Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-220

Ml 334 Az országgyűlés képviselőházának ÎÎO, súlyt fektetünk. így ,a, Duna Budapest alatti szakaszának szabályozási terve is elkészült és Ercsinél már meg is kezdtük a munkálatokat. Erősebb menetben szándékozunk folytatni a Tisza felső szakaszának szabályozását Szolnok és Tokaj közt. (Éljenzés jobb felől.) Most a vízügyekkel kapcsolatosan még rá kell térnem az öntözésre. Öntözési programmunk tervszerűen folyik tovább, abban fennakadás nincs, habár a sok csapadék és a belvizek növekedése ezen a téren akadályokat oko' zott. A Körös felduzzasztása már a jövő évben meg fog történni. Ami a tiszántúli nagy öntöző és hajózó csatornát illeti, ennek munkálatait is elkezdtük. Általában a vízügyek és az ezzel kapcsolatos kérdések rendezésére nagy átfogó terv szükséges. Ez a terv lényegében már el is készült és a megvalósítás álhoz szükséges nagy anyagi fedezetet majdi annakidején, a törvényhozás útján kívánom biztosítani. (Helyeslés jobb felől.) Ez a vízügyi munkaterv magában foglalja bizonyos mértékig az energiagazdálkodást is, mert vizeink szabályozása erőtelepek építésével is ' kapcsolatban áll. Általánosságban olyan vízügyi politikát kívánok folytatni, amely a teljes vízigazdálkodás megvalósításával csökkenti a vízi károk lehetőségét és biztosabbá teszi a mezőgazdasági termelést. (Helyeslés.) Most beszéltem a vízügyekről, az előbb a termelésről. Ezekután rátérek az értékesítésre. (Halljuk! Halljuk!) Az értékesítésről az igen t előadó úr már volt szíves megemlékezni és említette, hogy 15,650.000 pengő van a költségvetésben erre a célra előirányozva. Kérdezhetné valaki, hogy a mai világban miért szükséges az értékesítés elősegítésére ekkora összeget felvenni a költségvetésbe. Magyarázatképpen elmondhatom, hogy ebből az összegből 12 millió pengő az egységes búzaár rendszerének bevezetése miatt előálló fuvardíjkülönbözetek kiegyenlítésére szolgál. (Helyeslés jobbfelől és középen.) Áz értékesítéssel kapcsolatos a tárházak ügye is. (Helyeslés.) A gazdának, különösen a kisgazdának nincsen módjában, hogy gabonáját megfelelően elraktározza. _ Éppen ezért szükséges volt megkezdeni egy ilyen tárházépítési akciót és a magam részéről ezt nagymértékben szándákozom tovább folytatni. A gabonatárház-hálózatot szándékozom kibővíteni. Itt meg kell emlékeznem a szolnoki második hatszázvagónos keverőtárházról, amelynek építését a jövő évben be akarom fejezni, de he akarom fejezni a békési kétszázvagónos tárház építését is. (Helyeslés.) Ezeken kívül még más tárházak építését is előirányoztam. A kisgazdák érdekében góréakciót indítottam meg az idén, ezt a jövőben nagyobb keretek között szándékozom továbbfolytatni. Ezenkívül előirányoztam almatárolók, f gyümölcscsomagolóik, gyümölesaszalók, zöldségszárítók, hűtőházak, zsizsikteleníto telepek létesítését is. Ezek mind az értékesítést segítik elő. Amikor azonban az értékesítésről beszélek, mint rendkívül fontos problémát, fel kell vetnem a kereskedelem kérdését is. (Halljuk! Bálijuk!) A kereskedelmet a földmívelésügyi tárca keretén belül feltétlenül és minden körülmények között kereszténnyé akarom tenni. (Éljenzés és taps jobbfelől, középen és balfelől. — Gr. Teleki Mihály: A Hombár! — Zaj a baloldalon. — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Br. Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter: Az ország szerencsés területgyarapodása következtében most már mintegy hatmillió kaülese 194-1 november 18-án, kedâeH. tasztralis hold erdőterületünk van. (Éljenzés a jobboldalon.) Ebből az erdőterületből több mint egymillió katasztrális hold a kincstár tulajdona. Ezeken a kincstári erdőbirtokokon a legtökéletesebb mintagazdálkodást szándékozom megteremteni azért, hogy az egész ország erdőterületeire vonatkozólag arról példát vehessenek. (Helyeslés és taps jobbfelől.) Természetesen ezzel kapcsolatos a messzemenő iparosítás is. Az országban ugyanis a jelenben, kisebb eltérésektől és kivételektől eltekintve, csak fűrészeink vannak, nincsen azonban megfelelő gondoskodás a vegyi és egyéb iparokról. Ha a vegyi és egyéb hasonló iparokra tekintettel leszünk és ezeket be fogjuk állítani elsősorban a kincstári birtokokon, akkor ezzel nemcsak munkaalkalmakat teremtünk, ami szociális szempontból rendkívül fontos, hanem ezzel elkerülhetjük azt, hogy sok olyan cikket, amelyet eddig külföldről kellett behoznunk és amely mind fából volt előállítva, majd nem kell külföldről behoznunk és ez az új helyzet önellátásunkat is elő fogja segíteni. (Éljenzés éf> taps a jobboldalon és a középen.) Ezzel kapcsolatosan azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mindehhez az is szükséges, hogy az erdők megfelelően hozzá fér he tők legyenek. Amíg az erdők nem hozzáférhetők vagy csak nem gazdaságosan hozzáférhetők, addig mi nem tuduük az, erdőkből minden fát kihozni, addig a fa. egy részének ott kell vesznie, ott kell rothadnia az erdőn, ez pedig nemzetgazdasági szempontból nagyon káros. (Horváth Géza: Ezért drága a fa!) Vannak még olyan erdők is, ahonnan még a legjobb anyagot sem tudjuk kihozni, olyan rosszak a, szállítási viszonyok. Ezeken a bajokon segíteni kell és célul tűztem ki, hogy az erdei vasutakat és az erdei utakat mindenütt, ahol szükséges, kiépítsük. (Élénk helyeslés a iobboldalon és a középen.) Csak ezekkel tudjuk erdőgazdaságunkat iírazán okszerűvé ós mintaszerűvé tenni. A visszatért területeken, sajnos, azt tapasztalhattuk, hogy óriási mértékben folyt ott az erdőpusztítás és e miatt nemcsak az a fa tűnt el, amely nagy nemzeti vagyont jelent, hanem eltűntek az erdőtalajok is, mert nem gondoskodtak az utánaültetésről és sok helyütt nagyarányú vízimosások keletkeztek, leknek a > vízmosásoknak következtében betö mödtek, eliszaposodtak a patakok és a folyók, H vizek nem állnak meg a hegyoldalakon és részben ez okozza az árvizeket. Azért súlyt fogok fektetni az erdők beültetésére és a yizAnosások elkerülése végett megfelelő óvóintézkedések megtételére. (Élénk helyeslés :t iobboldalon es a kÖzépen*i Az erdősítéssel kapcsolatosan megemlékezem még arról, hogy, bar az ország erdőterü* léte meglehetősen megnövekedőit, mégsem feledkezhetünk meg az Alföld fásításáról sem. (Üpy van! pqy van!) mert az Alföldet nem azért kell fásítanunk, mintha nem volna elé^ erdőségünk, hanem azért, hogy gazdaságosai» kihasználható legyen, hogy az esetleg terméketlen vagy homokos területeket megfogjuk és kihasználhassuk. (Helyeslés a jobboldalon.) Ahhoz azonban, hogy ezt az erdészeti programmot végre is hajthassuk, megfelelő szakképzett erdőtiszti és altiszti személyzet szükséges. (Ügy van! Ügy van!) A csonka országban nagyon kevés erdő volt, azért nagyon kevesen mentek erre a pályára. Éppen a«ert;, hogy ezen is tudjak segíteni, megfelelő ösztön díjakat írtam ki és azokat, akik az ösztöndí