Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-218
Az országgyűlés képviselőházának 218. A hadirokkanttörvény 3. §-ának 2. pontja a járadékokat szabályozza. Méltóztassanak meg engedni, hogy csak annyit említsek meg, hogy egy IV. osztályú hadirokkant havi 2 pengőt kap, amikor a magyar norma segélyezettje ugyanakkor 16 pengőt kap. A járadékkal kapcsolatos a visszacsatolt területeken a hadirokkantak megélhetésének a biztosítása. Ezek az emberek 22 esztendőn keresztül nyomorogtak, jajongtak, jobbra-balra mindenkihez fordultak, de semminemű segélyben nem részesültek. Most, hogy visszatértek a magyar hazához, azt hitték, hogy jobb sorsba térnek vissza és talán arra gondoltak, hogy az önállósítási alapból fognak valamit csinálhatni és ezen az alapon valami exisztenciához hozzájutni. Sajnos, az önállósítási alap is kor határhoz van kötve. Ezért arra kérem a miniszter urat, méltóztassék lépéseket tenni abban a z irányban, hogy az Önállósítási alapba foglalt korhatár olyképpen változtassák meg, hogy a hadirokkantak, a világháború rokkantjai, szintén segélyben részesülhessenek és kölcsönt kaphassanak. Meg kell emlékeznem az elesett hősök özvegyeiről, akiknek havi ellátmánya 16 és 30 pengő között váltakozik. Ezek ma már mind öregasszonyok, akik munkát vállalni nem tudnak és ebből az összegből semmi körülmények között megélni nem tudnak. Igaz, hogy a 10.310/1939. sz. M. E. rendelet módosította valamennyiben ezt a rendelkezést, azonban a keresetképtelen hadiözvegyeik megélhetését még mindig nem biztosította eléggé. Kérem a miniszter urat, méltóztassék ebben az irányban is lépéseket tenni. Ugyancsak a hadirokkant-törvény 5. §-ának d) pontja szerint a kórházban ingyen kezelt beteg hadirokkant csak három hónapig kapja a járadékot. Ha a három hónap letelt, akkor a járadék fizetését beszüntetik. Kérdem, méltányos-e, hogy a hadirokkant nem kapja a járadékot azért, mert beteg? Valamilyen intézkedést feltétlenül kell tenni, mert betegsége tetejébe még hozzájárul az is, hogy nem fizetik a járadékát. Az ilyen kirívó eseteket még igen hosszan fel lehetne sorolni, de a felemlített esetekből is látható, hogy az új jogszabályt minden körülmények között olyképpen kell megoldani, hogy ezek a rendelkezések kimaradjanak belőle. Most rátérek a hadirokkantak egyik legnagyobb sérelmére, az úgynevezett vasúti jegy kedvezményre, illetőleg arra, hogy ezt a kedvezményt nem kapják meg. Kérem a mi; niszter urat, méltóztassék a kereskedelemügyi minisztériumban eljárni ás elintézni azt, hogy a hadirokkantak 75%-os vasúti kedvezményt kapjanak. Nincs ma Európában egyetlenegy állam sem, amelyben a hadirokkant ne élvezne 75%-os vasúti kedvezményt. Hogy ezt a kedvezményt nem. kapják meg nálunk, ez annyira sérelmes a hadirokkantakra nézve, hogy kimondhatatlan és páratlan a maga nemében. Nagyon kérem a miniszter urat, hogy méltóztassék legalább ezt a kérdést elintézni a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumban. Egy másik kérdés a menekült hadigondozottakkal való mostoha bánásmód'. Az 1933: VII. te, a hadirokkant-törvény ugyanis előírja, hogy a hadirokkant addig nem kaphat járadékot, amíg állampolgárságát nem igazolja. Igaz ugyan, hogy a honvédelmi minisztérium 55.217/1941. számú rendelete szerint