemlékek és a művészeti alkotások 'helyreállítására is. Ez utóbbi célra a Műemlékek Országos Bizottsága cím alatt is rendelkezésire bocsát egy összeget, azonban a kettő együtt nem olyan nagy, hogy ezzel komoly műemlék-védelmet lehetne vésrezni'. Ugyanez a helyzet a múzeumok támogatásánál is. Erre is sokkal több kellene, hogy a hiányokat pótolhassuk. Ügy látszik, a kultuszkormány ezeket a célokat a nemzet egyéb' nagy céljainak rendelte alá és csak a nagyobb célok megoldása után fogja ezeket megoldani. Igen nagyjelentőségű és nagyvonalú elgondolás húzódik meg a Teleki Pál Tudományos Intézet felállítása mögött. Ebben az intézetben együtt van az Államtudományi Intézet, a Történettudományi Intézet, az Erdélyi Tudományos Intézet; idekerül az Országos. Tájés Népkutató Intézet és a Szociográfiai Intézet. Ennek az intézetnek az a feladata hogy az ugyanazon célért dolgozó intézetek egyéges