Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-219
256 Az országgyűlés képviselőházának 219. államra is, mert éppen emiatt az, erdélyi ingatlanforgalom már egy éve szünetel és azok az ' illetékek, amelyektől az állam ezen a címen elesett, többé már nem fognak visszatérni, illetőleg végleg elvesztek az állam számára. Az erdélyi agrárreform felülvizsgálása e mellett előiskolája lehet jogi és gazdasági szakembereink számára a magyarországi földbirtokreformnak is, mert itt kicsiben olyan egészséges birtokelosztást lehet létrehozni, amelynek tanulságait levonhatjuk akkor, amikor eljön az ideje annak, hogy az anyaországban általános földbirtokreformot hajthatunk végre. Erdély tehát ezen a téren is példát mutathat az anyaországnak. T. Ház! Ha végigtekintünk az elmúlt. ev eseményein és felidézzük azt a gondoskodó szeretetet, ami az igazságügyi kormányzat erdélyi munkásságát úgy az igazságszolgáltatás megszervezése, mint a jogegység helyreállítása terén végigkísérte, legelemibb kötelességemnek teszek eleget akkor, amikor az igazságügyminisztérium költségvetését a benne hosszú idő óta elsőízben szereplő erdélyi költségvetéssel együtt pártom nevében elfogadom. (Éljenzés és taps. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Spák Iván jegyző: Nagy László! Elnök: Nagy László képviselő urat illeti , a szó! (Az elnöki széket Szinyei-Merse Jenő foglalja el.) Nagy László: T. Ház! Immár harmadízben veszek részt a költségvetési vitában, megvallom, lanyhuló lelkesedéssel. Lanyhuló lelkesedéssel azért, mert mindazokból a kérésekhői. mindazokból a sürgetésekből, amelyeket a Ház minden oldaláról a miniszter úr felé intéztek, vajmi kevés valósult meg. Mindazonáltal kötelességet teljesítek és ezért szólalok fel. A kormány decentralizációra törekszik, a központi hatásköröket csökkenteni akarja, át akarja adni őket eredeti hivatásuknak. Ezzel kapcsolatban felhívom az igazságügyminiszter úr figyelmét arra, hogy bár tételes törvény rendelkezik, hogy például a tábla elnöke nevezi ki a joggyakornokokat, a fogházőröket a főügyészek, a törvényszéki elnökök a díjnokokat és altiszteket, mégis ez nincs az ő hatáskörükben, illetve hatáskörüket nem gyakorolhatják, mert a tábla elnökeinél a, joggyakornokok kinevezését az igazságügyminiszter úr ideiglenes joggyakonnokok kinevezésével hiúsíthatja meg, a másik két esetben pedig a betöltésre vonatkozó engedélykéréssel kapcsolatban előfordulhatnak olyan dolgok, amelyek a ; betöltést végző főügyésznek, illetve törvényszéki elnöknek akaratelhatározását befolyásolják. De ettől függetlenül, a lényeg az, hogy decentralizálni kell és ezeket vissza kell adni azokba a hatáskörökbe, ahova tartoznak. Nagyon örvendek egyébként, hogy egy erdélyi t. képviselőtársam után szólalhatok fel, mert legalább módom van Örömömnek ^ kifejezést adni azért, hogy Erdélyben ismét magyar bírák ítélkezhetnek (Éljenzés és taps.), másrészt pedig módom van kifejezni azt, hogy mélyen sajnálom Erdély jogásztársadalmát, akik kénytelenek kiismerni maguk,at abban a komplikált jogszabálytömegben, amely most egyszerre rájuk zúdul. Megvigasztalom t. erdélyi képviselőtársaimat és főként ügyvéd ülése 19Jfl november 14,-én, pénteken. kollegáimat, hogy mi sem ismerjük ki magunkat, de