Képviselőházi napló, 1939. XI. kötet • 1941. október 22. - 1941. november 25.

Ülésnapok - 1939-217

llö Az országgyűlés képviselőházának 217. megemlítem ^azt is, amit Közi Horváth képviselő úr is reklamált, tudni illik a közigazgatási reformot Több fizetést a tisztviselőknek, illetőleg több produktív munkát, mert sokszor azok a tisztviselők eleget dolgoznak és gürcölnek, de ez csak gürcölés és nem munka. Ez azért van, mert nincs felelősség, nincs hatáskör s így a bürokrácia útvesztőjében minden munka elvész. Jobb fizetéssel, kevesebb tisztviselővel tehát több produktív munkát lehetne elérni, racionálisabb hivataloskodás mellett. Ha egy akta tíz helyet jár be és a tíz közül csak a tizedik vállalja a felelősséget, kilenc pedig nem vállalja, ez nem racionális hivataloskodás. Most pedig áttérnék a kárpátaljai kormányzói biztosság költségvetésére. A kárpátaljai kormányzói biztosság költségvetése hiányos, ha a kárpátaljai kormánybiztosságot, mint területet vesszük, már pedig területnek vehetjük, mert feltételezzük azt, hogy ez nemcsak szemfényvesztés akar lenni, hogy más nevet adnak a gyereknek, hanem tényleg a területre szabták ezt az elnevezést. Feltételezzük tehát, hogy ez az elnevezés magának a területnek szól, nem pedig annak a hivatalnak, amelyik azt a területet közigazgatja. Ezért tehát hiányosnak találjuk a költségvetést, mert a költségvetésben tisztán csak a kárpátaljai kormánybiztosságnak, mint hivatalnak, a költségvetése szerepel benne, ennek a kiadásai; azonban még azok sem teljesen, mert egyes ügyosztályok költségvetései, mint például a gazdasági ügyosztályé, amint látom, nincsenek benne. (Bródy András: A kereskedelmi ügyosztályé!) És más ügyosztályokban is sokkal több tisztviselő van, mint amennyit ez a költségvetés itt feltüntet. Ugylátszik, hogy egyes ügyosztályok tényleg hiányoznak ebből. Ez a költségvetés tehát hiányos, már pedig helytelennek tartjuk, hogy hiányos az. egész Kárpátaljának a költségvetése. Nem bizonyos szeparatisztikus. célokból, hanem azért volna erre szükség, hogy egyrészt egymás között is tisztán lássunk, hogyan állunk, hogy el lehessen utasítani egyes esetleges túlfűtött hazafiaknak a kijelentéseit, szemrehányásait, amikor azt mondják, hogy ennyit és ennyit fizet rá az ország Kárpátaljára és megfordítva: a másik oldalon is lehetnek olyanok, akik azt mondhatják, hogy itt gyarmati politika folyik, kivisznek ennyi és ennyi pénzt. (Bródy András: Különösen az ellenséges propaganda!) Erről az oldalról is azt mondhatják egyesek, hogy ezzel szemben nem kapunk semmit. Igenis, nagyon helyesnek tartanám, ha a kárpátaljai terület költségvetését külön kezelnék, mert így az Összes tárcákban, a többi tárcákban elvesznek ezek a tételek, úgyhogy egyáltalán nem tudunk tiszta képet látni, hogy mi ott a bevétel és mi ott a kiadás. Főleg pedig az ellenséges propaganda megdöntése céljából volna eirre szükség, mert, sajnos, köztudomású tény, hogy a külföldi ellenséges propaganda tényleg úgy állítja be a kormányzatot, mint amely Kárpátalján koloniális politikát folytat, csak kiszipolyoz mindent és nem ad semmit, már pedig tudjuk, hogy ez nem áll és ezt meg lehetne cáfolni. (Hokky Károly: Konkrété nevezze meg, mi az az ellenséges propaganda! — Bródy András: Már többször volt róla szó, a képviselő úr is tudja nagyon jól! — Zaj. -H Elnök csenget.) Amerikából is küldözgettek ilyen brosúrákat és találhatók Kárpátalján bőven ilyen propaganda iratok. (Bródy András: A Benes-féle propaganda! A kommunista propaganda!) A ülése 19hl november 12-én, szerdán. Benes-féle és a másféle propaganda! (Demkó Mihály (Hokky Károly felé); Most már tudod! — Hokky Károly: Majd megnézem! — Zaj ) Ebből a szempontból azi ellenséges propagandával szemben volna szükséges látnunk, hogy mi az, amit a kormány tényleg áldoz erre a területre, hogy ezek a tételek pontosan ki legyenek mutatva, hogy odavághassuk az ellenséges propagandának: íme, nem igaz, amit állít. A továbbiakban pedig: a kárpátaljai kormányzói biztosság provizórium. Az ideiglenes kormányzásról szóló kormányrendelet úgy szólt, hogy azt fel fogja váltani egy már rendezettebb autonómia, önkormányzat, vagy valami ilyesmi, de ez igen sokáig- tart. (Demkó Mihály: Majd meglesz!) Már a harmadik éve tart. Ez szintén eszköz az ellenséges propaganda kezében. Ezt szintén jó lett volna már megcsinálni. (Bródy András: Két hónapra volt tervezve az ideiglenes megoldás!) Át kellett volna már térni a végleges megoldásra: vagy így, vagy úgy. A kormányzói biztosságnak mint területnek a határai is igen furcsán vannak megvonva. Amikor Kárpátalja visszatért az anyaországhoz, mi egész joggal reméltük azt, hogy ezek a területek vissza lesznek csatolva, különösen, hogy az egyes oroszlakta területek viszsza lesznek csatolva Kárpátaljához. Ezenkívül a közismert orosz centrumok, mint például Ungvár, Kárpátaljához tartoznak. (Hokky Károly: Ungvár sohasem volt orosz!) És Munkács is vissza lesz csatolva. (Hokky Károly: Munkács sem volt orosz! — Bródy András: Zsidó volt! — Hokky Károly: >Zsidó nem volt ott régebben! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Ne méltóztassanak egymás között beszélgetni, ne tessék közbeszólni, mert magát a szónokot sem tudom megérteni, olyan halkan beszél. Spák Iván: így tehát... Elnök: A szónokot felkérem, hogy amíg elnöki kijelentéseket teszek, addig méltóztassék csendben maradni. Méltóztassék folytatni. Spák Iván: Tisztázatlan, hogy az egyik város vagy az egyik falu az anyaországhoz, vagy Kárpátaljához tartozik-e? A mi szempontunkból mégis csak szükséges lett volna, ennek az eldöntése. Ezenkívül a bécsi döntésinéi voltak olyan oroszlakta területek, amelyekről szintén azt gondoltuk, hogy oda fognak csatoltatni. Ezzel szemben pontosan az ellenkezője történt. Nemhogy Kárpátaljához lettek volna visszacsatolva ilyen t területek, hanem még a kárpátaljai területről is Szőllőis és környéke, valamint Királyháza vissza lettek csatolva az anyaországhoz. (Hokky Károly: Szőllős is magyar volt! — Bródy András: Többségben van a ruszinság! Több a ruszin, mint a magyar! 4000 ruszin él ott. — Zaj.) Továbbá ugyancsak joggal vártuk volna, hogy amikor az erdélyi és keleti részek visszatértek, Máramarossziget és oroszlakta környéke szintén Kárpátaljához lesz csatolva, hiszen ez a vidék örök időktől fogva odatartozott. (Zaj.) És mi történt? (Bródy András: Ezek a ruszinok nagyon jó magyarok!) Az történt, hogy nemcsak ezt nem csatolták vissza, hanem méis TécsŐt is odacsatolták az anyaországhoz. (Bródy András: Hazafiasságiban jó magyarok!) Elnök: Bródy képviselő urat kérem, méltóztassék esendbenmaradni. Talán méltóztassanak egymáshoz közelebb ülni és a vitát úgy