Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-214

10 Az országgyűlés képviselőházának 2ík* lyen t. Ház előtt, beszámolók még az államadósságok helyzetéről. Szeptember végein az állami adósságok 3545 milliót tettek_ ki. Ha már most ezt szembeállítom a 7—7*5 milliárdra beesülhető évi nemzeti jövedelemmel, akkor azt látjuk, hogv ennek nem is egészen fele az államadósság. S ha tekintetbe veszem azt is, hogy ennek az adósságnak a szolgálata^ a költségvetésnek csak 6-1 százalékát veszi igénybe — ellentétben más országokkal, ahol az állami adóssági szolgálat 10—15—20 százalékát teszi a költségvetésnek — s a 61 százalékban már 82 millió pengő tőketörlesztés is bennfoglaltatik, akkor lelkiismeretesen állíthatom, mélyen t. Ház, hogy e tekintetben is teljesen megnyugtató a helyzet. (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Mélyen t. Ház! Ezekben vázoltam a kincstár helyzetét, talán a szokástól eltérőleg a legfrissebb adagokkal és néhány jellemző számmal. Most visszatérek a költségvetésre. Természetesen mellőzöm a részletes ismertetést, hiszen az megtalálható a sommázatban; nem akarom tehát ezzel igény be venni a t. Ház idejét, csak arra mutatok rá, hogy mi az oka az emelkedésnek. Az összehasonlításnál természetesen az 1941-es költségvetésből kell kiindulnom, mert a benyújtott költségvetés az összehasonlításnál szintén ebből indul ki. Az 1941-es, a t. Ház által annakidején letárgyalt költségvetés és az 1942-es most benyújtott költségvetés között az a különbség, hogy az. 1941-esben nincs benne a visszacsatolt keleti és erdélyi terület, viszont az 1942-esben benne van. Magától értetődőieg ez az első és a leglényegesebb különbség. Mint említettem, a közigazgatási kiadásoknál 2202 milliót irányzunk elő, szemben az 1941-ik évi 1379 millióval, tehát itt az emelkedés 823 millió. A többletet,.—_ ismétlem — elsősorban az okozza, hogy a visszacsatolt keleti és erdélyi részek költségvetése benne van az 1942-es előirányzatban. Lényegesen emelkedett a honvédség költségvetése s a honvédelmi és egyéb okokból felvett államadósságokkal kapcsolatban az államadóssági szolgálat. _ A költségvetéssel, szemben újabb terhet jelent a tisztviselői fizetések és nyugdíjak csökkentésére vonatkozó rendeletek hatályon kívül helyezése, valamint a fizetések és a családi pótlék emelése, mert, mint méltóztatnak tudni, az 1941-es költségvetés elkészítése óta kétízben javítottunk a tisztviselők helyzetén. Szociális és közegészségügyi programmunk megvalósítását szintén lényegesen kiszélesítettük., Üj üzemek is jelentkeznek a költségvetésben, így különösen az iparügyi tárcánál a visszacsatolt Erdéllyel kapcsolatban, de a régebbi üzemi jellegű kiadások is — a dohányjÖvedék, a szeszegyedáruság és hasonlók költségvetése — ( szintén lényegesen emelkedtek, önként értetődőleg, lényegesen nagyobb bevétellel kapcsolatban. Emelőleg hatott még az is, hogy korábbi bejelentéseimnek megfelelően több alapot megszüntettünk és ezeknek az alapoknak bevételeit^ és kiadásait beiktattuk a költségvetésbe. így megszüntettük a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alapot, — az úgynevezett bblettaalapot — (Helyeslés.) a vagyonváltságalapot és a testnevelési alapot. Ezek mind beolvadtak a költségvetésbe. Végül pedig igen lényegesen emeli a, költségvetést a gazdasági Programm végrehajtásával, különösen pedig a mezőgazdasági termelés fokozásával kapcsolatos kiadások