Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-219

226 Az országgyűlés képviselőházának 219, A harmadik vonal, amelyen a közösségi jog érvényesítését indokolni kívánom: a bírói gyakorlat. A közösségi jog kialakulásának szol­gálatában kell, hogy álljon maga a bírói gya korlat is. Két évvel ezelőtt költségvetési elő­adói beszédemben a következőket mondottam: »Megszüntetendő az az anomália, hogy amíg az élet napos oldalán félő úrvezető gondatlan­ságból elkövetett, halált okozó súlyos testi sér tés vétségéért 500—1000 pengő pénzbüntetéssel szabadul, addig a falusi legénynek aligha van ilyen szerencséje, ha társát virtusból fejbeveri.« Igen t. Ház, a királyi Kúria a napokban ho zott egy ítéletet, amelyben egy ismert úrveze tőt ítélt el, aki gépkocsija vezetése közben ­ahogyan vallotta — egy szép kisleány után nézett az úton és ennek következtében neki­ment egy imásik kocsinak s azt tönkrezúzta, úgyhogy emiatt két egészen kiváló ember vesz tette életét. Az alsó bíróságok közül az egyik 5000 pengő're, a második 8000 pengőre ítélte, mintha valószínűleg az autó^ értékének, ame­lyet tönkretett, a feleértékét ítélte volna meg. A királyi Kúria nagyon helyesen, — itt van a közösségi jog érvényesítése, a joggyakorlat­ban — megváltoztatta ezeket az ítéleteket és egy hónapi (Antal István államtitkár: Egy évi!), illetőleg egy évi fogházra ítélte el a tet­test. Én a magam részéről nem tartom ezt pem soknak és felhívom az igazságügyminiszter úi figyelmét, hogy ez a büntetés csak akkor lesz hatásos, ha ezt nem lehet majd elhalasztani és ha ezt a büntetést a bűnös a cellában tölti és nem a fogház irodájában vagy műhelyeiben (Ügy van! Ügy van!), hogy legyen alkalma neki gondolkozni arról a szép kislányról, akit vezetés közben megnézett és arról a hallatlan szerencsétlenségről, amelyet nagy gondatlan­sága okozott. Az ilyen ítéletnek nemcsupán megtorló, hanem nevelő hatása is kell, hogy legyen, különösen akkor, ha az ítélet vélemé­nyem szerint^ szigorúbb is lehetett volna. A köaösségi érdeket szolgálja minden ár­drágítási, valutavisszaélési és áruelr ejtési ügy­ben hozott szigorú ítélet, de ezeknek az ítéle­teknek egyenlő aránnyal kell mérniök. Necsak a vidéki, a falusi kiskofát büntessék meg, aki egy-két fillérrel drágábban adja a tojást, min­den körülmények között egy fél évre (Ügy vaw! Úgy van!), mert ez a minimális büntetés, hanem azoknál a bűnösöknél se elégedjünk meg egy esztendővel, akik mázsaszámra rejtik el a vasat, a gumit, a kávét, a teát, mint ahogyan ez most joggyakorlatunkból kitűnik. (Élénk helyeslés.) Kérdem, szükség van-e a közösségi szellem propagálására és annak ' tiszta meghatározá­sára és a köztudatba való átvitelére? Amíg az új eszmék és a társadalomátalakító gondolatok más országokban, nyugaton forradalmiak útján jutottak rendszerint diadalra, addig a magyar­ban mindig megvolt a készség arra. hogy erő­szak nélkül jusson el oda, ahová más népek vér­áldozatokkal jutottak el. Nézetem szerint a re­volúciós út helyett az evolúciós út a kívána­tosabb. Ezt az átalakító készséget jogfolytonos­ságnak is mondhatnám, a törés kikerülésének, amely törés esetleg Vér áldozatokba kerül. A magyar jog alkalmazkodó képessége bölcs kezek irányítása alatt áll. Mi. akik az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osz­tályán kívül állunk, türelmetlenül várunk in­tézkedéseket, amelyek előttünk sokszor érthe­tetlenül késnek, de meg vagyunk győz;dve arról, hogy nem könnyű az élő jogrendszert lebontani és helyébe egy egészen újat építeni. A közösségi