Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-219

Az országgyűlés képviselőházának 219. vények már a művelt nyugaton beváltak. Csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatok én is az előadó úr által említett és az igazságügyminisztériumban csaknem titokban folytatott ama tevékenységről, amellyel az igazságügyminisztérium a nép száján élő szájhagyományokat, jogelveket és jogszokásokat Összegyűjteni törekszik. Magyar magánjogunknak jórésze szokásjogon alapszik, a szokásjog volt mindig a magyar magánjognak leggazdagabb jogforrása. Ezek az összegyüjtendő népi szájhagyományok, jogszokások kétségtelenül sikeresen lesznek felhasználhatók az új magyar polgári törvénykönyv megalkotásánál. •

r T. Ház! Jól tudjuk, hogy az osztrák polgári törvénykönyvnek, kereskedelmi jogunknak, váltójogunknak s telekkönyvi jogunknak jórésze még ma is külföldről recipiált jog, amely a magyar lelkiségtől és a magyar jogalkotó géniusz szellemiségétől eléggé messze áll. Nemzeti szempontból is szükségesnek tartom, hogy ezeket az idegen jogokat kiküszöböljük és helyettük jogászéletünkben a régi ősi szokásjog érvényesülésének megfelelő teret biztosítsunk. A közvélemény elő van lkészítve a közjogi reformalkotásokra, a törvényhozási és közigazgatási reformtörvények megalkotására is. Az idő rövidsége miatt ezekről való elgondolásaimmal nem foglalkozhatom, legyen szabad azonban mégis megemlítenem azt, hogy ha időtálló törvényeket akarunk alkotni, akkor azokat a magyar alkotmány és jogtörténet talajába kell elültetnünk, mert csak akkor fognak azok gazdag gyümölcsöket hozni. T. Ház! Beszédidőm lejárt. Annak megemlítésével, hogy az igazságügyminiszter úr és az igazságügyi kormányzat iránt teljes bizalommal viseltetem, pártom nevében is az igazságügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Spák Iván jegyző: Budinszky László! Elnök: Budinszky László képviselő urat illeti a szó. Budinszky László: T. Ház! Kétségtelen, hogy a honvédelmi tárca költségvetése után az igazságügyi tárca költségvetése a legfontosabb az állami költségvetésben. A nemzet legjobban elszegényedett rétegének legkisebb tagjától fel a legmagasabb körökig, mindenki azt várja, hogy ha életében valami esemény előfordul, akkor az igazságszolgáltatás szolgáltasson neki igazságot, megnyugvást és lelki békét. Mérhetetlenül '• fontos tehát egy nemzet életében, hogy az igazságszolgáltatás egészen külön, fényesen tündököljön és ragyogjon. Nagyon helyes volt, amit az előadó úr elmondott a iközösségi eszméről és amit előttem szólott t. képviselőtársam mondott a keresztény és nemzeti gondolatról. Teljesen és tökéletesen egyek vagyunk ebben. Egy dologra azonban legyen szabad felhívnom igen t. képviselőtársaim figyelmét. Méltóztatnak visszaemlékezni arra, hogy Erdélyben egyidőben székelyföldi kirendeltségeket állítottunk fel abból a célból, hogy megakadályozzuk az erdélyi magyar vagyonoknak idegen kézre való jutását. Méltóztatnak arra is emlékezni, hogy a'btoan a boldog és szép liberális korszakban, amikor ezeket felállítottuk hazafias érzésből és jószándékbál, az Albina lassan, de biztosan mégis mindent összevásárolt és Erdély földje idegen kézre jutott. Méltóztassék csak visszaülése 19hl november lh-én, pénteken. 235 emlékezni arra, hogy a szegedi gondolat milyen ragyogó és nagyszerű szavakat írt a zászlójára akkor, amikor Európában még nem következett be az az átalakulás, s ne méltóztassanak elfelejteni, hogy jött a konszolidációs korszak, a nagyszerű eszmék fel voltak írva, tárolva voltak, és soha olyan nyomorúság Magyarországon nem volt, mint az úgynevezett keresztény kurzus alatt. A szociális ellentétek, a zsidóság előretörése, amely két tényező természetesen együtt jár, mert függvénye egymásnak, sohasem volt olyan nagy,, mint a konszolidációs Bethlen-korszak alatt. Mindent nem lehet a megcsonkítás terhére írni, és nenn lehet mindent arra fogni, hogy kiesi trianoni ország voltunk. Nincsenek kis nemzetek, csak kishitű nemzetek és emberek vannak, és vannak olyan nemzetek és emberek, amelyek és akik hisznek és bíznak a jövőjükben és feltámadásukban. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál nem elég a szellemet keresni, ide kell az erős anyagi megalapozottság. Nagyon jól tudom, hogy az igazságügymimiszter úr egyedül nem tehet arról, hogy a tárcája nincs így vagy úgy dotálva, azonban neki is oda kell hatnia, és arra kérjük a parlament minden tényezőjét és az egész kormányt, hogy tessék különösen az igazságügyi tárcát, annak minden funkcionáriusát, tehát a felügyeleti részt, a törvényelőkészítőt, a véleményezőt, vagyis az igazságügyminisztériumot éppen úgy, mint az igazságot szolgáltató bíróságokat egyformán jól és igazságosan dotálni. Ideértem a segédfűtőt is, mert a segédfűtő a közösségi eszme szerint ugyanolyan láncszeme és szükséges tagja a nemzetnek, mint az osztályfőnök úr, mert ha a fűtő nem fog fűteni, meg fogunk fagyni, valamint akkor is, ha a hány ász nem fog szenet bányászni. Méltóztassék tehát a szociális igazságot keresni az igazságügyi tárcánál és akkor különös számokat kap az ember. A költségvetés számításai szerint egy miniszteri osztályfőnöknek a fizetése 1438 pengő, amiből egy négytagú család megélhet Budapesten is. Méltóztassék ezzel szemben nézni: a miniszteri tanácsos 989 pengőt kap, a miniszteri titkár már jóval lejebb van, egy irodasegédtiszt 275 pengőt kap átlagban, a kezelő 190 pengőt, a díjnok és a többieket nem is veszem. Óriásiak a különbségek, feltűnően nagyok az aránytalanságok. Egy közösségi alapra helyezkedő keresztény nemzeti és szociális államiban ilyen aránytalanságoknak nem szabad lenniök. T. Ház! Be menjünk tovább és nézzük meg a személyzet létszámát. A bizottság ülésén is elmondtam és megnyugtató választ kaptam s ezért köszönettel tartozom az iigazságügyminiszter úrnak, hogy a börtön őröknek, a végrehajtási intézetek alkalmazottainak a helyzete szociális szempontból teljesen tarthatatlan; 140, 150, 100 pengőből kénytelenek 72 órás szol gálatot teljesíteni igen gyakran. 48 órai szolgálat, 24 szabad, ez a rendes, de van igen gyakran 72 órás szolgálat is. Ilyen szociális igazságtalanságokat nem szabad egy, már évek óta a közösségi alapra helyezkedni akaró államnak megengedni. Nagyon fontos része az igazságügyi tárcának a törvényelőkészítés. Mi is teljes bizalommal Viseltetünk a törvényelőkészítő osztály iránt, az igazságügy miniszteri um egész tisztviselői kara iránt, személyileg becsüljük a miniszter urat és az államtitkár urat is. azonban bármilyen nagyszerű munkát is végeznek, ha