Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-196
Az országgyűlés képviselőházának 196. radt már el a piacról. Ugyancsak ennek a következménye volt az, hogy a legtöbb tehén tejelese, amely évi 4000 kilogrammon felüli hozamú volt, visszaesett 20(10, sőt néha 2000 kilogramm alá is. (Börcs János: így van! ötven százalék!) Ehhez hozzájárult az is, hogy a múlt évben a földmívelésügyi kormányzat jóvoltából •t tejtermelőgazdaságok kedvezményes abraktakarmányt kaptak; ez a kedvezményes abraktakarmány-akció azonban, sajnos, a múlt év ősze óta elmaradt. Nagyon sokszor jogos panasz van a takarmányok kiutalásával kapcsolatban is, amennyiben arra való hivatkozással, hogy nincs abraktakarmány, a kiutalás vagy elmarad, vagy csak későn jön, amikor már bizonyos tejcsökkenést idézett elő a takarmány elmard dása. Nagyon súlyos a legelőhiány is. Szárazabb években igen sok legelőt feltörtek és ezzel csökkentették annak területét, viszont nedvesebb években igen sok legelő víz alá került és így nem használható. Az évelő takarmányok pedig, amelyek pótolnák a legelőkiesést, éppen a takarmánymagvak drágasága miatt olyan sokba kerülnek, hogy például a mai lucernamagárak mellett egy katasztrális hold lucerna telepítése száz pengőbe kerül, amit bizony kisember, a tőkeszegény gazda egyáltalában nem bír el. Ez az oka annak, hogy most már alig látni vagy legalább is sokkal kevesebbet látni jó küllemű, törzskönyvezett szarvasmarhákat, magas tejhozamú teheneket, sőt a legprímább apaállatok is éppen ezek miatt az okok miatt két-három év alatt tönkremennek. De ez nem is csoda, mert például nálunk Szabolcsbau májusban 100 milliméteres, áprilisban pedig 80 milliméteres eső volt, minek következtében a magas talajvíz teljesen lehetetlenné tette a talajban lévő baktériumok életét és lehetetlenné tette az újonnan vetett lucernák fennmaradását. E mellett a nyert száraztakarmány éppen a kevés napfény és a sok esőzés miatt nem tudta magába szedni azokat a tápanyagokat, amelyek lehetővé teszik, illetőleg még jobban előmozdítják a tejtermelés fokozását, így bizony 90—12-0 napra tolódott ki a tehenek szárazon való állása is. Hogy adatokkal tudjam bizonyítani azt, amit elmondottam, Szabolcsvármegye több tehenészetéből kértem adatokat. Legyen szabad ezekből csak négy velem közölt adatot felolvasni. Az első Szabolcs vármegyének, talán a Tiszántúlnak legjobb tehenészete; 19.2 liter tejhozama volt az átlaghozam, mint fejési átlag, a legutolsó ellenőrzési hónapban. 29 darab tehenet fejnek itt. Nem lefejő tehenészet ez, banem állandóan fokozva és javítva az állományt, a szarvasmarha-tenyésztésre is nagy súlyt helyez a tejtermelés mellett. Ez a tehenészet az év első három hónapjában, minden egyes tételt és kiadást beszámítva, összesen kiadott 13.076 pengő 70 fillért. Ezzel szemben előállított 46.424 liter tejet, tehát egy liter tej előállítása 28.2 fillérbe került. Ez a legjobb tehenészet a legmagasabb hozammal talán a» egész Tiszántúlon. Legyen szabad egy másik gazdaság tejtei* nielési adatait felolvasnom, szintén csak öszszefoglalóan. Ez egy északszabolcsi gazdaság, ahol már nem olyan nagy az elit-tehenek, száma és nem is olyan nagy a tejtermelési eredmény. Ez a gazdaság egy tehénre vonat koztatva küldte be adatait hozzám. Egy tehén fgy évi önköltsége; abraktakarmány, tűzbiz íse 19hl június 19-én, csütörtökön. 79 tosítás, istállókopás, stb., stb. 871.93 pengő. Er a gazdaság tehenenként 3000 liter tejet kalkulál, ami elég szép eredmény ennél a tehenészetnél és így egy liter tej előállítási költség* 1 — hűtés stb. nélkül — 29 fillérbe került. Ugyanezt a tejet ő a szomszédos községben lévő sajtgyárba literenként 18 fillérért szállítja. Egy másik nagyobb gazdaságból adatokat kértem arról, hogy mennyiben befolyásolja a tej árát a tej hozama. Ez a gazdaság azt mu tattá ki adatokkal, hogy ha 2000 kg. a tehén tejhozama évenként, akkor egy liter előállítási ára 48 fillér, 2400 kg.-os tejhozamuál 42 fillér. 2800 kg.-osnál 40 fillér, 3200 kg.-osnál 36 fillér és évi 4000 kg.-osnál 30 fillér az előállítási költ ség, (Piukovich József: Döbbenetes!) Hol vannak pedig most azok a 4000 kg.-os tehenek, hiszen — az előbb talán túlhosszan is említett okok miatt, — annyira leromlottak, hogy sokkal alacsonyabbra csökkent a tejhozamuk. Végezetül egy negyedik gazdasági árkalkulációját legyen szabad részletesen elmondanom. Egy kisgazdának a kalkulációja ez, aki a következőket mondja: 5 kg abrakot adok a tehénnek, ez 1 pengő 10 fillér, 25 kiló répát, *>z 75 fillér, két kiló töreket, ez 8 fillér, 5 kiló szénát, ez 40 fillér, két kéve tengeriszárat, ez 16 fillér, istállóbér 6 fillér, só. petróleum, orvos stb. 12 fillér, a tej elszállítási költsége egy tehénre 5 fillér, az egyévi tűzbiztosítási díjból a tehénre napi 3 fillér esik, tőkekamat 10 fillér, vállalkozói rizikó 5 fillér, összesen tehát 2 pengő 88 fillérbe kerül a tehén naponta. Ezért kap 125 liter tejet, úgyhogy tehát egy liter tej benne van neki 28 fillérbe; egy napon tehát, amint írja, ráfizet 76 fillért. Röviden meg is jegyzi ez a kisgazda, hogy: egy évben ráfizetek 186 pengőt a tehéntartásomra, így áll tehát a tej ára és úgy hiszem, hogy helyesen gondolkozom akkor, ha a földmi velésügyi miniszter úrhoz és a közellátási miniszter úrhoz éppen a javaslattal kapcsolatban bátor leszek ezt a kimutatást eljuttatni és talán ezzel úgy a kisemberek, mint a középbirtokok érdekében a tejtermelés kérdésében eredményt fogunk elérni, amely az árfelemelésével egyszersmind a tejhozamot is emelni fogja. T. Ház! Mély tisztelettel kérnék negyedórai meghosszabbítást. Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a kéri meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadjaBertalan Kálmán: Hálásan köszönöm. Nehogy azonban valaki a borjútartás hasznával ellensúlyozni kívánja az általam kimutatott ráfizetést a tejre, legyen szabad rámutatnom a következőkre, A borjú súlya elléskor rendszerint 40 kiló. öt heti tartást, szoptatást feltételesve, a borjú eléri a 90 kilós súlyt, így annak eladási ára — a nálunk és környékünkön uralkodó 1.10 pengős eladási árat feltételezve — 99 pengő, amiből nyugodtan levonható 9 pengő rédia, fuvardíj, mázsalás és egyéb költségek címén. A borjú öt hét alatt naponkint legalább 7 liter tejet szopik, így ennek a 245 liter tejnek az értéke 30 fii lérenkint számítva 73.50 pengőt tesz ki, amivel szemben a 90 pengős eladási ár 16.50 pengős hasznot eredményez egy darab (borjún. Pedig a százalék szerint előforduló esetleges elhullást, csököttséget stb.-t nem is számítom. (Mozgás jobb felől. — Lázár Imre: Az anyának hat heti apasztása!) Nem csoda tehát, hogy a tejtermelés eny13*
