Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-219

228 Az országgyűlés képviselőházának 219 is és ma is nagyon aktuális problémáról, a j tagosításról beszélt. Ha akkor, 50 esztendővel ezelőtt a képviselők meghallgatták volna Giesswein Sándort és az ő kérésének eleget tettek volna, akkor 50 esztendő alatt az országnak azt mondhatnám az összes községeit tagosítani lehetett volna (Palló Imre: Ezért kell, hogy a kormány meghallgasson bennünket!) és ma nem volna az a, helyzet, hogy több mint háromezer község vár tagosításra. (Palló Imre: Most sem akarnak meghallgatni!) Igen t. Ház! Nem akarom a Ház szíves türelmét igénybe venni azzal, hogy ismertessem a tagosítás előnyeit, de legyen szabad egy rövid ismertetést mondanom, Futaky Zoltán műszaki főtanácsos adatainak nyomán, aki azt mondja, hogy egy batai kisbirtokosnak 47 darabban levő földjei megműveléséhez egy évben 633 órát kell szekéren töltenie, ami (»3 munkanapot igényel. Ezzel 3768 kilométert tesz meg, amely út tizenhárom és félszer nagyobb, mint, a budapest—bécsi út. Meg lehetne világítani a tagosítás ügyét a többtermelés szem pontjából is, de meg lehetne világítani a megtakarított barázdákkal (Ügy van! Ügy van! a bal- és a s&élsőbaloldalon.), à művelhető terület megnagyobbítása vonalán is. 1935 óta, amikor a tagosításról szóló 34.700/ 1935. számú igazságügyminiszteri rendelet hatályba lépett, 102 ügyet tettek folyamatba. Ezek közül 70 még befejezetlen, 7 ügy a kezdetén van, 42 ügy előmunkálati és érdemleges szakban van, 21 ügy pedig a befejezéshez közeledik. A folyamatban lévő 70 ügy költségei 5,600.000 pengőre rúgnak és bár ez ismeretes, a tárgyalás alatt álló költségvetésben a tagosítás céljaira egymillió pengős hitelkeret van megállapítva, amely már a múlt évben szétosztatott a megindított hét tagosítás! ügyre. A jelen költségvetési ügyben biztosított fedezetre tehát a jövő évben új eljárásokat folyamatba tenni nem lehet. Ez pedig azt jelenti, hogy a tagosítás továbbfolytatása anyagiak hiányában megakad. Hogy én ezt mégis innen az előadói székből elmondom, ennek oka az, hogy fel akarom hívni a pénzügyminiszter úr és a magyar királyi kormány figyelmét arra (Helyeslés.), hogy az annyira fontos többtermelés érdekében nem utolsó sorban a tagosításra is nagyobb összegeket kell beállítani. (Űűy van! Ügy van! Helyeslés a jobb- és baloldalon.) A másik akadálya a tagosítás sürgősés nagyobbarányú levezetésének a mérnökhiány. A mérnökhiány rövid időn belül egészen biztosan nem fog megszűnni. Mert ha mérnököket képez is ki a Műegyetem, azok nem fognak elmenni tagosító mérnököknek. Megfontolandó volna tehát, — és kérem az igaaságügyminisz ter urat, kegyeskedjék megfontolni — nem iehetne-e a tagosítást mérnökök helyett műszaki tisztviselőkkel végeztetni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezek a műszaki tisztviselők alá volnának rendelve a rendes állami tagosító mérnöknek, aki őt ellenőrizné. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, hogy ezeket a műszaki tisztviselőket egy- vagy kétéves tan folyamon egészen tökéletesen ki lehetne képezni. (Felkiáltások balfelől: Igaz! Ügy van!) Hiszen, ha arra gondolok, hogy falun a bíró méri szét a földet, akkor egészen tökéletes megoldásnak kell hinnem, azt a megoldást, ha egy- vagy kétéves tanfolyamon kiképzett műszaki tisztviselők végzik el ezt a munkát. Ezzel kapcsolatban csak a Mérnöki Kamara felé volna egy kérésem. Nagyon jól tudom, hogy a Mérnöki Kamara ezt a megoldást mindenkeppen ellenezni fogja. De a közszükséglet érdéülése 19hl noQ&mber 14-ên

