Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-220

Az országgyűlés képviselőházának 220. ülése 19Ál november 18-án, kedden. 315 leteknek, hogy tovább fejthessenek ki belőle gazdasági munkát. Arra kérném a miniszter urat, kutattassa ki, hol vannak ezek a pénzek, — körülbelül 1,200.000 cseh koronát tett ki ez a pénz és szolgáltassa vissza ezeknek az egyesü­leteknek, hogy ezek a gazdatársadalom javára hasznosítsák ezeket az összegeket. Agrárszempontból egy másik és egyben legfontosabb kérdés a folyók szabályozása. Ez is szóbakerült már előttem és csak azért hozom fel, mert már jónéhány évtizeddel ezelőtt gróf Széchenyi István, — akinek emlékét ünnepel­jük ma — sürgette a folyók szabályozását és így kiáltott fel: még ma is szabályozatlanok ezek a folyók és elöntik a földjeinket s tönkre­teszik termésünket! Ez a kérdés már hatvan esztendeje aktuális. Ha mi azt akarjuk, hogy a föld teremjen és a felsővíz és az alsóvíz no öntse el földjeinket, akkor ugyancsak ebből a milliárdos programmból elsősorban kellene megindítani a vízszabályozási munkákat. Meg keli szüntetni a rengeteg ilyen magánvízsza­bályozó társulatot, (Felkiáltások: Államosítani kell őket!) amelyek most működnek, amelyek nem csinálnak egyebet, mint beszedik a pén­zeket és azután elköltik kiszállásokra és napi­díjakra. Tessék egységes vízszabályozási ter­vezetet kidolgoztatni, beállítani az összes víz­szakembereket, akik ma ezeknél a privatválla­latoknál vannak és induljunk meg végre abban a tempóban, amelyet a mi idők, a mai kor kö­vetel tőlünk az ország vízszabályozása tekinte­tében. (Szöllősi Jenő: Két éve elhatározták, de még- nem kezdtek bele!) (Az elnöki széket Szinnyei Merse Jenő foglalja el.) A földbirtokreform is szóbakerült már az előttem szólottak részéről többször. A földbir­tokref ómmal kapcsolatban én csak Kárpátalját szeretném megemlíteni. Már a negyvenkettes bizottságban is szóbahoztam azt a problémát, hogy eddig egy házhelyet sem adtak még ki Kárpátalján, egyetlen házhelyet sem, (Egy hang a szélsőbal­oldalon: Pedig van zsidóbirtok ott elég!) mert nincs jóváhagyva a végrehajtási utasítás, amely szabályozta volna a kárpátaljai földbir­tokreformot, Itt különösen Vass Elek osztá­lyára fog hárulni a feladat, hogy megváltoz­tassa azt a tempót, amely eddig; meg volt hono­sítva és ez a programm a nép érdekében le­gyen végrehajtva. Sőt megtörtént Iványi köz­ségben, ahol az ottani parasztoknak nincs há­zuk és házhelyük, hogy ma is ott ül a cseh te­lepes, ott gazdálkodik és a mi népünk kezébe nem adnak egy darab házhelyet sem. (Zaj. — Elnök csenget.) Áttérek a vetőmagakcióra. Az a vetőmag­akció, amely ebben az esztendőben folyt, telje­sen csődbe került! (Ügy van! balfelöl.) Kár­pátalján tudok községeket, amelyek még a mai napig sem kapták meg a búza és rozs vetőma­got. {Börcs János: A zabot!) Búzát és gabonát. Éppen tegnapelőtt voltam bent Győrfy-Bengyel miniszter úr közellátási minisztériumában, ahol szóvátettem a fenti tíz község ügyét. Elő­ször augusztusban összeszedték a jegyzők a pénzeket és sem a vetőmagot, sem a pénzt nem adták ki. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Az egész országban ez a helyzet!) Amikor szep­temberben feljöttek újra, azt mondották nekik, adjanak be új kérvényt. A kérvényt beadták és október 31-en azt a választ kapták, hogy tekintettel arra* hogy csak október 31-éig volt megengedve a vásár lás, nem kaphatják meg a vetőmagot és -a mai napfg sincs ott vetőmag. De valahol mégis kaptak vetőmagot, kaptak például Munkács mellett, Pisztraházán és vidékén. Én ezennel átadok a miniszter úrnak egy kis mintát abból a vetőmagból, amelyet Pisztraházán kaptak. amit ott kiosztottak: egyetlen szem sem kelt ki belőle. Az emberek Kárpátalján káromkod­nak, szidnak mindenkit, hogy csirátlan vető­magot kaptak. (Felkiáltások: Az egész ország ban, nemcsak ott!) Ez nem nemzetisági kérdés, de a mi hivatal]ainkat szidják és csak azért hozom fel, hogy a miniszter úr tudomására hozzam ezeket a dolgokat, hogy amikor mi há­borúban vagyunk, amikor földmíveseink har­colnak, akkor azok az urak, akik az irodában intézik a dolgokat, intézzék becsületesen és tessék felelősségrevonni őket. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbáloldalon.) Annyit elvárhatunk a magyar magnemesítőktől és azoktól az uraktól, akik vetőmagot osztanak, hogy legalább is olyan magot adjanak a pa­rasztoknak, amely ki is kel. (Ügy van! Ügy van!) Itt van például egy másik vetőmag, ezt is átadom a miniszter úrnak, búzavetőmag, Koj­danó községből, méltóztassék megnézni: nincs kirostálva sem és 40 pengőt fizettettek érte a parasztokkal. (Si^ray István: Nem lehet ál­talánosítani! — Börcs János: Mindenütt így van!) 46 pengős vetőmagot is tudok. Nem is a miniszter urat teszem érte felelőssé, hanem azokat, akik üzletet csináltak ebből az akció­ból, akik eladták ezeket a magokat és azért, mert meg vagyok róla győződve, hegy a mi­niszter úr meg fogja büntetni őket. (Szöllősi Jenő: Possz a vetőmag! — Horváth Géza: Most beszéljen Si gray! — Nagy zaj ) Elnök: Csendet kérek! (Szöllősi Jenő is­mét közbeszól.) Most kértem csendet, Szöllősi képviselő úr. méltóztassék csendben maradni! Demkó Mihály: Kárpátalján nagy cikk a kukorica^ A kukoricából most nem ért be az 50 százaléka sem, úgyhogy az a kukorica még sertéshízlalásra is teljesen használhatatlan, még a sertés sem eszi meg és annal inkább al­kalmatlan vetőmagnak. KrÉjrem a miniszter urat, gondoskodjék idejében kukoricavetőmag­ról is, hogy ne járjunk úgy majd a vetőmag­gal, mint ahogyan a búzánál és a gabonánál jártunk és legyen idejében megfelelő kukorica ­vetőmag. Kárpátalján fő foglalkozási ág agrárszem­pontból és az is kell, hogy legyen, amiből az ottani nén fenntarthatja magát és gazdasá­gilag fejlődhet, a legelő éi ezzel kapcsolato­san a H*;arvasmarhatenyés7tés, a tejgazdálko­dás, méhészeti legelőgazdálkodás és az ezzel összefügsrő egyéb gazdasási ágak. Legfonto­sabb a havasokon a legelő, hiszen ott semmi sem terem meg és viszont az ottani legelők ki­válóan alkalmasak arra, hogy nagyszerű szarvasmarhapéldányokat tudjunk tenyész­teni. Az ottani legelők főkémt három kézben vannak: vannak úrbéres legelők, községi lege­lők é s kincstári legelők. Éhhez jön még negye­diknek í\ Latoricának, mint részvénytársaság­nak, Béres megyében 160.000 holdja. (Eay hang jobbfelől: Az erdő is nemcsak leaelő!) Van egy csomó legelő is ottan. Ezzel kapcso­latban arra kérném a miniszter urat, hogy azzal az invesztíciós nrogrammal kapcsolat­ban, amellyel rövidesen a Ház elé fog Jönni, állíttassa öss?e és dolgoztassa ki a Kárpát­aljára vonatkozó gazdasági programmot is. Tisztelettel meghívom a miniszter urat Kárpát­aljára, legyen szerencsénk, jöjjön el és tár­gyal jou az ottani gazdasági szakemberekkel;

Next

/
Thumbnails
Contents