Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-219

236 Az országgyűlés képviselőházának 219 megnézzük, hogy a magyar fajta, a magyar nép szociális viszonyainak megsegítése terén milyen törvényalkotások kerültek ide a képviselőház elé, akkor nem olyan megnyugtató képet kapunk. 1939-ben a IV. törvényeikkel bezárult a régi ciklus, az új pedig kezdődött a V. törvénycikkel. 1939-ben hoztunk 15 törvényt. Tudjuk nagyon jól. hogy van jogszabályalkotás rendeleti úton is, elég nagy. azonban mégiscsak a törvények és a kerettörvények kell hogy megadják az egész jogalkotás gerincét, ami azután vezeti tovább az egész életet és zökkenésmentesen megy át abba áz új és boldogabb Európába, amelyért most hon védte stvéreink kinn küzdenek. 1939-ben egy nagy szociális törvényünk volt, a, XVI. törvénycikk, amelyben 5 pengő nyugdíjat kaptak a gazdasági alkalmazottak. Tudom nagyon jól. hogy ez nem az igazságügyminiszter úr hatáskörébe tartozott, de miután minden törvény az igazságügyminisztériumba megy, mégis ott kell megfésülni azokat a javaslatokat, amiket a szakminisztériumok ilyen teljesen antiszociális alapon és nem a közösségi eszmének megfelelően — nem beszélek arról, hogy a nemzeti szocializmus elveitől egészen távolállóan, mert az egészen különálló világ, amiben mi vagyunk, — készítettek el. Láttuk, voltak politikai célokat szolgáló törvények, kivéve a repülőalapot, a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélések megtorlását, amikor már a fizetési eszközökkel való visszaélések megtorlása a háború következtében amúgy sem volt olyan rettenetesen^ aktuális. A választásokról volt szó. a Felvidéken, hogy azokat meg kell tartani 1940 július 30-áig és láttuk, hogy azokat megint elhalasztották. Ebből a 15 törvényből, amelyet 1939-ben alkottunk, egy sem volt olyan, amely a közösség érdekét szolgálta. 1940-ben szintén hoztunk szép törvényeket, a magyar-japán szerződésről és sok mindenféléről. Ennek a törvényalkotási évnek a gerincét a földbirtoktörvény alkotta. Legyen szabad megmondani, a közel történelem bebizonyította, hogy ez a földbirtoktörvény nem alkalmas arra sem, hogy egy egyszerű házhelyhez juttassa a magyar földmívest, a magyar népet, (pay van! « szélsőbaloldalon.) Nincs az országban ezer házhely sem kiosztva. (Zaj.) Lehet, hogy egy párral több van, azonban ez számszerűleg nem jelent semmit. Nem jelentenek semmit a zsidótörvénnyel kapcsolatban földbirtokpolitikai vonatkozásban kiadott rendelkezések sem, mert az ármegállapítások ellen az érdekeltek panasszal élnek, a panasz átkerül az illetékes kir. ítélőtáblákhoz, ott pedig fekszenek az ügyek, közben a zsidó vet, arat, a magyar nép pedig ott van, ahol volt. Ez a való helyzet. Volt szó állattenyésztési alapról is, az helyes, volt szó gazdasági munkabérekről és mint látjuk, ebben az évben a 39 törvénycikk közül, amit hoztunk — elég nagy szám volt — azok a törvények nyomulnak előtérbe az igazságügyi tárca részéről," amelyek az államhatalom különös védelmét szolgálják. Helyes, kell az államhatalmat védeni, erős kezekkel kell fogni a gyeplőt, nem lehet nehéz időkben liberális gondolkozással és móddal szanaszét szabadjára engedni az embereket. De ha az egyik oldalon megvan a totalitás és a parancsuralom, akkor tessék a másik, oldalon a népnek is mindent megadni, mert csak így bír ja azt elviselni. Nem véletlen, hogy a gazdasági perek szaros ülése 19Ul november lU-én, pénteken. apadt, a bűnperek, különösen a politikai bűi); perek száma nő. Ezt nem lehet megállítani csendőrrel, rendőrrel és olyan szabályokkal, amelyek tételes törvényeinkkel ellenkeznek. 