Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-219

230 Az országgyűlés képviselőházának Ê19 tási részében, hogy ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. Ha bármi technikai akadály volt, akkor az szerepelt, hogy a törvény életbelép ekkor és ekkor. Szóval a törvényhozás a minisztériumot kötelezte a törvény azonnali végrehajtására. Ma azonban újabb törvényeinknél azt látjuk, hogy ezt a törvényt a minisztérium rendelettel tetszés szerinti időben lépteti életbe. Ezért történt az, hogy a fajvédelmi törvény megalkotása és életbelépése közötti időben igen nagy volt a vegyesházasságok száma, sokkal nagyobb, mint azelőtt az elmúlt években együttvéve. A végrehajtás idejének preciz megjelölésében jut kifejezésre az a szándék, hogy a végrehajtási utasítással nelehessen a törvényt és törvény intenciót kijátszani. A fajvédelmi törvény megalkotásában bizonyos hiányosságokat látok, mert a fajvédelmi törvényt kijátsszani, ma szinte gyermekjáték. Mint méltóztatnak tudni, a faj védelmi törvénynek két igen fontos szakasza van, amely a fajvédelmet szolgálja. Az egyik megtiltja a vegyesházasságokat, a másik pedi^v megtiltja azt, hogy zsidó férfi tisztessége« ke resztény nővel viszonyt folytasson. Hogyan játssza ki a zsidóság ezt a törvényt? Roppant egyszerűen, a házasság szempontjából egészen egyszerűen áttérnek a zsidó vallásra. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tömegesen! Magyarországon!) Amikor október 10-én életbelépett ez a törvény, egy pár nap múlva hallottam már azt, hogy (Egy hang a jobboldalon: A szemete hadd menjen! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Vannak muzumánok is már! — Palló Imre: Menjenek ki a zsidók! — Zaj a szélsőbaloldalon.), a budapesti plébániahivatalokban számos áttérési szándék jelentetett be. Nem resteltem a fáradságot, végigjártam ezeket a plébániahivatalokat és megdöbbenve állapítottam meg. hogy az első 4—5 napban csak itt Budapesten 52 kitérési szándék jelentetett be, amelyek célja mind az volt, hogy a keresztény hitfelekezetből a zsidó hitfelekezetre térjenek át. Az azóta beszerzett információk szerint Magyarországon ezeknek a száma több ezerre emelkedett. (Korponay Ede: Szörnyűség!) Ezeknek a kitérési szándékoknak azonban nemcsak az a céljuk, hogy zsidó és keresztény vegyesházasságok köttessenek, hanem van ennek még egy sokkal súlyosabb, erkölcstelenebb oldala is. A fajvédelmi törvény 15. §-a kimondja azt, hogy zsidó férfinak tisztességes keresztény novel házasságon kívül viszonyt folytatnia nem szabad. Hogyan játsszák ezt ki? A zsidó bankvezérek, bankigazgatók keresztény barátnői áttérnek az izraelita hitfelekezetbe és amely pillanatban átléptek, attól kezdve zsidónak számítanak. (Antal István államtitkár: Nem nagy nyereség volna, ha megmaradnának hitükben!) Államtitkár úr, nem vagyunk mi olyan sokan, hogy- fajtáinkból egyetlen személy elvesztését is könnyedén nézhetnénk (Egy hang a jobbóldalon: A volt barútnők?) és hogy ne kellene mindent megtennünk, hogy fajtánk ne csökkenjen, hanem szaporodjon. Nem lehet közömbös az, hogy a vegyesházasságok száma növekedjék, nem lehet közömbös az, hogy azért, hogy egy keresztény, zsidóval házasságot kössön, kitérjen a keresztény hitfelekezetből, mert sajnos, mint említettem, nem vagyunk olyan sokan, hogy efelett napirendre térhetnénk. Amikor én erre rájöttem, benyújtottam egy törvényjavaslatot. Remélem, hogy vagy ez a törvényjavaslat, vagy a