átalakulással kapcsolatban, de a ülése 19hl november lk-én, pénteken. rendkívüli idők folytán is felszaporodott tör­vény- és rendeletalkotás különleges kérdések megoldása elé állította a törvényelőkészítő osz­tályt és ember feletti munkát kíván mindenki­től. A miniszter úr és a törvényelőkészítő osz­tály kiváló vezetője garancia nekünk arra. ihgy zökkenés nélkül és nagyobb áldozatok ki­kerülésével fogjuk megtalálni azt az utat, amelyen haladnunk kell. A nemzet megértése és hálája lesz jutalma ennek az értékes és nagy munkának. A miniszter úr átérezve a korszellemet és az erkölcsi felfogást, a szociális és közösségi igé­nyeknek megfelelő törvényalkotásokra tett elő­terjesztést a imult évben az igen t. Háznak. Ezek közül a törvényjavaslatok közül, amelyek törvényerőre emelkedtek, magasan kitűnt az 1940:XXXVII. te. az úgynevezett rehabilitá­ciós törvény. Ezt a törvényt már régen sür­gette a közvélemény és igen nagy megnyugvást szerzett annak meghozatala. A törvényjavas­lat tárgyalásakor nagyon sokan kifogásolták az egyes ügyek egyéni elbírálását, általános intézkedésekét kívántak a törvényben. A mai gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az in­tézkedés nagyon helyes volt. Bíróságaink átér­tették a törvény intencióit és azt a legtökéle­tesebben alkalmazzák. Külön meg kell emlé­keznem itt is a törvényjavaslat kitűnő indoko­lásáról, amely nagyban elősegítette a törvény egészen tökéletes végrehajtását. A nemzetiségek' tekintélyét védő 1941 : V. te a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről szól. Különösen fontos törvény ez a mi orszá­gunkban, ahol ennyi nemzetiség él együtt. A közösségi érdekből volt szükség az 1941 : X. te. megalkotására. Ez a törvény szigorúan bün­teti azokat, akik az ország közellátási érdekeit súlyosan veszélyeztetik. Az 1941 :XV. te. a ma­gyar faj egészségét és tisztaságát védi a há­zasság előtti kötelező orvosi vizsgálattal és súlyosan bünteti zsidó férfinak magyar honos tisztességes nem zsidó nővel házasságon kívül való nemi érintkezését. Az ügyvédi önkor­mányzati szervek keresztény vezetésének elő­mozdítását célozza az 1941 : XIII. te A rendeleti jogalkotót- köréből ki kell emelni a lakások és egyéb helyiségek bérletére vonat­kozó 5777. és 6740/1941. számú rendeletet, amely szintén a közösségi elvan alapul, a magánalkal­mazottak felmondási illetményeit, végkielégí­tését, nyugdíját és egyéb hasonló természetű járandóságait szabályozó 1500. és 7020. számú miniszteri rendeleteket, amelyek szintén a kö­zösségi gondolatot kívánják szolgálni. A jövőben alkotandó és előkészítés alatt álló javaslatok köréből legyen szabad megemlíte­nem az összeférhetlensc-g szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Ez az összeférhetlenségi tör­vénytervezet tárgyalás alatt volt a képviselő­ház által kiküldött 27-es bizottságban, több na­pon át tárgyalták, minden bizottsági tag fel­szólalt hozzá, azután tárgyalás alatt volt a felsőházban. A felsőház tárgyalásait befejezve, e hó 20-án, a jövő csütörtökön újra a képviselő­ház elé kerül a tervezet a felsőházi tagok hozzászólásainak ismertetésében. Erre a tör­vényre, igen t. Ház, a közéleti tisztaság, a gaz­dasági érdekeltségek nyilvántartása és a tör­vényhozás tagjainak függetlensége érdekében halaszthatatlanul szükség van. A nemzetközi érintkezés és jogalkotás mun­kálatai közül örömmel kell megemlítenem az igazságügyminiszter úr és kíséretének német­országi útját, ahol a baráti német nemzet nagy megbecsüléssel fogadta őket és mind a hivata-

Next

/
Thumbnails
Contents