Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-218
206 Àz országgyűlés képviselőházának 218. magának a kulcsot, megszerezte, biz LOH flotta magának az utat, amelyen előretörve, az ezer éves határokon belül; egy sokkal erősebb és magyarabb Magyarország-ot tud magának megtartani. Boldog és büszke lehet az a nép, amelynek ilyen katonái vannak, mint a német ós a magyar népnek. Éppen ezért érdemel meg a magyar hadsereg- minden támogatást. A_ bizottsági ülésen feltártam kívánságokat, javaslatokat, amelyekkel a hadsereg érdekét véltem szolgálni. A miniszter úr válaszában megnyugtatott, hogy a magyar hadsereg és annak tagjai érdekében minden meg fog történni. Megígérte azt is, hogy a póttartalékosok ügyében, áz ő tiszti kiképzésük ügyében is intézkedés fog történni, mert hiszen az 1901-es, 1902-es, 1903-as, 1904-es évfolyamok Önhibájukon kívül estek ki annakidején a katonai szolgálatból. Ma, férfikoruk javában, valóban értékes erővel rendelkeznek ós nem vagyunk olyan gazdag ország, hogy erőinket tartalékban tarthassuk. Igenis, lehetőséget kell adni, hogy aki méltó rá, megfelelő felelősségteljesebb helyen szolgálja a hazát. Én esak azt kérem a miniszter úrtól, ne engedje, hogy az új Európáért és benne az ezeréves boldogabb, közösségi új Magyarországért harcoló hős katonáinknak a liberális szellemű és zsidókkal dolgoztató baloldali sajtó adjon itthoni híreket. Legyen elég ebből a baloldali sajtóból, hiszen katonáink nem is kívánják ezt. Egy másik kérésem pedig az, találjon, a miniszter úr módot arra, hogy ,a légvédelmi tüzérség kívánságát méltányolhassa. A légvédelmi tüzérség légierőnkkel egyetemben most is he bizonyította, hogy habár fiatal fegyvernem, megállja a helyét, megérdemli a támogatást ós bizony nagy ig.a,zság, hogy ha egy országnak nincs megfelelő légiereje és légvédelmi tüzérsége, akkor az az ország veszélyben van. A magyar társadalomtól pedig, mint harctéren volt honvéd azt kérem, ne aggódnék a magyar katonákért, mert ők hivatásuk magaslatán állva, kitűnő vezetéssel, jól felszorelve, az ősi hagyományokhoz méltóan állják a vártát. Azt is kérem, hogy dobják ki maguk közül azokat, akiket megmételyezett a nemzetközi hírverés. Politikai tekintetben világnézeti harcot folytatunk. Ezért a költségvetést nem fogadom el, de mint katon,a. nem ismerek különbséget és ha. ismét hív a haza és ha a iegfelemelőbb mozzanat bekövetkezik és a menetoszlop élén imára csendül a kürt, tudom, hogy valamenynyien, akik hazajöttünk, szívesen állunk be ismét abba a hadseregbe, amely nemcsak, hogy megőrizte világhírnevét, hanem a dicsőséges német hadsereg mellett öregbítette is. Mert még nagy feladatok várnak ránk. Bár ismét dübörögnének már a menetoszlopok az ezer éves határok felé (Úgy van! Ügy van! — Taps.) és valamennyiünkből törne fel a kiáltás, mint belőlem a Tatárhágón: »El nemzet e hazán és jaj annak, ki feltámad ellene! Ha Isten is velünk, ki bír velünk 1 Szabad népek valán'k, s azok leszünk!« (Elénk éljenzés és taps. