Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-217

Az országgyűlés képviselőházának 217. ülése 19 hl november 12-én, szerdán. 133 Halljuk!) és amennyire lehetett, tisztáztam is. A képviselő úr felhozott egy zsidót, (Rajniss Ferenc: Egyet? — Felkiáltások a szélsőbatoldalon: Többet!) valami Braun-Barna nevű izraelita ügyét. Ezt az ügyet én, amennyire le* hetett, kikutattam és úgy látom, hogy itt nem visszahonosításról vagy honosításról, hanem egyszerűen egy állampolgársági bizonyítvány kiállításáról van szó. Az illető tudniillik antomatice magyar állampolgár. (Meskó Zoltán: Autón jött be, tehát automatice magyar állampolgár! — Derültség.) Az állampolgársági bizonyítvány kiállításának körülményeit még nem volt időm megvizsgálni, de ezt is meg fogom vizsgálni. (Pintér Béla: De a magyarok ezrei még nem kapták meg ugyanilyen körülmények között!) Valószínűleg nem kérték, azért nem kapták meg. (Pintér Béla: De igenis, kérték! — Zaj.) A másik ügy, amelyet a képviselő úr felhozott, valami Kis Nándor ügye. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.} Ez a Kis Nándor-féle ügy a honvédelmi minisztériumnál van véleményezés végett, amire azért volt szükség, mert az. illető ellen közokirathamisítás miatt elsőfokú büntető ítélet van. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Arawu vitézségi érme és nagyezüstje van!) Az lehet, de azprt mégis elítélték közokirathamisításért. (Egy hang balfelől: Oláh ítélet volt!) Ennyit tudtam ezekből a dolgokból tisztázni. (Nagy László: A cseheknél volt az eljárás ellene. — Zaj. — Elnök csenget.) Paál Árpád képviselő úr (Halljuk! Halljuk!) felvetette azt a gondolatot, hogy a Népes Családvédelmi Alap funkcióját szorosabb kapcsolatba kellene hozni az önkormánvzatokkal. Az egész funkció az önkormányzatokra van alapítva, mert a ' vármegyék és városok kezelik a maguk keretében ezeket a pénzeket és maguk végzik ezt a funkciót. A felügyelőség és a központ csak ellenőriz. Tehát az _önkormányzatok részesítése és a szociálpolitikai munkába való bevonása itt a legteljesebb mértékben érvényesül, úgyhogy ebben á tekintetben semmi hiba sincsen. Egypár szóval reflektálnom kell Peyer Károly képviselő úr felszólalására. A képviselő úr megint — mint annyiszor — sürgette azt, hogy módot adjak arra, hogy az Oti. minél több építkezést tudjon foganatosítani. (Halljuk! Halljuk!) Erre a mód meg van adva. azonban annak a mértéke, hogy .a rendelkezésre álló pénzekből mennyi fordítható építkezésekre, törvényben van meghatározva, ezen a törvényen senki sem teheti túl magát. Az Oti. természetszerűleg építkezzék, és pódig építkezzék szociális célzattal (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) ennek semmi akadálya sincs a megadott törvényes keretek között. (Rajniss FeJ j renc: Ne vásároljon öreg házakat!) Az ellen sem emelhetek kifogást, ha házakat vásárol, mert kötelessége a pénzeit megfelelően gyümölcsözően befektetni és a házingatlanba való befektetés is gyümölcsöző befektetés, pillanatnyilag ugyan nem látszik annak. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Kórházat építsen!) Elvileg tehát nem lehet kizárni azt, hogy az Oti. házakat vásároljon, természetesen azonban nekem is az a nézetem, hogy kész házak vásárlása helyett inkább építsen, ha az szociális szempont^ ból indokolt, csakhogy nem szabad elfelejteni, hogy az építkezésnek pillanatnyilag lényeges akadálya az anyaghiány, úgyhogy olyan méretű építkezést nem tud végrehajtani, ainilyeD méretű befektetésre szüksége van. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Ugyancsak Peyer képviselő úr tett kifogást a toloneháznak és az internáló táboroknak su túlzsúfoltsága miatt. Ebben teljesen igaza van, azonban AZ utóbbi idők körülményei, különösen most a legutóbbi területvisszacsatolásoki olyan mérvű internálásokat teltek szükségessé, hogy nem tudtam elég helyet teremteni! Állandóan iparkodom az internáló táborok túlzsúfoltságát megszüntetni. (Zaj á szélsőjobboldalon. — Az elnök csenget.) Közi Horváth képviselő úr szóvátette a üépszaporodással kapcsolatban a magzatelhajtás, kérdését és ennek a visszásságnak különösen a visszacsatolt területeken való nagymérvű elharapózását, mert ott a legfeltűnőbb. Én ezt magam is megállapítottam és nagyon sajnálatos tünetként könyveltem el. Ami ebben a tekintetben a saját hatáskörömbe esik, azt mind megteszem. A bábák ellen a legszigorúbban lépek fel, hiszen a múlt évben elfogadott közH egészségügyi törvényben éppen azért kértemi lehetőseget arra, hogy a bábákat a bábái gyakorlattól közigazgatási úton is eltilthassam, hogy ezen az anomálián segítsek. Ugyancsak a legszigorúbban lépek fel minden orvos ellen, akivel szemben csak a gyanúja is felmerül ennek a dolognak, de itt egyre rá kell mutatnom, nevezetesen arra, hogy a tulajdonképpeni szankció, a büntetőjogi szankció nincs eléggé rendezve és ennek rendezése nagyon nehéz is. Tapasztalatból tudjuk, hogy a magzatelhajtási ügyekben a bíróságok 90%-ban felmentő ítéletet hoznak azért, mert nem látják bizonyítottnak azt a tényálladékot, amelynek fennforgás sát a törvény a büntetéshez meköveteli. A büntetőjogi tényálladék megváltoztatása voln,a szükséges. Az illetékesek már régen törik ezen a fejüket, de úgy látszik, a kérdés nagyon nehéz és nagyon nehezen jut megoldáshoz. Egészen kétségtelen, hogy itt egy súlyos bajjal és visszássággal állunk szemben, amelyen segíteni kell. Gyökeresen segíteni csak egy emelkedettebb erkölcsi felfogás megvalósításával lehet. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nemzeti szocializmussal!) Amíg maga a közönség és egyéb tényezők is nem elítélendő, hanem helyes dolognak tartják a magzatelhajtást, addig a magzatelhajtás elharapózását nem lehet megakadályozni. Itt tehát igenis, egy magasabb, tisztultabb erkölcsi felfogásra és a nemzet iránti kötelességérzés felébresztésére van^ szükség. Szóvátétetett ima is és szóvátétetett a bizottságban az orvoshiány és ennek megszüntetése. Én már az előbb említettem azokat az okokat, amelyek az orvoshiányra vezetnek: részben szintén a területgyarapodások, részben az a körülmény, hogy ma nem mennek vagy sokkal kisebb mértékben mennek az emberek orvosi pályára, részben pedig a zsidótörvény végrehajtása rengeteg sok zsidót zárt ki az orvosi praxisból. (Matolcsy Tamás: Nincs lakásuk a vidéken. — Zaj a szélsőbaloldalon.) A tény az, hogy 5—600 közhivatali orvosi állás van üresedésben és ezeket nem tudóim betölteni. (Matolcsv Tamás: 120—180 pengős fizetéssel szolgálnak az Oti.-nál. — Az elnök csenget.) Az orvoshiány; következtében már a kórházi szolgálat is súlyos nehézségekkel küzd, úgyhogy ezen a bajon sürgősen segíteni kell. (Matolcsy Tamás: Zsidó főorvosokkal töltik be!) Elnök: Matolcsy Tamás képviselő urat kérem, ne tessék közbeszólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügy-