Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-219

Az országgyűlés képviselőházának 219. los hatóság, mind különösen dr. Schlegelberger államtitkár úr őszinte barátsággal tüntette ki igazságügyminiszterünket. (Éljenzés jobbfelől.) Unnék a barátságnak különösen azzal adta az államtitkár úr kiváló tanújelét, hogy a látoga­tást rövidesen Magyarországon viszonozta, ami alkalmat adott arra, hogy a vezető nagy német jogászokat mi is megismerhessük. Hisszük, hogy ez a kölcsönös látogatás különös elmé­lyülést fóg eredményezni a két nép jogásztár­sadalmának érintkezésében. Az országunktól elrabolt területek vissza­térésével a bírói és igazságügyi szervezetek újraépítése,, működésük megindítása nagy és felelősségteljes feladatot ró az igazságügymi­nisztériumra. A Felvidék bíróságai és igazság­ügyi szervezetei már egészen összehangolódtak és ös széf orr ottak magyar igazságügyi szerve­zetünkkel... A Kárpátalja,, Kelet-Magyarország és az erdélyi részek visszatérésével alkotott bí­róságok és igazságügyi alakulatok teljesen be vannak szervezve és örömmel kell megálla­pítanom, hogy a költségvetés bizottsági tár gyalásánál erdélyi képviselőtársaink nagy el­ismeréssel szólottak az erdélyi bíróságokról. Az erdélyi bíróságok egészen tökéletesen mű­ködnek — mondották — és megnyerték a la­kosság bizalmát. (Úgy van! Ügy van! a bal középen.) A magyar bíróságok a visszakerüli területeken különös missziót töltenek be: vissza kell szerezniük a magyar bíróságba vetett hi­tet, amelyet a bíróságok a húszesztendős meg­szállás alatt elveszítettek, meg kell győzniök a visszakerült lakosságot arról, hogy a magyar bíró páratlan, megvewtegetihetetlen és. es­küjéhez híven az igazságot szolgálja. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) A magyar bírónak a visszatért területen nagy és eredményes ne velőmunkát kell végeznie, sok áldozattal, szel lenni és testi megerőltetéssel. A visszatért területen három ítélőtábla, há­rom királyi főügyészség, 11 törvényszék, 11 ügyészség, 47 járásbíróság, egy javító nevelő­intézet és egy országos büntető intézet alkot­tatott. A. költségvetésből kitűnőleg az igazságügyi tárca körébe tartozó alkalmazottak száma 9099 főről 2494 többlettel 11.593 főre emelkedett. Mintegy 2500 új ember kiválasztása, az új te­rületek beszervezése, amely rengeteg ember kinevezésiével és áthelyezésével járt,, ember­feletti munkát igényelt a minisztérium elnöki osztályától» különösen annak vezetőjétől. Ki kellett választani minden bírósághoz a leg­megfelelőbb embert. Mennyi személyes tárgya­lásra es infarmációfoeszerzésre volt ehhez szük­ség, milyen széleskörű tapasztalatra és gya­korlatra mutat ez, ami azután a legtökélete­sebb megoldást eredményezte, amelyről itt a képviselőházban is megemlékezni kötelessé­gemnek tartom. Igen t. Ház! A magyar ügyvédek auto­nómiájában, az ügyvédi kamarákban lezajlot­tak a választások., Különösen említésreméltó a budapesti ügyvédi kamara választásának ered­ménye. A választáson a magyar és keresztény ügyvédek győztek. A Magyar Ügyvédek Nem­zeti Egyesülete által jelölt ügyvédek jöttek be a tisztségekre és a kisgyűlésre. Amióta fenn­áll, most elsőízben lett a budapesti ügyvédi kamara teljesen keresztény. (Éljenzés.) A buda­pesti keresztény ügyvédek bátor kiállása és magatartása meghozta az eredményt. Ez iga zolása az én eljárásomnak is, mert az 1941:XIII. t.-c. javaslatának képviselőházi tárgyalásánál én voltam szerencsés a következő indítványt ülése 19Ul november lU-én, pénteken. 227 tenni f (Olvassa): »A képviselőház felhívja a kormányt arra, hogy a zsidó ügyvédek tér­foglalásának a mai idők szellemében való ha­ladéktalan korlátozása iránt törvényjavaslatot terjesszen be a képviselőház elé.« Ezt az indít­ványomat akkor az igazságügyminiszter úr és a t. Ház egyhangúlag 'fogadta el. A törvényjavaslat még nincs beterjesztve, az igazságügyminiszter úr azonban most a költségvetés bizottsági tárgyalása alkalmával kijelentette, hogy az indítvány szellemében a törvényjavaslat tervezése munkában van és annak, hogy ez még nem fejeződött be és a ja­vaslat tárgyalás céljából nem terjesztetett be a Házbaní kizárólag a minisztérium és a tör­vényelőkészítő osztály nagy elfoglaltsága az oka s mihelyt a halaszthatatlanul sürgős ügyek elintéződnek, a Ház által kívánt tör­vényjavaslatot beterjeszti. Az igazságügymi­niszter úrnak ez a kijelentése megnyugtat en­gem, hogy ez a törvényjavaslat abban a pilla­natban, amikor a sürgős munkálatok meg­szűnnek az igazságügyminisztérium törvény­előkészátő osztályában, a javaslat ide is kerül a képviselőház elé. Igen t. Ház! Itt kell hálás kösizönetet mon­danom a magyar ügyvédség nevében és az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet nevében azért, hogy az igazságügyminiszté­rium és a kormány szíves volt az Ügyvéd Gyám- és Nyugdíjintézet részére eddig folyó­sított segélyt évi 120.000 pengőivel felemelni. Köszönetet kell mondanom azért is, hogy az igaztságügyminiszter úr szíves volt kiesz­közölni az ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet részére az erdélyi és a keletmagyarországi ügyvédek, ügyvédi özvegyek és ügyvédi ár­vák számára folyósított 52.000 pengőt, amelyet a múlt esztendőben megkapott az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet. Meg kell azonban őszintén mondanom, hogy ezek az összegek nem fedezik azokat a kiadásokat, amelyeket az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet ezekre a segélyekre kifizetett és amelyeket még ki kell fizetnie. Mi mindenesetre hálával vagyunk az igazságügyminiszter ur nagy megértése iránt, aki az ügyvédséget igyekszik tőle telhetőleg mindenkép támogatni. Legyen szabad itt az ügyvédség nevében még egy másik kérést előterjesztenem. Az ügyvédek az ügyvédi öz­vegyek és árvák és elnyomorodott ügyvédtár saik segélyezésére újból nagy áldozatokat kí­vánnak önmaguk hozni és kérték a magyar királyi kormányt és az igazságügyminiszter urat, hogy terjesszen elő törvényjavaslatot, amelynek alapján az Ügyvédi Gyám- és Nyug­díjintézet az, ügvódek kereseti adóalapját figyelembe ' véve, tagjaira pótlékot vethessen ki. Ez a pótlék évi 500.000 pengőt jelentene, amely 500.000 pengő igénybevételével mind azok a hiányok,^ amelyek ma fennálllanak, ha nem is teljes mértékben, de nagyrészben pó­tolhatók volnának. 7 A Nemzeti Újság legutóbbi vasárnapi szá mában egy érdekes visszaemlékezést közöl a vezércikk, amely elmondja, hogy a innlt szá zad utolsó éveiben egyszer viharszelet érez­tek az országgyűlési képviselők, bevonultak a Házba, megteltek a padok és az ülés megnyi­tása után a vilharszél úgylászik elmúlt, Giesswein Sándor prelátus, a keresztényszo­cializmus fáradhatatlan munkása állott fel és azzal kezdte beszédét: »T. Ház! A szociális igazság . • .« Amikor ezt kimondotta, a kép­viselők egy gombnyomásra álltak fel a padok­ból, kivonultak, meg sem hallgatták Giesswein Sándort, pedig Giesswein Sándor egy akkor

Next

/
Thumbnails
Contents