Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-220
Àz országgyűlés képviselőházának ÉÊÔ. sági birtokok azok, amelyek a legtökéletesebb, a legprímább szarvasmarhát, juhot és sertést tenyésztik. Ezeket említettem előbb, pedig elsősoröan kellene megemlékeznem a lótenyésztésről, mert azt, hogy az ország lótenyésztése a mai színvonalon van, feltétlenül a legnagyobb mértékbein az állami méneseknek köszönhetjük. (Ügy van! Ügy van!) A lótenyésztés sokszor nagy áldozatokkal jár. Az állami ménesek azok, amelyek a lótenyésztésben elöljárnak és a legmagasabb fokra fejlesztik lóállományunk minőségét. Külföldi szakértők az állami méneseket és birtokokat meg szokták látogatni és ők is többízben úgy nyilatkoztak, hogy azért van ebben az országban ilyen magas fokon az állattenyésztés és főképpen a lótenyésztés, mert ebben nttörő, áldozatos és példaadó munkát fejtenek ki a mezőgazdasági birtokok. (Üqy van! Ügy van!) A mezőgazdasági birtokoknak azonban nemcsak a termelés rentabilitására és a termelésnek, valamint a tenyésztésnek mennyiségi és minőségi javítására kell gondot fordítaniok, hanem ezenkívül szociális téren is elől kell járniuk. Megtekintve az állami mezőgazdasági birtokokat, azt láttam, hogy szociális téren is megteszik a kötelességüket. Egyben azonban, lehet mondani, hogy talátn kissé elmaradottak még ezek az állami mezőgazdasági birtokok, azért, mert a mezőgazdasági iparra és a mezőgazdasági mellékiparra, talán nem mindenütt m és nem olyan mértékig vannak beállítva, mint amilyen mértékig lelhetnének, Éppen ezért én elrendeltem egy programmnak összeállítását. Ez azonban nemcsak az ipari részre vonatkozott, hanem egyéb dolgokra is, így például az istállókra, cselédlakásokra és mezőgazdasági muukáslakásokra is, hogy minden tekintetben például szolgáljanak. A terv már elkészült, most felülbírálat alatt van és remélem, hogy az erre szükséges pénz is rendelkezésünkre fog bocsáttatni. (Helyeslés jobbfelől.) T. Ház! Most egy szomorúbb részre kell áttérnem, mert meg kell emlékeznem az ország víziügyeiről. Amint mindnyájan tudjuk, sőt a legtöbben saját kárunkon is éreztük, az utóbbi két év olyan volt e tekintetben, aminőre még az Öregek sem emlékeznek. A sok csapadék következtében előállott az a helyzet, hogy az idén tavasszal több mint egymillió katasztrális hold állott víz alatt. Nagy feladat volt ennek az egymillió katasztrális holdnak vízmentesítése. Ennek az egymillió katasztrális holdnak vízmentesítésére mindent elkövettek úgy a földművelésügyi minisztérium szervei, mint az összes hatóságok és a gazdatársadalom is és nagy fáradságos munkával, de óriási anyagi áldozatok árán is sikerült ebből a több mint egymillió katasztrális holdból 950.000 katasztrális holdat ismét visszaadni a termelésnek. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Köszönetet kell ezért mondanom a hatóságoknak, akik ebben segédkeztek és a gazdatársadalomnak. Ha megnézzük a költségvetést, úgy tapasztaljuk, hogy az olmúlt évben a vízi beruházási munkálatokra 4,456.000 pengő volt előirányozva, efczel szemben az 1942. évi költségvetési évre már 28,360.000 pengőt irányoztunk elő. (Élénk taps a jobboldalon és a középen.) Ez az óriási öszszeg, mint említettem, vízi beruházásokra áll rendelkezésre. Ebből a meglévő szivattyútelepeket szándékozunk feljavítani vagy kibővíteni, líj szivatytyúte.lepeket létesíteni, a hordozható szivattyúkat szaporítani, a már régebben megkezdett vizimunkákat folytatni, új vízimunkákat beKEPVISELÖHÁZI NAPLÓ XI. ütése 19J+1 november Í8-án, keddefí. 