1940-ben jöttek ezek a törvények, jött többek között a XVIII. törvénycikk. Az előadó úr nagyon helyesen azt méltóztatott mondani, hogy nagyon jó az indokolást is ismerni és tessék az indokolást is közölni, mert ebből látja a jogalkalmazó bíróság, hogy mit és hogyan alkalmazzon. Meg kell ezzel kapcsolatban mondanunk, hogy az államhatalom centralisztikus védelme erdekében kifejtett Iá zas jogalkotás közben, ami itt kidomborodik egész törvényalkotásunkban, a XVIII. törvénycikk 4. §-ának indokolása, amely szakasz a hivatali titokról szól és utólag hozta ide az előadó úr, a törvényjavaslatban nincs benne. Méltóztassanak megnézni, a kiadott törvénytárakban ennek ,a 4. §-nak az indokolása nincs benne. Ez az eredménye annak, amikor lázas sietséggel jön a központi hatalom abból a célból, hogy saját rendszerét és saját elgondolását megvédje. (Antal István államtitkár: A hazát!) A haza fogalma és a mindenkori politikai kormányzat egészen divergens dolog^ és egyáltalában a kettő sohasem tévesztendő össze, mert lehet valaki ellenzéki és jó hazafi és lehet valaki kormánypárti és a leghazafiatlanabb ember, lásd Eckhardt Tibort és társait. (Zaj a jobboldalon.) 1941-ben már csak 15 törvényt hoztunk, ennyit mondhatunk, hiszen már a végefelé járunk az évnek. Ebben az évben azután nagyszerű törvényeket hoztunk. Itt vannak a közellátás érdekeit érintő törvény, az árdrágítókra vonatkozó törvény, ezt ugyan meg a múlt évben hoztuk. Itt látjuk, hogy nincs meg az összhang a törvényalkotások között. Az árdrágításról szóló törvény értelmében azt a parasztot, azt a földmívest, aki egész évi keserves munkájának eredményét elviszi a piacra és annak árát összhangba akarja hozni a csizma, a ruha és más iparcikkek árá; val, nap-nap után viszi be a rendőr, mert ki van írva, hogy jelentsd fel az árdrágítót. Az emberi irigység — mert jogos irigység nincs, az csak aljas ösztön — odaviszi ezeket a derék embereket, az agrártársadalmat a bíróság elé és méltóztassanak elgondolni, hogy azt a 6 mázsa árpát, ami egészéyi munkájának az eredménye, ami neki annyi, mint bármelyikünknek az illetménye vagy a munkája, egy pillanat alatt elveszik, elveszik az árut, r a pénzt, a becsületet, a politikai jogokat azért, mert egy rosszul felépített közösségi elv alapján álló, de alapjában tökéletesen rossz gazdasági rendszerben az egyik oldalon felépítjük az államhatalom védelmét, a másik olda Ion pedig nem tekintünk arra, hogy az az ember a maximált árért nem tud cipőt kapni és hogy az ipari ^é\) forog ós hozza napról napra a nagytőkének, a nagyiparosnak a pénzt, míg ezt a szegény embert, aki Isten napja alatt esőnek, árvíznek van kitéve, w beviszik és megbüntetik. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha itt nemzetiszocialista törvényalkotás bontakoznék ki boldogan köszönnénk ezt meg a miniszter úrnak és örömmel csatlakoznánk hozzá, mert tudnánk, hogy ez az élni akaró fajta, élni akaró nemzet átmegy a feltámadásba, átmegy egy boldogabb Európába. Ez azonban nem történÜk, ezt nem lát juk, ezt nem mutatják a törvények. Nem akarok kitérni más törvényalkotásokra, az Qncsá-ra és egyebekre, mert ezek