Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-220

Az országgyűlés képviselőházának 220. ülése 19Ál november 18-án, kedden. 315 leteknek, hogy tovább fejthessenek ki belőle gazdasági munkát. Arra kérném a miniszter urat, kutattassa ki, hol vannak ezek a pénzek, — körülbelül 1,200.000 cseh koronát tett ki ez a pénz és szolgáltassa vissza ezeknek az egyesületeknek, hogy ezek a gazdatársadalom javára hasznosítsák ezeket az összegeket. Agrárszempontból egy másik és egyben legfontosabb kérdés a folyók szabályozása. Ez is szóbakerült már előttem és csak azért hozom fel, mert már jónéhány évtizeddel ezelőtt gróf Széchenyi István, — akinek emlékét ünnepeljük ma — sürgette a folyók szabályozását és így kiáltott fel: még ma is szabályozatlanok ezek a folyók és elöntik a földjeinket s tönkreteszik termésünket! Ez a kérdés már hatvan esztendeje aktuális. Ha mi azt akarjuk, hogy a föld teremjen és a felsővíz és az alsóvíz no öntse el földjeinket, akkor ugyancsak ebből a milliárdos programmból elsősorban kellene megindítani a vízszabályozási munkákat. Meg keli szüntetni a rengeteg ilyen magánvízszabályozó társulatot, (Felkiáltások: Államosítani kell őket!) amelyek most működnek, amelyek nem csinálnak egyebet, mint beszedik a pénzeket és azután elköltik kiszállásokra és napidíjakra. Tessék egységes vízszabályozási tervezetet kidolgoztatni, beállítani az összes vízszakembereket, akik ma ezeknél a privatvállalatoknál vannak és induljunk meg végre abban a tempóban, amelyet a mi idők, a mai kor követel tőlünk az ország vízszabályozása tekintetében. (Szöllősi Jenő: Két éve elhatározták, de még- nem kezdtek bele!) (Az elnöki széket Szinnyei Merse Jenő foglalja el.) A földbirtokreform is szóbakerült már az előttem szólottak részéről többször. A földbirtokref ómmal kapcsolatban én csak Kárpátalját szeretném megemlíteni. Már a negyvenkettes bizottságban is szóbahoztam azt a problémát, hogy eddig egy házhelyet sem adtak még ki Kárpátalján, egyetlen házhelyet sem, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Pedig van zsidóbirtok ott elég!) mert nincs jóváhagyva a végrehajtási utasítás, amely szabályozta volna a kárpátaljai földbirtokreformot, Itt különösen Vass Elek osztályára fog hárulni a feladat, hogy megváltoztassa azt a tempót, amely eddig; meg volt honosítva és ez a programm a nép érdekében legyen végrehajtva. Sőt megtörtént Iványi községben, ahol az ottani parasztoknak nincs házuk és házhelyük, hogy ma is ott ül a cseh telepes, ott gazdálkodik és a mi népünk kezébe nem adnak egy darab házhelyet sem. (Zaj. — Elnök csenget.) Áttérek a vetőmagakcióra. Az a vetőmagakció, amely ebben az esztendőben folyt, teljesen csődbe került! (Ügy van! balfelöl.) Kárpátalján tudok községeket, amelyek még a mai napig sem kapták meg a búza és rozs vetőmagot. {Börcs János: A zabot!) Búzát és gabonát. Éppen tegnapelőtt voltam bent Győrfy-Bengyel miniszter úr közellátási minisztériumában, ahol szóvátettem a fenti tíz község ügyét. Először augusztusban összeszedték a jegyzők a pénzeket és sem a vetőmagot, sem a pénzt nem adták ki. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Az egész országban ez a helyzet!) Amikor szeptemberben feljöttek újra, azt mondották nekik, adjanak be új kérvényt. A kérvényt beadták és október 31-en azt a választ kapták, hogy tekintettel arra* hogy csak október 31-éig volt megengedve a vásár lás, nem kaphatják meg a vetőmagot és -a mai napfg sincs ott vetőmag. De valahol mégis kaptak vetőmagot, kaptak például Munkács mellett, Pisztraházán és vidékén. Én ezennel átadok a miniszter úrnak egy kis mintát abból a vetőmagból, amelyet Pisztraházán kaptak. amit ott kiosztottak: egyetlen szem sem kelt ki belőle. Az emberek Kárpátalján káromkodnak, szidnak mindenkit, hogy csirátlan vetőmagot kaptak. (Felkiáltások: Az egész ország ban, nemcsak ott!) Ez nem nemzetisági kérdés, de a mi hivatal]ainkat szidják és csak azért hozom fel, hogy a miniszter úr tudomására hozzam ezeket a dolgokat, hogy amikor mi háborúban vagyunk, amikor földmíveseink harcolnak, akkor azok az urak, akik az irodában intézik a dolgokat, intézzék becsületesen és tessék felelősségrevonni őket. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbáloldalon.) Annyit elvárhatunk a magyar magnemesítőktől és azoktól az uraktól, akik vetőmagot osztanak, hogy legalább is olyan magot adjanak a parasztoknak, amely ki is kel. (Ügy van! Ügy van!) Itt van például egy másik vetőmag, ezt is átadom a miniszter úrnak, búzavetőmag, Kojdanó községből, méltóztassék megnézni: nincs kirostálva sem és 40 pengőt fizettettek érte a parasztokkal. (Si^ray István: Nem lehet általánosítani! — Börcs János: Mindenütt így van!) 46 pengős vetőmagot is tudok. Nem is a miniszter urat teszem érte felelőssé, hanem azokat, akik üzletet csináltak ebből az akcióból, akik eladták ezeket a magokat és azért, mert meg vagyok róla győződve, hegy a miniszter úr meg fogja büntetni őket. (Szöllősi Jenő: Possz a vetőmag! — Horváth Géza: Most beszéljen Si gray! — Nagy zaj ) Elnök: Csendet kérek! (Szöllősi Jenő ismét közbeszól.) Most kértem csendet, Szöllősi képviselő úr. méltóztassék csendben maradni! Demkó Mihály: Kárpátalján nagy cikk a kukorica^ A kukoricából most nem ért be az 50 százaléka sem, úgyhogy az a kukorica még sertéshízlalásra is teljesen használhatatlan, még a sertés sem eszi meg és annal inkább alkalmatlan vetőmagnak. KrÉjrem a miniszter urat, gondoskodjék idejében kukoricavetőmagról is, hogy ne járjunk úgy majd a vetőmaggal, mint ahogyan a búzánál és a gabonánál jártunk és legyen idejében megfelelő kukorica vetőmag. Kárpátalján fő foglalkozási ág agrárszempontból és az is kell, hogy legyen, amiből az ottani nén fenntarthatja magát és gazdaságilag fejlődhet, a legelő éi ezzel kapcsolatosan a H*;arvasmarhatenyés7tés, a tejgazdálkodás, méhészeti legelőgazdálkodás és az ezzel összefügsrő egyéb gazdasási ágak. Legfontosabb a havasokon a legelő, hiszen ott semmi sem terem meg és viszont az ottani legelők kiválóan alkalmasak arra, hogy nagyszerű szarvasmarhapéldányokat tudjunk tenyészteni. Az ottani legelők főkémt három kézben vannak: vannak úrbéres legelők, községi legelők é

s kincstári legelők. Éhhez jön még negyediknek í\ Latoricának, mint részvénytársaságnak, Béres megyében 160.000 holdja. (Eay hang jobbfelől: Az erdő is nemcsak leaelő!) Van egy csomó legelő is ottan. Ezzel kapcsolatban arra kérném a miniszter urat, hogy azzal az invesztíciós nrogrammal kapcsolatban, amellyel rövidesen a Ház elé fog Jönni, állíttassa öss?e és dolgoztassa ki a Kárpátaljára vonatkozó gazdasági programmot is. Tisztelettel meghívom a miniszter urat Kárpátaljára, legyen szerencsénk, jöjjön el és tárgyal jou az ottani gazdasági szakemberekkel;