Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-219

Az országgyűlés képviselőházának él 9. alakításáról a büntető igazságszolgáltatás egyszerűbbé tételéről, a részvénytársaságok jogviszonyairól. Az idén megint a sajtójog módosítása, a részvénytársaságok jogviszonyai, a közjegyzői rendtartás, az ipari munka békéjének biztosítása, az új magyar váltótörvény, a sajtókamara, a büntetésvégrehajtás korszerű szabályozása, a szabadság vesztésbüntetési rendszer egyszerűsítése a gondatlanságból elkövetett cselekményekkel szemben való fokozottabb védelem, a polgári peres és perenkívüli eljárás egyszerűbbé és olcsóbbá tétele szerepel az indokolásban, mint jogszabályalkotási feladat. Amikor én ezeket a jogszabályalRotási terveket ismertetem, önkéntelenül vissza kell térnem az előadó úr szavaira, aki ezekből a jogszabályalkotásokból itt a t. Ház előtt semmit sem ismertetett, hanem ismertette azt, aminek itt benne kellene lennie ebben a költségvetésben, ismertette az új magyar munkaállam jogalkotási szükségességeit. Én nem is sajnálom azt, hogy ebből a nagy programmból, amely a legutóbbi három év költségvetésében benne volt, az igazságügyminiszter úr vajmi keveset valósított meg. Én nem bánom, hogy a sajtókamara, az új váltótörvény, a közjegyzői rendtartásról szóló törvény nem került a t. Ház elé, (Antal István államtitkár: A sajtókamara megvan!) mert meggyőződésem, hogy egészen közeli jövőben kell jönnie egy olyan igazságügyi jogalkotásnak, amely ezt az egész rendszert teljesen átalakítja, amely ezt a rendszert alapjaitól kezdve felépíti. Akkor majd el fogun,k jutni oda, tisztultabb formában is, amiről Petro Kálmán igen t. képviselőtársam mint közösségi jogról beszélt. Ez a költségvetés a régi liberális világnak a költségvetése. A régi liberális világban ez a költségvetés nagyon helyes, nagyon jó A'olt, régente is visszatért minden évben és az utolsó három évben is mindig visszatért. Természetesen, az igazságügyi költségvetésnek, illetőleg jogszabályalkotásnak ez a hiányossága nem egyedül az igazságügymíniszter urat illeti, mert nagyon jól tudom, hogy a törvénynek tartalmát nem az igazságügyminiszter ár adja, ő csak keretbe foglalja a törvényt; a kabinetnek nem ő az irányító tagja, ő azt, amit a mai rendszer jogalkotásba akar foglalni, amivel ki akar jönni, az igazságügyminisztérium számára átveszi és az igazságügyminisztérium alkotja meg a törvényt. Amikor ismertettem ezeket a javaslatokat, akkor bárki mondhatná: kérem, azért nincs igaza, mert az igazságügyminiszter úr és a többi miniszter urak is igen sok olyan törvényjavaslatot nyújtottak be az elmúlt időben, amely azt látszik igazolni, hogy nem liberális költségvetéssel állunk szembem nem liberális igazságügyi vonatkozásúak ami törvényeink, mert igenis benyujtatott a földreformtörvény, benyujtatott a zsidótörvény, a zsidótörvénynek voltak pótlékai, volt itt törvényünk a rokkantsági és öregségi járulékról, volt faj védelmi törvényünk, van nép- és családvédelmi alapunk, tehát nem lehet beszélni arróL hogy nem haladnánk az új irányban. Ha azonban megnézzük ezeket az újabb jogalkotásokat, látjuk, hogy ezeknek tartalma nem felel meg a mai kor kívánalmainak. Ezeket az új jogalkotásokat én nem tudnám másnak nevezni, mint látszatjogszabályoknak, díszletjogszabályoknak. T. Ház! Amikor a kormány vagy a rendszer egy törvényjavaslatot benyújt, annak bizonyos oka van. Egy törvényjavaslat benyújtásának főoka a nemzeti közvélemény kívánsága, a közülése 1941 november 14-én, pénteken. 