Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-214

Az országgyűlés képviselőházának 21U. ülése 19hl október 23-án, csütörtökön. 9 zetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Egyben van szerencsém letenni a Ház asztalára az adóstatisztikának az 1939. évről szóló 10. füzetét. Elnök: A Ház a beterjesztett költségvetést a Ház tagjai között szétosztatja és előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr által megjelölt bizottságoknak. A beadott törvényjavaslatot a Ház kinyomatja, tagjai között szétosztatja s a miniszter úrnak az előadókra vonatkozóan tett bejelentését tudomásul veszi. A javaslatot annakidején részletes tárgyalás céljából ki foerjuk adni a pénzügyi és igazságügyi bizottságnak. A házadómentességről szóló miniszteri jelentést a Ház ugyancsak kinyomatja, tagjai között szétosztatja, s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a pénzügyi bizottsághoz utasítja. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az imént benyújtottam az 1942. évi költségvetést, amely hivatva van hazánk továbbfejlődését, megerősödését szolgálni. Mielőtt azonban rátérnék azokra az elgondolásukra és azoknak az elveknek ismertetésére, amelyek a költségvetés öszszeállításánál vezettek, úgy érzem, nem lennék magyar fsis a hálátlanság vádja illethetne, ha mint olyan miniszter, aki az orosz bálború kitörése óta először szólalok fel, nem elékezném meg véreinkről, akik távoli harctereken, a német és az olasz hadseregek oldalán dicsőséget dicsőségre halmoznak és lehetővé teszik azt, Bogy itt békés munka folyjék. (Ügy van! Ügy V

an! — Taps a Ház minden oldalán.) Minden elismerésünk, minden megbecsülésünk, minden szeretetünk az övék, az Isten áldása kísérje őket! (Taps a Hús minden oldalán.) T. Ház! Az imént benyújtott költségvetés az 1941. svi április hó 10-ike előtti államterü

: létre vonatkozik, annak bevételeit és kiadásait tartalmazza, tehát belefoglaltuk a visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi területek bevételeit és kiadásait, (Éljenzés a középen.) de nem tartalmazza még a visszafoglalt Bácska igényeit fedező tételeket, aminek kizárólag technikai oka van. Mint méltóztatnak tudni, Bácskában a katonai közigazgatás augusztus hó 15-én szűnt meg, amikor a költségvetési munkák már javában folyamatban voltak. Attól kezdve az idő már rövid volt ahhoz, hogy a Bácskára is pontos költségvetést állítsunk össze, olyan költségvetést, amellyel a t. Ház előtt megjelenhetnénk. Kéirhettünk volna indemnitást, de azt hiszem, az államháztartás rendjét jobban biztosítjuk, ha azt a megoldást választjuk, hogy nem foglaljuk bele a költségvetésbe Bácska kiadásait és bevételeit, hanem ezekről külön gondoskodunk (Egy hang a baloldalon: A Bánát?) éppen úgy, mint ahogyan annak idején Erdély költségvetését sem iktattuk he az 1941. évi költségvetés számoszlopai közé, hanem arról külön gondoskodtunk és azt hiszem, közmegelégedésre gondoskodtunk. Hogy indemnitást nem kértünk, annak még egy másik oka is volt, mégpedig az, hogy az 1941. évi költségvetés keretei szűkek gazdasági elgondolásaink megvalósításához. Az 1942. évi költségvetés ugyanis tartalmazza már a gazdasági programm folytatását, különösen a mezőgazdaság- fejlesztéséhez szükséges ujabb akciók megkezdéséhez az előirányzást és fedezi mindazokat a költségeket, amelyek ezzel kapcsolatosak. Nmcs a költségvetésben az a kiadás sem, amely a honvptdseg rendkívüli kiadásai és a honvédség felszerelése címén jelentkezik. Ezekről külön gondoskodunk és ezekről is fogok beszélni. Azonfelül költségvetésen kívül kezeljük természetszerűen a nemzeti beruházási alapot, amely programmszerűen folytatja működését, de meg kell jegyeznem, hogy míg eddig csak honvédelmi vonatkozásban gyorsítottuk meg az ötéves programm végrehajtását, addig most már egyéb, polgári vonatkozásban is meggyorsítottuk. (Helyeslés jobb felől) T. Ház! Ezt a két szempontot előrebocsátva, röviden ismertetem a költségvetést. A közigazgatási kiadások 2202 milliót tesznek ki, a bevételek 2060 milliót, úgyhogy a költségvetés közigazgatási része kereken 142 millió pengő deficitet mutat. Az üzemek egymilliárdon felüli forgalommal 32 millió pengő deficitet mutatnak. A költségvetés kiadási összege tehát 3256 millió, a bevételek főösszege 3082 millió pengő, úgyhogy a deficit 174 millió pengő. Ezzel szemben már most megjegyzem és rámutatok arra is, hogy a 174 milliós deficittel szemben 271 milliót meghaladó beruházás van a költségvetésben, lényegesen emeltük a honvédelmi tárca költségvetését, lényegesen nagyobb összeget költünk adósságaink szolgálatára s különösen törlesztésére és végül lényegesen emelkedtek a gazdaságfejlesztő kiadások. Összehasonlítva az 1942. évi költségvetést az 1941-essel, rá kell mutatnom arra, hegy az 1941. évi költségvetés 48 millió deficitet mutat fel, az 1942. évi pedig 174 milliót. Ez az összehasonlítás azonban csak szemre áll meg, mert egészen más területre vonatkozott az 1941. évi költségvetés, mint az 1942. évi. Az 1941. évi költségvetés 117.000 négyzetkilométernyi területű Magyarországra vonatkozott, az 1942. évi pedig 161.000 négyzetkilométernyi területre vonatkozik. (Taps.) Az 1941. évi költségvetés 10:8 millió lakosnak szükségleteiről volt hivatva gondoskodni, az 1942-es költségvetés 13*5 millió lakosról gondoskodik. Megkönnyítendő az összehasonlítást, bejelentem a mélyen t. Háznak, hogy a keletmagyarországi és erdélyi visszacsatolt területekre vonatkozólag" a minisztertanács, azért, hogy rendet tarthasson az államháztartásban, belső költségvetést készített. Ha ezt a belső költségvetést és az 1941. évi költségvetés deficitjét adom, akkor tulajdonképpen 313 millió deficit jelentkezik a folyó esztendőre, amiből 217 millió a beruházás. Viszont, mint említettem, ebben a költségvetésben 174 millió deficitünk van és 271 millió beruházásunk, tehát a deficit lényegesen kevesebb, a beruházás összege viszont lényegesen nagyobb. Hogy a kincstár helyzete megítélhető legyen, mélyen t. Ház, legyen szabad bejelentenem az 1941-es, tehát a folyó esztendő első kilenc hónapjának állampénztári eredményeit. Erre az első kilenc hónapra a moncFott 313 millióból pro rata temporis 235 millió deficit esnék, ezzel szemben a tényleges deficitünk 286 millió, tehát több. Itt azonban tekintetbe kell venni, hogy ebben az összes honvédelmi rendkívüli kiadás is benne van, tehát benne van a háború is, (Helyeslés a jobboldalon.) amivel szemben meg kell állapítanom, hogy a bevételek lényegesen nagyobb mértékben folynak be, mint ahoigy előirányozva voltak. Ez tette lehetővé azt, hogy aránylag ilyen kis deficittel vezessük tovább a háború dacára az államháztartást Most, hogy a képet teljessé tegyem a mé3*