333 állítani és általán mindent elkövetni, hogy a vízügyek terén, amennyit csak lehet, javítsunk. Nem akarom felemlíteni sorjában mindazokat a feladatokat, amelyek konkréten előttünk állanak, mert azt, s,ajnos, nem is lehetne talán rövid idő alatt felsorolni, ellenben egypárat, ami közelebb fekszik vagy nagyobb jelentőségű, leiemlítek, fgy a Pestmegyei Dunavölgyi Lecsapoló és öntöző Társulat csatornáján,ak megfelelő kiépítését vettük tervbe, folytatjuk Szeged vidékének vízmentesítését. Ha ezt a két feladatot meg tudjuk oldani, akkor ezzel a Duna-Tisza közének helyzetét és viszonyait lényegesen javítjuk. Jártam Erdélyben, megnéztem az ottani vízkárokat, áttekintettem az egész ottani vízügyi kérdést és arra a szomorú megállapításra jutottam, habár már eddig is tudtam, hogy az idegen uralom 22 éve alatt bizony nem történt ott vízügyi téren semmi. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Amikor tavasszal hozzá akartam fogni az erdélyi vízügyi kérdések némi megoidásáuoz, a legjobb szándék mellett sem tudtam semmit sem csinálni, mert nem voltak tervek, felvételezések. Ezért elrendeltem, hogy mindenütt az egész erdélyi és a visszacsatolt keleti részeken a felvételezéseket csinálják meg, a terveket készítsék el, ott pedig, ahol már vannak felvételezések és tervek, fogjanak nozzá megfelelően a vízügyi kérdések rendezéséhez. (Helyeslés a jobboldalon.) Remélem, hogy mind a tervek, mind a felvételezések rövid időn belül, nagyrészt a jövő év folyamán elkészülnek és akkor lehet szó arról, hogy az erdélyi vízi problémákba is nagyobb erővel és n t a,gyobb összegekkel tudunk belenyúlni. (Meskó Zoltán: Államosítani kell a társulatokat.) Ami a vízitársulatokat illeti, itt meg kell említenem azt, hogy ezek a társulatok jelenlegi szervezetükkel és jelenlegi anyagi erejükkel, még ha az állam a legmesszebbmenő támogatást is nyújtja számukra, nem tudják megoldani azt a problémát, amelyet meg kellene oldaniok. (Meskó Zoltán; Államosítani kell őket!) Éppen ezért egy törvényjavaslatot már ki is dolgoztam, amely a, vízügyek államosítására vonatkozik. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Mihelyt ezt a törvényjavaslatot a társminisztériumokkal megfelelően letárgyaltuk, a t. Ház elé fogom terjeszteni. Amint látjuk, vasutaink nagyon meg vannak terhelve, nehezen tudják lebonyolítani a forgalmat és nehezen tudnak feladatuknak megfelelni, úgyhogy nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy külföldön, különösen nyugaton nagy súlyt helyeznek víziutak létesítésére. (Egy hang batfelól: Sió!) Én is tervbevettem víziutak létesítését, a meglévő folyók és csatornák hajózhatóvá tételét. Az előbb hallottam itt egy szót, a Siót. Igenis, a Sió-csatorna hajózhatóvá tételének terve már előkészületben van (Éljenzés.) és ha a terv elkészül, azt keresztül is visszük. De ez csak részletkérdés. Sokkal fontosabb ennél nekünk a Duna—Tisza-csatorna. (Éljenzés és taps jobbfelől.) Amint igen t. képviselőtársaim már láthatták a költségvetésben, a költségvetésbe fel van véve 300.000 pengő a Dunar—Tiszacsatorna terveinek elkészítésére. (Éljensés.) Ez a 300.000 pengő a tervek elkészítésére elég lesz, de a keresztülvitelre természetesen nem. 1942ben tehát a tervek elkészítése mellett a munkához is hozzákezdeni lehetetlenség. Remélem azonban, hogy a terveket el fogjuk készíteni és akkor a Duna—Tisza-csatorna megépítése a következő év programmja lehet. A Duna és más folyók szabályozására is * 48
