Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.
Ülésnapok - 1939-217
Az országgyűlés képviselőházának 217. rendelet közhírré tételét illeti, közölhetem, hogy a hivatkozott kormányrendeletek végrehajtása, tárgyában kiadott rendeleteimmel a közhírrétételt a legszélesebb körben biztosítottam. A kormányrendeletek tartalmáról az alsófokú hatóságok a gazdaközönséget a helyi szokás szerint is tájékoztatták, a gazdasági felügyelőségek pedig imind a munkaadókat, mind a munkavállalókat részben sajtó útján, részben pedig közvetlen tájékoztatás nyújtásával felvilágosították. Ezenfelül a vezetésem alatt álló minisztérium a szokásos tájékoztatást a sajtó részér« is megadta, így tehát a nagyközönség a sajtó útján is tudomást szerzett a rendeletről. Az előadottakból megállapíthatól&g a kormányzat mindent megtett abban az irányban, hogy a mezőgazdasági munkavállalók a gazdasági viszonyoknak megfelelő munkabérben vészesüljenek, amelynek eredményeként a napszámbérek átlaga kielégítőnek mondható. Mindezekre figyelemmel nincs módomban aa interpelláló képviselő úrnak azt a kívánságát teljesíteni, hogy a vármegyei munkabérmegállapító bizottságok a legnagyobb munkabérek megállapítása végett azonnal összehívassanak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogyha egyes vidékekről indokolt panaszok érkeznek be. az érdekelt munkabérmegállapító bizottságok összehívása iránt — amint a múltban is — azonnal ne intézkednék. Végül az interpelláció utolsó kérdésével kapcsolatban rá kell mutatnom arra. ho<gy az 1520/1941. M.'E. számú rendelet 6. §-a szerint a munkavállaló a munkabért csak abban az esetben követelheti, ha kötelességét becsületesen teljesítette s ha a munkaadó e rendelkezés alapján a munkabér fizetéstét megtagadja, a községi elöljáróság határoz abban a kérdésben, hogy a munkaadó által nála letétbehelyezett munkabér a munkavállalónak vagy a munkaadónak adandó-e ki. A községi elöljáróság határozata ellen birtokon kívül rendes, közigazgatási úton panasz érvényesíthető. JtQ rendelkezés a munkateljesítmény eredményességét biztosítja és abból a munkáját rendesen elvégző munkásokra semmiféle hátrány nem származik. Ez oknál fogva e szakasz törlését sem indokoltnak, sem pedig- célirányosnak nem tartom. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941. évi augusztus hó 11. Bánffy Dániel s. k.« Elnök: Méltóztatnak az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni 1 ? (Iaen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Bodnár Sándor képviselő úr interpellációjára. Kérem a válasz felolvasását. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Bodnár Sándor országgyűlési képviselő úr 1941. évi július 2-án interpellációt intézett a kormányhoz a biharmegyei és érmelléki községek nehéz helyzete tárgyában. Tekintettel arra. hogy a szóbanforgó interpelláció a vezetésem alatt álló minisztérium ügykörét érinti, a miniszterelnök úr annak másolatát azzal a kéréssel küldötte meg hozzám, hogy arra a választ én adjam meg. Az interpellációbari felvetett kérdésekre válaszom a következő: Az Érmellék vízkárainak megszüntetése kettős probléma kielégítésétől függ. Nevezetesen elsősorban a Kraszna folyó felső szakasza szabályozandó, illetve árvédelmi töltéssel látandó el. avégből, hosy a folyó árvizeinek kiKEPVISELÖHÁZI NAPLÓ XI. ülése 19hl november 12-én, szerdán. 137 öntései - ne áraszthassák továbbra is el a vidéket, másrészt az Er völgye szabályozandó. A vezetésem alatt álló minisztérium mindkét kérdés megoldásával behatóan foglalkozik. A Kraszna-fojyó felső szakaszán létesítendő árvédelmi töltés előmunkálatait és tervét a munkácsi m. kir. kultúrmérnöki hivatal már készíti és az ennek alapján végrehajtandó munkálatok még ez évben megindíthatok lesznek. Az Ér-völgy helyzetén a románok által létesített és a völgy délkeleti részén húzódó harckocsiárok megfelelő kiépítésével lehet a leggyorsabban segíteni. Minthogy azonban ez az árok harckocsiároknak készült, nincs összefüggő esése és a csatorna egyes szakaszai földtöméssel vannak egymástól elzárva, ezért a földtöltések eltávolításával és a folytatólagos fenékezés kialakításával, továbbá az eltöltések helyébe létesítendő fahidak építésével az árkot át kell alakítani. E^ munkálatokat a nagyváradi m. kir. kultúrmérnöki hivatal már is megkezdte, illetve részben már végre is hajtotta, amennyiben a harckocsiárok biharfélegyházi torkolati nyílásának kibővítése az Ér-csatornába való bevezetése végett már megtörtént, ott a víz nagyrésze már le is vonult és a régi Ér-meder legtöbb helyen már megközelíthető. Bihardiószeg alatt, mintegy 3 km. Érmeder előállítása érdekében a Berettyó-társulat kezelése alatt álló töltésezett Ér-mederbe való csatlakozás végett kotrásra lesz szükség. Alkalmas kisebb úszó csatornakotró készítése érdekében a szükséges intézkedések folyamatban vannak. Természetesen az aratási és cséplési időszak alatt az említett földmunkák átmenetileg szüneteltek. A vezetésem alatt álló minisztérium az eddig végezhető munkálatok költségeinek fedezésére szükséges államsegélyeket — eddig mintegy 180.000 pengőt — már rendelkezésre bocsátotta és a folytatólagos támogatásról továbbra is gondoskodik. Egyébként az Ér-folyó egész vízrendezésének megoldása s a létesítendő művek állandósítása és karbantartása céljából vízitársulat megalakítására a kezdeményező munkálatokat a nagyváradi m. kir. kultúrmérnöki hivatal már megindította. A harckocsiárok által kettészelt mezőgazdasági területek megszakadt közlekedése 8 fahíd létesítésével helyreállítható. Ezek építési költsége 40.000 pengő. Utasítottam a nagyváradi kultúrmérnöki hivatalt, hogy a hidak építését hajtsa végre, a költségeket illetőleg pedig az érdekelteket tárcám hiteléből segélylyel fogom támogatni. Ami az interpelláló képviselő úrnak az új búzaár mikénti megállapítására vonatkozólag előadott kérését illeti, közölhetem a t. Házzal, hogy az 1941. évi július hó 6-án az egyes mezőgazdasági termények 1941/42. gazdasági évre érvényes legmagasabb árának megállapítása tárgyában 4990/1941. M. E. szám alatt kiadott rendelet az 1941. évi termésű búza árát a termelési költségekkel Összhangban állapította meg, és pedig az egész ország területére nézve egységes árban. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941 augusztus hó 17, napján. Báró Bánffy Dániel s. k., m. kir. földmívelésügyi miniszter.« Elnök: Méltóztatnak az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. 21