azzal is megvigasztalom t. képviselőtársaimat, hogy az igazságügyminiszter úr sem ismeri ki magát. A költségvetés 25-ik oldalán ő maga mondja, de nemcsak ,az idén, hanem már tavaly is mondotta, hogy legfontosabb feladat a jogszabályok komplikációinak megszüntetése, egyszerűsítése, érthetővé tétele Azonban, sajnos, t. Ház, meg kell állapítanom, hogy eJbben a kérdésben az égvilágon semmi sem történt. Sőt, például nemrég jelent meg a 7.070/1941. M. E. számú rendelet, amely az uzsorabíróság eljárását módosítja és ez a rendelet megint komplikáltabbá tette a jogszabályokat. Először is bekapcsolta az ítélőtáblát, mint ténybíróságot, a rendelet 5. §-ának negyedik bekezdésében. Eddig a, kir. Kúria volt az utolsó fórum most bizonyos ügyekben a királyi ítélőtábla az utolsó fórum és ténybíróság is. Kilenc tábla fog most az egy Kúria helyett joggyakorlatot csinálni. Lehetséges tehát, hogy ami Budapesten árdrágítás, az Marosvásárhelyen nem .az, vagy fordítva. T. Ház! Rendkívül ... (Antal István államtitkár: Egyszerűsítés és gyorsítás.) Ez nem egyszerűsítés, mert a királyi ítélőtábla bekapcsolása nem helyes, a királyi Kúria jogkörén túl nem ítélkezhetik a királyi ítélőtábla, pedig most már ténykedésben is lesz joga ítélkezni, sőt új bizonyítást, tanú stb. foganatosítani is módja van. Tehát a törvényszék hatáskörét áttette ez a rendelet a királyi ítélőtáblához. T. Ház! Az újrafelvétel eddig is a törvénytől eltérően volt szabályozva. Hibáztatom ezt. mert ha a jogszabályokat egyszerűsítjük, akkor a bűnvádi perrendtartás 461. §-a szerint kellett volna az újrafelvételt szabályozni. Eddig is hiba volt, hogy ezekben az ügyekben az újrafelvétel nem került a királyi Kúria elé és abban a végső fórum a királyi ítélőtábla volt, tehát előfordult, hogy a királyi Kúria valakit súlyosan elítélt, aztán újrafelvétel történt és ezt már nem & Kúria bírálta el, hanem az alatta álló bíróság, a királyi ítélőtábla és ez felmentette. Ez eddig is helytelen volt, és ezt fenntartották a helyett, hogy módosították volna. A legnagyobb sérelme ennek a rendeletnek, amelyre nem is találok magyarázatot, hogy kizárta a pótmagánvádat. Közérdekű volt ezekben az ügyekben a pótmagánvád, eddig is bevált és csak akkor éltek vele, amikor szükség volt rá. Nem tudom megérteni, hogy a miniszter úr miért hagyta ki a pótmagánvád lehetőségét. Bocsánatot kérek, árdrágítást ügyekben, valutaügyekben rendkívül fontos az, hogy meg legyen a •• pótmagán vád lehetősége. Nem jelent ez a pótmagánvád a világon mást, csak azt, hogy azt a konkrét ügyet esetleg bíróság tudj.a tárgyalni, de minden körülmények között bírói kézbe kerül az ügy és nemcsak a királyi ügyészek szuverenitása dönt. Általában az uzsorabírósági, tehát a valuta- és árdrágítási ügyekről kell egy pár szót beszélnem. Nem tudom, a miniszter úr tudja-e, de ha nem tudja, én közlöm vele, hogy rendkívül késedelmesen jönnek a válaszok a bírósági megkeresésekre. Nem tudom, a miniszter úr tudja-e, hogy az árkormánybiztosság hoszszú hónapokig nem felel az uzsorabíróság megkeresésére. Bocsánatot kérek, ezt a miniszter úr nem tűrheti és akarom, hogy a közvélemény tudja, hogy az egyik 'állami szerv az, amely megakadályozza azt, hogy ezekben az ügyekben a bíróság abban a hely-