229 vélemény parancsoló szava. Ezt a kormány megérzi, tudja, s a kormánynak ezt a közvéleményi kívánságot teljesítenie kellene. így volt a világháború után a földreformkérdéssel. A világháború után óriási volt az elégedetlenség, a f kormány kénytelen volt a földreformtörvényt a Ház elé hozni, azonban nem akarta megoldani úgy ezt a földréformtörvényt, ahogyan a kívánság szólt. Ennek legékesebb bizonyítéka az, hogy ezt a földreformtörvényt a nagybirtokok legnagyobb védője, Rubinek Gyula készítette el, s ő csak azért mondott le s csak azért neveztetett ki Nagyatádi Szabó István, a kisgazdák nagy vezére, földművelésügyi miniszterré, hogy ő nyújtsa be ezt a törvényt. Ilyen látszattörvény a zsidótörvény, ez már az igazságügyminisztérium reszortjába is tartozik. Németország gyökeresen, egyszerre megoldotta a zsidókérdést. Nálunk mi történt? jött az első zsidótörvény, rövid időre rá a közvélemény sürgető nyomására a kormány kénytelen volt kiadni második zsidótörvényt, s ezt a zsidótörvényt pótlékolni kellett. Ha megnézzük, ma még mindig ugyanazt látjuk, hogy a zsidók a pozíciókat itt Magyarországon éppen úgy elfoglalják, mint azelőtt. (Börcs János: Csak a kiszsidók nem!) Megint csak a közvélemény megnyugtatására szolgált a zsidótörvény» megint csak látszattörvény volt. amelyből hiányzott a tartalom. Amikor azt akarjuk, hogy a mai korban valóban olyan törvények hozassanak, amelyeket a nemzeti közvélemény kíván, akkor ezeket a törvényeket nem szabad így meghozni. De nemcsak az a baj. hogy látszattörvények vannak, hanem az a baj, hogy ha máialkotott is az igazságügyi kormányzat egy törvényt, annak a végrehajtása nem megfelelő. Legalább ezeket a meghozott látszattörvényeket, amelyek a nyugtalanság ideiglenes lecsillapítására szolgálnak, maradéktalanul végre kellene hajtani. Mit látunk azonban? Azt. hogy a végrehajtás vagy nem történik meg egyáltalán, mint ahogy az 1933. évi XVI. t.-c, a közigazgatás rendezéséről szóló törvény végrehajtása nem történt meg, mint ahogy nem történt meg a legújabb fpldreformtörvény végrehajtása sem, vagy pedig az történik, hogy a végrehajtás hiányos és eltér a törvény szellemétől. A végrehajtás késedelmessége a közösségnek is óriási károkat okoz. Egy példát hozok fel. Legújabb törvényünk a fajvédelmi törvény, amely az év nyarán emelkedett törvényerőre. Júliustól október 10-ig tartott az az idő, amíg ennek a törvénynek végrehajtási utasítása kijött, amely egyes szakaszait életbeléptette. Nem tudom, mi az oka a késedelmes elintézésnek. Azt nem mondhatja az igazságügymíniszter úr, hogy technikai okai vannak, hogy a törvényjavaslat törvényerőre emelkedésétől kezdve kell egy bizonyos idő az igazságügyminisztériumnak, amíg a végrehajtási utasítást kidolgozza, mert erre egészen nyugodtan azt felelhetem, hogy a törvény megalkotásával egyidejűleg kell a végrehajtási utasításnak elkészülnie, és ha a Ház a benyújtott törvényjavaslaton valami változtatást csinál, akkor sokkal könnyebb ezen a végrehajtási utasításon valami kis változtatást végezni és a törvény megalkotásával egyidejűleg kiadni a végrehajtási utasítást. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azelőtt azt láttuk a törvények végrehaj-