az állampolgárság iránti kéréseket a honvédelmi miülése 1941 november 13-án, csütörtökön,, 207 nisztáriumba kell benyújtani, méltóztassék azonban figyelemibevenni azt, hogy az a hadirokkant, aki átmenekült a határon, nem hozhatta magával azokat az iratokat, amelyekkel állampolgárságát igazolni tudja. Nyilvánvaló tehát, hogy szükséges egy olyan rendelkezés, amely ezt a kérdést rendezi és addig is, amíg a hadirokkant, hadigondozott menekült igazolni tudja állampolgárságát, járadékot kaphasson. Ez annál is inkább indokolt, mert a 11.200/1939. M. E. sz. rendelet 3. §a például Kárpátaljára nézve kimondja, hogy az állampolgárság igazolása nem feltétlen előzménye a járadék kifizetésének. Ennélfogva ebben a kérdésben is kérem a miniszter úr intézkedését. A honvédelmi miniszter úr tárcájának költségvetésében szerepel a hadigondozottak segélyalapja. Ez a segélyalap 217.IÍ10 pengő kiadással és 119.000 pengő bevétellel szerepel. A hadigondozottak e segélyalapjának az a hivatása, hogy a hadigondozottaknak kamatmentes kölcsönöket és segélyeket folyósítson. Ennélfogva tehát jótékonysági célt szolgál és maga a vagyon, célvagyon. Ehlhez az alaphoz tartozik a Lósy Imre-utca 3. szám alatti ház, amelynek értéke 205.000 pengő. A házadóról szóló törvény értelmében azok az ingatlanok, amelyek jótékony célt szolgálnak, adómentességet élveznek akkor, ha a vagyont közvetlenül erre a célra fordítják. Jelen esetben a Lósy Imre-utca 3. szám alatti ház bérbe van adva, azonban ennek a háznak jövedelme ugyancsak ezt a célt, a hadigondozottak segélyezését szolgálja. Szükséges lenne, hogy a pénzügyminisztériumot felvilágosítsuk aziránt, hogyha ez az ingatlan nem is közvetlenül fordíttatik erre a célra, hanem bérbe van adva, de jövedelmét erre a célra fordítják, tehát adómentességet kellene élveznie. Ez annál is inkább indokolt lenne, mert Erdély hazatérésével az alap bővült és nagyobbodott, ugyanis ehhez az alaphoz csatoltak legújabban Besztercén, Désen, Zilahon egy-egy ingatlant, valamint egy Kolozsváron lévő kétemeletes ingatlant. Ezekre nézve is kérjük a miniszter urat, méltóztassék intézkedéseket tenni, hogy a pénzügyminisztérium a házadómentességet mind az állami, mind a pótadó tekintetében adja meg. A legutolsó kérdés, amelyet felvetek, a belügyminisztérium 164.000/1929. számú rendeletével kapcsolatos. A belügyminiszter úr még 1929-ben elrendelte, hogy a főispánok és a polgármesterek vegyék fel a költségvetésben a hadirokkant segélyekre az előirányzatot. Ez a rendelkezés ma már úgyszólván in desuetudinem ment, mert a törvényhatóságokezt a rendelkezést nem tartják tiszteletben és a hadirokkantak segélyét nem veszik fel a költségvetésbe. Tisztelettel kérem a miniszter urat, méltóztassék lépéseket tenni a belügyminiszter úrnál, hogy ez a rendelet felújíttassék és kategorikus formában küldessék meg a főispánoknak és a polgármestereknek. Azon bizalom jegyében különben, amellyel pártunk a kormány iránt viseltetik, kijelentem, hogy a költségvetést elfogadom. (Éljenzés és taps.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Arvay Árpád jegyző: Rapcsányi László! Elnök: Rapcsányi László képviselő urat illeti a szó. Rapcsányi László: T. Képviseloihaz! Nem akarok ünneprontó ja lenni a honvédelmi tárca 30*
