Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-218

206 Àz országgyűlés képviselőházának 218. magának a kulcsot, megszerezte, biz LOH flotta magának az utat, amelyen előretörve, az ezer éves határokon belül; egy sokkal erősebb és magyarabb Magyarország-ot tud magának megtartani. Boldog és büszke lehet az a nép, amelynek ilyen katonái vannak, mint a német ós a ma­gyar népnek. Éppen ezért érdemel meg a ma­gyar hadsereg- minden támogatást. A_ bizott­sági ülésen feltártam kívánságokat, javasla­tokat, amelyekkel a hadsereg érdekét véltem szolgálni. A miniszter úr válaszában meg­nyugtatott, hogy a magyar hadsereg és annak tagjai érdekében minden meg fog történni. Megígérte azt is, hogy a póttartalékosok ügyé­ben, áz ő tiszti kiképzésük ügyében is intézke­dés fog történni, mert hiszen az 1901-es, 1902-es, 1903-as, 1904-es évfolyamok Önhibáju­kon kívül estek ki annakidején a katonai szol­gálatból. Ma, férfikoruk javában, valóban érté­kes erővel rendelkeznek ós nem vagyunk olyan gazdag ország, hogy erőinket tartalék­ban tarthassuk. Igenis, lehetőséget kell adni, hogy aki méltó rá, megfelelő felelősségtelje­sebb helyen szolgálja a hazát. Én esak azt kérem a miniszter úrtól, ne engedje, hogy az új Európáért és benne az ezeréves boldogabb, közösségi új Magyar­országért harcoló hős katonáinknak a liberá­lis szellemű és zsidókkal dolgoztató baloldali sajtó adjon itthoni híreket. Legyen elég ebből a baloldali sajtóból, hiszen katonáink nem is kívánják ezt. Egy másik kérésem pedig az, találjon, a miniszter úr módot arra, hogy ,a légvédelmi tüzérség kívánságát méltányolhassa. A lég­védelmi tüzérség légierőnkkel egyetemben most is he bizonyította, hogy habár fiatal fegy­vernem, megállja a helyét, megérdemli a támo­gatást ós bizony nagy ig.a,zság, hogy ha egy országnak nincs megfelelő légiereje és lég­védelmi tüzérsége, akkor az az ország veszély­ben van. A magyar társadalomtól pedig, mint harctéren volt honvéd azt kérem, ne aggódnék a magyar katonákért, mert ők hivatásuk ma­gaslatán állva, kitűnő vezetéssel, jól felszo­relve, az ősi hagyományokhoz méltóan állják a vártát. Azt is kérem, hogy dobják ki maguk közül azokat, akiket megmételyezett a nemzet­közi hírverés. Politikai tekintetben világnézeti harcot folytatunk. Ezért a költségvetést nem fogadom el, de mint katon,a. nem ismerek különbséget és ha. ismét hív a haza és ha a iegfelemelőbb mozzanat bekövetkezik és a menetoszlop élén imára csendül a kürt, tudom, hogy valameny­nyien, akik hazajöttünk, szívesen állunk be is­mét abba a hadseregbe, amely nemcsak, hogy megőrizte világhírnevét, hanem a dicsőséges német hadsereg mellett öregbítette is. Mert még nagy feladatok várnak ránk. Bár ismét dübörögnének már a menetoszlopok az ezer éves határok felé (Úgy van! Ügy van! — Taps.) és valamennyiünkből törne fel a kiáltás, mint belőlem a Tatárhágón: »El nemzet e hazán és jaj annak, ki feltá­mad ellene! Ha Isten is velünk, ki bír velünk 1 Szabad népek valán'k, s azok leszünk!« (Elénk éljenzés és taps. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik! Árvay Árpád jegyző: Bartha Ignác! Elnök: Bartha Ignác (képviselő urat illeti a szó. Bartha Ignác: T.Ház! Az Erdélyi Pártve­zerszóaioíka, Jodál Gábor képviselő az Erdélyi Páirt állásfoglalását a honvédelmi tárca költ­ségvetéséhez kifejezésre juttatta, amidőn kije­^esé 19ki november 13-án, csiltöriökÖn. lentette, hogy a költségvetést a legnagyobb bi­zalom jegyében elfogadja. A honvédelmi tárea költségvetéséhez csupán > azért szólok hozzá, hogy felvethessem napjainknak legaktuálisabb kérdését, a hadirokkantak, hadiözvegyek es hadiárvák ügyét. (Halljuk! Halljuk!) Ma, amikor a magyar haza fegyverbe szó­lítja majdnem minden fiát, amikor a magyar honvédség dicsőségesen, az ország határaitól messze, mélyen benn Oroszországban küzdi hősi harcát, akkor illő és méltányos, hogy megemlé­kezzünk: a hadigondozottakról. Kegyelettel kell megemlékeznünk a hősi halottakról és a hadi­rokkantakról. Már eleve le kell szegeznem, hogy ne tegyünk különbséget hadirokkant és hadi rokkant között, legyen az a hadirokkant a régi világháborúnak áldozata, avagy legyen a Fel­vidék. Kárpátalja, Erdély, vagy pedig a Dél­vidék hőse. A hadirokkant fogalma csak hadi- / rokkantat ismer és közöttük legfeljebb a ho­zott áldozat arányában lehet különbséget tenni. Ennélfogva ne tegyünk különbséget a régi ëi> a jelenlegi hadirokkantaik között. (Helyeslés.) Ez év tavaszán az erdélyi hadirokkantak emlékirattal fordultak a miniszterelnök úrhoz, amelyben kifejezésre juttatták, hogy szüksé­ges és halaszthatatlan, hogy a hadirokkantak sanyarú helyzetén .segítsenek. Ezt az emlékira­tot magáévá tette az Erdélyi Párt is és ennek köszönhető, hogy ez év szeptember havában megjelent a járadékok felemeléséről szóló 7440/1941. számú miniszterelnöki rendelet, amely szerint a másod- és harmiadosztályú járadéko­kat 50%-kal felemelték. Ugyanalkkor ünnepélyes ígéretet kaptunk arranézve is, hogy az 1933 : VII. tc-et át fogják dolgozni és egy új jog­sziabály fogja szabályozni a hadirokkanta'!; helyzetét. Legyen szabad ezzel az tíj jogszabállyal kapcsolatosan egypár kirívó esetre rámutat­nom, amelyet az új jogszabályból feltétlenül kiihagyandónak vélek. Malasits Géza t. képviselőtársam -a délelőtt már említette azt az igen helytelen rendelke­zést, amely a hadirokkanttörvény 2. §-ának B) és C) pontjaiban foglaltatik és -amely sze­rint a hadirokkant házasságát időbelileg oly­képpen korlátozták, hogy a szolgálat befeje­zésétől számított két éven belül kötött házas­ság alapján ismerik el csupán a feleség nyug­díj jogusltságát. Azt hiszem, hogy ez az- új jog szabályban semmi körülmények között helyet nem foglalhat, mert nem szabad akadályokat gördíteni a hadirokantak házassága és család­alapítása elé, hiszen mi mindnyájan tudjuk, hogy azok, akik annakidején a háborúba vonul­lak, majdnem mindnyájan fiatal fejjel men­tek ki a frontra és hazaérkezésükkor nem az volt a legfőbb gondjuk, hogy családot alapít­sanak, hanem elsősorban egészségüket kellett rendbehozniok és éppen azért igen kevés azok­nak a szám-a, akik a háború befejezte után két éven belül nősültek meg. Ez a rendelkezés te hát feltétlenül kihagyandó az új jogszabályból. A másik igen fontos kérdés ugyancsak a hadirokkanttörvény 2. §-ának D) pontjában foglaltatik. A törvénynek ez a pontja az 1933 júniusa után született gyermekeknek nem adja meg a nevelési pótlékot. Lehetséges az, hogy egy és ugyanabban a családban kétféle gyer­mek van: az egyik részesül a nevelési pótlék­ban, a másik pedig nem. Ezt az egyenlőtlen­séget egyáltalában nem lehet megérteni. Fel­tétlenül arra kell törekedni, hogy az új tör­vényben egyen jogúsíttassék mindkét fajta gyermek és ezt a rendelkezést az új törvényből ki kell hagyni.

Next

/
Thumbnails
Contents