z igazságügy miniszter úr által benyújtandó más törvényjavaslat gondoskodni fog arról, hogy a jövőben ne történ hess ék meg az> hogy ebből a célból a keresztese 19hl november H-én, pénteken. tény hitfelekezetből izraelita hitfelekezetbe térjenek át. T. Ház! Látjuk azt is, hogy a törvények és azok intencióinak kijátszása ma Magyarországon már egészen sportszerűen történik. Ezt a sportot természetesen a zsidók űzik. tehát gondoskodni kellene arról is, mint ahogy én a benyújtott törvényjavaslatban gondoskodtam, hogy ne lehessen ezt az új törvényjavaslatot is kijátszani. Ebben szerepel egy szakasz arról, hogy a kereszténynek tekintendő az a zsidó hitfelekezetbe átlépett nő is a fajvédelmi törvény 15. §-ának alkalmazása szempontjából, aki zsidóval házasságon kívül viszonyt folytat, mert én meg vagyok győződve arról, hogy ha ez a törvényjavaslat, amelyet benyújtottam, nyilvánosságra kerül, akkor egymásután történnek meg újra az átlépések, ezeknek a száma emelkedni fog, hogy még gyorsan, mielőtt ebből törvény lesz, meg lehessen mindent tenni a törvény kijátszására. T. Képviselőház! A végrehajtásnak olyannak kell lennie, hogy senki a törvényt, annak intencióit ki ne játszhassa. Itt volt a zsidótörvény s a zsidótörvény pótlékai. Mit látunk? Ennek a sportnak keretében, amçly itt Magyarországon a törvény és a törvény intencióinak kijátszására kifejlődött, bevezették nálunk a stróman-rendszert. Én tavaly felszólaltam már a strómanok ellen és sürgettem az igazságügyminiszter urat, hozzon valami rendelkezést, hiszen ma a rendeleti jogalkotás tekintetében olyan nagy felhatalmazása van a kormánynak, hogy rendeleti úton egyik napról a másikra törvényerejű rendeletet lehet hozni. Itt megint visszatérek Pefcro Kálmán képviselőtársam közösségi gondolatához. A strómanok is a közösség, a nemzet ellen követnek el igen súlyos bűncselekményt, nem értem tehát, hogy a stróman és aki a strómant alkalmazza, miért ne lehetne büntethető börtönnel vagy fogházzal, amikor a közösség, a nemzet ellen követett el bűncselekményt? Amikor a zsidótörvény a zsidók gazdasági térfoglalását korlátozni akarta, az volt a célja, hogy a zsidó eltűnjék a magyar gazdasági életből és ne jöhessen oda még stróman révén sem. T. Képviselőház! A törvények végrehajtásánál tehát hiányolom azt, hogy azokat vagy nem, vagy csak késedelmesen, a törvény szellemével ellentétesen hajtják végre. Ha most vizsgálom legújabb jogszabályalkotási módunkat, akkor azt látom, hogy az újabb jogszabályalkotást valami félénkség, valami határozatlanság, valami felelősségvállalástól való félelem jellemzi. Félénkség és határozatlanság alatt azt értem, hogy a törvényhozó nem mondja meg, mit akar. Talán a törvényhozó maga sem tudja, hogy mit akar. Én meg vagyok győződve arról, hogy az igen t. kormány teljesen tisztában van azzal, hogy a mai liberális rendszer tovább nem tartható fenn, azonban vagy nem tudja, vagy nem akarja a változást behozni, mert tudja azt, hogy egy ilyen változást nem lehet látszattörvényekkel, díszlettörvényekkel keresztülvinni, hanem le kell bontani a régi liberális rendszer egész korhadt, düledező épületét és alapjaiból kell felépíteni az új magyar munkaállamot. (Ügy van! Úgy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Nem lehet egyveleg, látszattörvényeket hozni, nem lehet a törvények címeiben nemzeti szocializmust hirdetni, nem lehet a törvények címeiben munkaközösséget, közösségi szellemet hirdetni, ha ugyanakkor azt látjuk, hogy a tartalom mindezt nem valósítja meg. Egy-két példát mondok