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik! Árvay Árpád jegyző: Bartha Ignác! Elnök: Bartha Ignác (képviselő urat illeti a szó. Bartha Ignác: T.Ház! Az Erdélyi Pártvezerszóaioíka, Jodál Gábor képviselő az Erdélyi Páirt állásfoglalását a honvédelmi tárca költségvetéséhez kifejezésre juttatta, amidőn kije^esé 19ki november 13-án, csiltöriökÖn. lentette, hogy a költségvetést a legnagyobb bizalom jegyében elfogadja. A honvédelmi tárea költségvetéséhez csupán > azért szólok hozzá, hogy felvethessem napjainknak legaktuálisabb kérdését, a hadirokkantak, hadiözvegyek es hadiárvák ügyét. (Halljuk! Halljuk!) Ma, amikor a magyar haza fegyverbe szólítja majdnem minden fiát, amikor a magyar honvédség dicsőségesen, az ország határaitól messze, mélyen benn Oroszországban küzdi hősi harcát, akkor illő és méltányos, hogy megemlékezzünk: a hadigondozottakról. Kegyelettel kell megemlékeznünk a hősi halottakról és a hadirokkantakról. Már eleve le kell szegeznem, hogy ne tegyünk különbséget hadirokkant és hadi rokkant között, legyen az a hadirokkant a régi világháborúnak áldozata, avagy legyen a Felvidék. Kárpátalja, Erdély, vagy pedig a Délvidék hőse. A hadirokkant fogalma csak hadi- / rokkantat ismer és közöttük legfeljebb a hozott áldozat arányában lehet különbséget tenni. Ennélfogva ne tegyünk különbséget a régi ëi> a jelenlegi hadirokkantaik között. (Helyeslés.) Ez év tavaszán az erdélyi hadirokkantak emlékirattal fordultak a miniszterelnök úrhoz, amelyben kifejezésre juttatták, hogy szükséges és halaszthatatlan, hogy a hadirokkantak sanyarú helyzetén .segítsenek. Ezt az emlékiratot magáévá tette az Erdélyi Párt is és ennek köszönhető, hogy ez év szeptember havában megjelent a járadékok felemeléséről szóló 7440/1941. számú miniszterelnöki rendelet, amely szerint a másod- és harmiadosztályú járadékokat 50%-kal felemelték. Ugyanalkkor ünnepélyes ígéretet kaptunk arranézve is, hogy az 1933 : VII. tc-et át fogják dolgozni és egy új jogsziabály fogja szabályozni a hadirokkanta'!; helyzetét. Legyen szabad ezzel az tíj jogszabállyal kapcsolatosan egypár kirívó esetre rámutatnom, amelyet az új jogszabályból feltétlenül kiihagyandónak vélek. Malasits Géza t. képviselőtársam -a délelőtt már említette azt az igen helytelen rendelkezést, amely a hadirokkanttörvény 2. §-ának B) és C) pontjaiban foglaltatik és -amely szerint a hadirokkant házasságát időbelileg olyképpen korlátozták, hogy a szolgálat befejezésétől számított két éven belül kötött házasság alapján ismerik el csupán a feleség nyugdíj jogusltságát. Azt hiszem, hogy ez az- új jog szabályban semmi körülmények között helyet nem foglalhat, mert nem szabad akadályokat gördíteni a hadirokantak házassága és családalapítása elé, hiszen mi mindnyájan tudjuk, hogy azok, akik annakidején a háborúba vonullak, majdnem mindnyájan fiatal fejjel mentek ki a frontra és hazaérkezésükkor nem az volt a legfőbb gondjuk, hogy családot alapítsanak, hanem elsősorban egészségüket kellett rendbehozniok és éppen azért igen kevés azoknak a szám-a, akik a háború befejezte után két éven belül nősültek meg. Ez a rendelkezés te hát feltétlenül kihagyandó az új jogszabályból. A másik igen fontos kérdés ugyancsak a hadirokkanttörvény 2. §-ának D) pontjában foglaltatik. A törvénynek ez a pontja az 1933 júniusa után született gyermekeknek nem adja meg a nevelési pótlékot. Lehetséges az, hogy egy és ugyanabban a családban kétféle gyermek van: az egyik részesül a nevelési pótlékban, a másik pedig nem. Ezt az egyenlőtlenséget egyáltalában nem lehet megérteni. Feltétlenül arra kell törekedni, hogy az új törvényben egyen jogúsíttassék mindkét fajta gyermek és ezt a rendelkezést az új törvényből ki kell hagyni.