t pénteken. kében hozott megoldást neki is éppenugy meg kell értenie, mint ahogyan az ügyvédi kamarák megértették azt, hogy a visszacsatolt területeken ügyvédek működhetnek ügyvédi, illetőleg bírói vizsga nélkül. Szerintem fontos a tago sítás megoldása s azért egyeseknek áldozatot is kell hozniok Igen t. Ház ! Áttérve ezekután a költség vetés ismertetésére, a költségvetés a mai Magyarország területének igazságügyi szükségleteit foglalja magában, kivéve a legutóbb visszatért Délvidéket. A kiadások főösszege 62,665.000 pengő, amely összeg 19,629.000 pengővel több. mint az 1941. évi költségvetésben megállapított kiadás. Ebből a többletből 13,902.600 pengő személyi járandóságokra dologi és egyéb kiadásokra pedig 4,574.400 pengő, beruházásokra 1,152.000 pengő esik, míg r az egész 62.665.000 pengő költségvetési kiadásból személyi járandóságokra 47,287.500 pengő dologi és egyéb kiadásokra 13,325.500 pengő és beruházásokra 2,052.000 pengő. Az • emelkedést különösen a visszacsatolt keleti és erdélyi területeken felállított igazságügyi intézményekkel iáró újabb kiadások indokolják. Igen t. Ház! Az igazságügyminiszter úr és az igazságügyminisztérium iránt való legteljesebb bizalmam folytam én a t. Háznak az igazságügyi költségvetésnek általánosságban való elfogadását mély tisztelettel ajánlom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közű? Spák Iván jegyző: Mosonyi Kálmán! Elnök: Mosonyi Kálmán képviselő urat illeti a szó. Mosonyi Kálmán: T. Képviselőház! Nagy élvezettel hallgattam Petro Kálmán előadó úrnag igazán érdekes és értékes felszólalását, főleg a közösségi joggal, a közösségi jog alkalmazásával és az új jogfejlődéssel kapcsolatban. Igen sajnálom hogy ez az előadói heszéd ebben a részben nem kapcsolódhatott a költségvetéshez és a költségvetés indokolásához, meg kell azonban mondanom, hogy nem mindenben értek egyet Petro Kálmán igen t. képviselőtársammal a közösségi jog lényegének kifejtésében. A közösségi jog nemcsak azt jelenti, hogy büntetőjogilag védjük a közösséget, hanem ez az új eszme, a nemzeti szocializmus líi eszméje, a közösségi eszme azt is jelenti, hogy mindent a közösség szempontjából kell felfognunk, az egyénnek semmi védelme, semmi érdeke szerepet nem játszhatik az új államban és az egyén legfeljebb csak mint a közösség tagja élvezhet védelmet. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon) Én magam is általánsságban az igazságügyi tárca jogszabályalkotási munkájával és ezzel kapcsolatban természetszerűen a többi minisztériumok jogszabályalkotási munkájával kívánok foglalkozni. Ha az igazságügyminiszterium legutóbbi három évi költségvetését átnézzük, azt látjuk, hogy 1939-ben az igazságügyminisztérium bejelentette mint a közeljövő jogszabály előkészítési feladatait a sajtójog reformját a büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítését, a polgári peres és perenkívüli eljárás egyszerűsítését, a részvénytársaságok jogviszonyainak szabályozását, a köztisztviselői összeférhetetlenségről szóló törvény javalatot. A következő évben a sajtókamaráról jelentett be törvényjavaslatot, továbbá beszélt az indokolás a mezőgazdasági ingatlanok túlságos elaprózódásának meggátlása tárgyában készülő törvényjavaslatról, a büntetőtörvénykönyv át-