Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-217

138 Az országgyűlés képviselőházának 217. ülése IUI november 12-én, szerdán, Következik az iparügyi miniszter úr írásbeli válasza Bodor Márton képviselő úr interpellációjára. Kérem a válasz felolvasását. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »Bodor Márton országgyűlési képviselő úr folyó évi február hó 5-én a győri Vagóngyár munkássága részére szükséges téli tüzelő és a munkásság karácsonyi segélye tárgyában interpellációt intézett hozzám, amelyre tisztelettel az alábbiakban válaszolok: A győri Vagóngyár vezetősége a múlt év nyarán akciót szervezett munkásai téli tüzelőanyagszükségletének biztosítására. Az igényelt tüzelőanyagnak a beszerzési áron elszámolt ellenértékét a kifizetés terhein való könnyítés céljából a munkások fizetéséből a nyári hónapoktól kezdődően részletekben vonták le. A gyár a fűtési szezon kezdetéig fennakadás nélkül kapta a bányáktól részére kiutalt szenet. Novembertől kezdve azonban a szállítások a közismert okoknál fogva korlátozódtak. Az akcióban résztvevő munkások 60%-ának tüzelőanyagigénylése mindamellett ily módon kiegyenlítést nyert. A munkásság 20%-a kikapcsolódott az akcióból és visszakérte befizetett pénzét, amit a gyár vissza is utalt, 20%-a pedig kijelentette, hogy tovább is vár, még ha tavasszal fogja is megkapni a teljes rendelt szénmennyiséget. A győri Vagóngyár a tisztviselői között 3940. évi november havában az évi közgyűléskor kiosztásra kerülő remunerációkat fizette ki. A remunerációk minden évben közgyűléskor kerülnek kifizetésre és a tisztviselői fizetéseknek szerves részét alkotják. Jelen esetben tehát nem külön jutalmak kiosztásáról volt szó. A munkásság a gyár megnövekedett for

: galmának hasznából szintén részesedik, ami azonban nem külön jutalom, hanem a keresetek megnövekedése formájában jut kifejezésre, így az elmúlt évben kifizetett átlagos munkabérek a 7290/1940. M. E. számú rendelettel kötelezővé tett 7%-os bérpótlékot nem számítva — 10%-kai magasabbak voltak az 1939. évben kifizetett átlagos munkabéreknél. Külön karácsonyi segély kiutalására a gyár nem kötelezhető. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Budapest, 1941. évi július hó 1-én. Varga József s. k., m. kir. iparügyi miniszter.« Elnök: Méltóztatnak az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik az iparügyi miniszter úr írásbeli válasza vitéz Lénárt János képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, hogy az írásbeli válasz szövegét felolvasni szíveskedjék. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »vitéz dr. Lém árt János országgyűlési képviselő úr a képviselőháznak 1941. évi február hó 12-én tartott ülésén a kézművesiparosság keresztény átállításával és ezeknek megfelelő előnyös hitellel való ellátásával kapcsolatosan interpellációt intézett hozzám, amelyre a pénzügyminiszter úrral egyetértve, tisztelettel az alábbiakban válaszolok. r •'....'. A zsidók közéleti és gazdasási térfoglaláisáról szóló 1939 : IV. te. rendelkezése szerint ipar gyakorlására zsidónak iparigazolványt illetőleg iparengedélyt kiadni mindaddig nem lehet, míar az illető községben a zsidóknak kiadott iparigazolványok és iparengedélyek száma a községben fpnnálló összes iparigazolványok és iparengedélyek számának 6%-a alá nem csökken. Ezt a rendelkezést meghaladó további korlátozás elrendelése csak törvényhozásig úton lehetséges. Bar az átállításra rendelkezésre álló idő alatt a kézművesinarossag a munkaterületeket előreláthatóan zökkenésunentesen át tudja venni, a kézművesinarossag erősítését minden rendelkezésre álló eszközzel altalánosságban is elősegíteni kívánom. A kézművesiparosság megsegítésének egyik legkézenfekvőbb formája a munkaalkalmak teremtése, ezzel kapcsolatosan a közszállításokban való részesítése, amely célból az elmúlt evekben^ is mindent megtettem. E tekintetben elegendő arra a körülményre rámutatnom, hogy a kisiparosoknak juttatott közszállítások érteke az elmúlt 3 évben körülbelül 100.000.000 pengőt ért el. A kézművesiparosság megfelelő előnyös hitellel való ellátása érdekében ugyancsak megtörténtek a szükséges rendelkezések. így elsősorban említem meg a bankszerű fedezettel nem rendelkező kisiparosok és kiskereskedők hitelakcióját. Erre a célra 2,100.000 pengő állami hozzájárulás és 600.000 pengő közületi hozzája" rulás áll rendelkezésre, ez utóbbi azoknak a városoknak, illetőleg községeknek részéről, amelyek a hitelakcióba bekapcsolódni hajlandók voltak. Ehhez az összeghez járul hozzá mé^ körülbelül 60.0C0 pengőt kitevő időközi kamat. E hitelakció keretében 500 neng-őig terjedíbető s zennél y i kölcsönben részesülhetnek az akcióba bekapcsolódott közületek arra érdemes és rászoruló Önálló iparosai. Nehogy azonban bármily ok miatt a hitelakcióba be nem kapcsolódott kisebb közületek arra érdemes és rászoruló önálló iparosai hátrányt szenvedjenek, 120.000 pengőt tatalékoltam az erről az oldalról felmerülő hiteligények kielégítésére. A keleti és erdélyi országrészek visszacsatolása folytán a fentebb vázolt hitelakciót itt is bevezettem s erre a célra a pénzügyminiszter úr 500.000 pengőt bocsátott rendelkezésemre. Az illetékes kereskedelmi és iparkamarák a kölcsönöket már folyósítiák is. A felmerülő hiteligények kielégítésére mindenütt elegendő fedezet van, tehát ez irányban további intézkedés megtétele, illetőleg a hitelalap felemelése ezidőszerint szükségtelen. A középlejáratú kisipari, munkahitelek, váltóleszámítolások és közszállítási hitelek nyújtásával az Iparosok Országos Központi Szövet^ kezete foglalkozik, amely intézet igen kedvező feltételek mellett elégíti ki a felmerülő igényeket. Működése jelentőségének vázolására megemlítem, hogy az elmúlt év folyamán az intézet 15,OO0.OC0 pengős forgalmat bonyolított le. Üj keresztény exisztenciáknak megindulási tőkével való ellátásával pedig a Nemzeti Önállósítási Alap foglalkozik. Az ipari és kereskedelmi pályákon elhelyezkedni kívánó ifjúság ezután részesült támogatásban. A saját tárcám körében több kereskedelmi és iparkamarának a rendelkezésemre álló fedezet erejéig támogatást nyújtottam olyan segítő.alapok létesítésére, amelyekből olyar» ,kisiparosok kaptak támogatást, akik a rendkívüli fegyvergyakorlatra történt bevonulások miatt keresetüket részben, vagy egészben elvesztették, vagy üzemüket leállítani voltak kénytelenek. Az interpelláló képviselő óhajának is megfelelően szélesebbkörű segítést tesz lehetővé a belügyminiszter úrnak 167.1001940. számú rendelete, amely a rendkívüli fegyvergyakorlatra történt bevonulás miatt keresetüktől eleseti munkások és kisiparosok "támogatásáról' szól. Ez a rendelet elmaradt kereset kiegészítése címén munkaalkalmak, vagy kamatmentes köl-