sora, valamint az ezülése 19 Al október 23-án, csütörtökön, zel kapcsolatos beruhiálzások, amelyekre később külön fogok rátérni. Nem vehettem fel a költségvetésbe még a hadikölcsönöík felértékelésével kapcsolatos költségeket, amit, azt hiszem, meg méltóztatnak érteni: az erre vonatkozó törvényjavaslatot most nyújtottam be, az országgyűlés még nem döntött, tehát nem is irányozhattam elő. Ügy érzem azonban, ^érdeklődésre tarthat számot a hadikölcsönfelértékeiési javaslat; ezért méltóztassanak megengedni, hogy azt közbevetőleg röviden ismertessem. (Halljuk! Halljuk!) A hadikölcsönöket általában 5 százalékra értékeljük fel olyképpen, hogy minden 1000 korona névértékű hadikölcsönkötvényért 50 pengő névértékű új kötvényt adunk, amely 3 százalékkal kamatozik ps, 40 év alatt kerül visszafizetésre. Kivétel az általános valorizációs kulcs alól — amely, mint mondottam, 5 százalék —• az egészen kis jegyzőknél — az 1ÓÜ0 koronán aluli jegyzőknél — van, akiknél a felértékelési kulcs 10 százalék. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ezeknek kötvényeit azonkívül nem 40 év alatt, hanem 10 év alatt fizetjük vissza, tehát ezekre vonatkozólag meggyorsított törlesztést és magasabb valorizációt állapítottunk meg. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Már most, Hogy biztosítsuk az átmenetet a 10 százalékos kulcsról az 5 százalékos kulcsra, azok a kölcsönjegyzők, akik 1000 és 2000 korona között jegyeztek, 10Ô—-100 pengő névértékű új kötvényt fognak kapni; ezáltal a kulcs degresszivitása egészen 5 százalékig biztosítva van egy igen egyszerű módszerrel. A felértékelesben csak természetes személyek vesznek részt: ő's jegyzők és ezzel egy tekintet alá esők, nevezéseién azok, akik 1918 október 31-ike előtt szereztek hadikölcsönkötvényeket, ha nem is ős jegyzők, továbbá mindezeknek egyenesági rokonai és feleségei; egyéb rokonaikra nem terjed ki a valorizáció. Jogi személyek általában nem. részesülnek a valorizáció kedvezményében, kivéve az egyházi, közművelődési és közjóléti alapokat, alapítványokat s az ilyen célú más jogi személyeket. Azt hiszem, ezt sem kell külön indokolnom, ez egészen természetes és érthető. (Helyeslés a jobboldalon.) Talán még a törvényjavaslat két intézkedpisét említem meg. Az egyik az, hogy az úgynevezett hadikölcsöntámogatási akció, amelyet az elszegényedett hadikölcsöntulajdonosok javára éveken keresztül folytattunk, nem szűnik meg azonnal; megmarad, csak újabb segélyek nem állapíthatók meg többé. Akik azonban eddig segélyt kaptak, a jövőben is fognak kapni. (Helyeslés a jobboldalon.) A másik intézkedése a törvényjavaslatnak, amelyet még meg akarok említeni, az, hogy a zsidófajú hadikölcsöntulajdonosok részére 5000 pengőnél magasabb értékű ií.j kötvény nem szolgáltatható ki, (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) hanem az ezen felüli kötvények az 1939:IV. te. 22. §-a szerinti zsidó kivándorlási alapba helyeztetnek. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Meskó Zoltán: Lehetne többet is! — Zaj. — Elnök csenget.) Meskó t, képviselő társam közbeszólására, hogy miért csak az 5000 pengőu felülieknél vezetjük ezt be, azonnal válaszolok. Azért, mert ezzel a keresztény hadikölcsöntulajdbnosokat kívánom megkímélni attól, hogy kötelesek legyenek származásukat igazolni, mert világos, hogy attól, aki 5000 pengőnél nagyobb névértékű új kötvényt kap, kénytelen leszek megkövetelni,