Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-195

Àz oràzaggyulêà képviselőházának 195. gazdasági életet akarunk, (Helyeslés jobboldalon és a középen.) ami nem abban kell, hogy nyilvánuljon, hogy a zsidók helyén keresztények ülnek, hanem a tőkének a szellemét kell, hogy a nemzeti szolidaritás tudata áthassa, (Taps a középen.) ami elsősorban a munkások helyzetének javításában kell, hogy megnyilvánuljon. Erdélyben hatalmas iparosítási munkára van szükség, ami az ezen felszabadított területen fontos, de elsősorban a Székelyföldön, ami a természeti kincsek feltárásában adva van. Gondosan kell azonban ügyelni arra a fontos szempontra, hogy az ipar terén a szociális kérdésnek kell első helyet biztosítani, tehát ebben a tekintetben a kommerciális szempontnak csak másodsorban szabad jönnie. Ebben várjuk a kormány erélyes irányítását. Tudjuk, hogy a kormány a Székelyföldnek egészen különös gondot kíván szentelni. Ez feltétlenül helyes és indokolt, mivel a magyarságnak a szekelységben élő kompakt tömegei» tudjuk, hogy döntő szerepet játszottak Eszak-Erdély visszatérésében. Itt a magyarságnak egyik legértékesebb eleme él, amely elszaporodva alig találja meg megélhetése feltételeit, ezért kell ezen a területen elsősorban iparosítani, a mezőgazdaságot az állattenyésztésre átállítva, továbbá gondoskodni arról, hogy a székely erdők kihasználásának minden jövedelme a székely népet illesse. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Mindezeknek előfeltétele a vasúthálózat megteremtése a legnagyobb áldozattal is. Itt nemcsak arra az összekötő vasútvonalra gondolok, amelynek kiépítése folyamatban van, hanem 'minden pontnak bekapcsolására, elsősorban Udvarhely és Háromszék megyében. Székely népünkben él az a kimeríthetetlen magyar tartalék, amelyből állandóan merítenünk kell és sürgősen merítenünk is kell a magyarságban meggyengült területekre való telepítéssel. Hogy ez a hatalmas építő munka a felszabadított területeken is eredményes legyen, ahhoz még elengedhetetlenül szükséges az is, amit a miniszterelnök úr is hangoztatott bemutatkozó beszédében, hogy az egész magyar életet, közszellemet és rendszert korszerűbbé tegyük. (Ügy van! Ügy van!) En nem akarok itt a bürokrácia egyszerűsítéséről beszélni, amit minden illetékes számtalanszor hangoztatott és amit mindnyájan kívánunk, csak megemlíteni szeretném, hogy mi erdélyiek itt egy kivételes helyzetben vagyunk, egy előnyösebb helyzetben. Mikor az ember már teljesen elkeseredett a bürokrácia útvesztőiben, akkor elég egy pillanatra arra gondolni, hogy hála_ Istennek, hogy végre saját hazánkban, a saját bürokráciánkkal vesződhetünk. (Élénk derültség.) De kérdem én: mi vigasztalja azokat, akik az anyaországban töltötték el a 23 évet? (Derültség és taps.) Rá szeretnék mutatni azonban arra, hogy a tisztviselői hatásköröket sokkal jobban bővíteni és önállósítani kell, kapcsolatban a legkíméletlenebb és szigorúan értelmezett tisztviselői felelősséggel. (Helyeslés és taps jobbfelől és a középen.) A hatásköröket jobban meg kell határozni és elkülöníteni. Ez fokozottabban vonatkozik a társadalmi munkára, t. i. minden ügynek legyen meg a felelős gazdája, de lehetőleg csak egy legyen, ne dolgozzanak ugyanazokon a területeken párhuzamosan futó társadalmi szervek, amelyek egymás útját keresztezik és azt meg is bénítják. r Az egész magyar életet azáltal, hogy népibbe és szoeialisabbá tesszük, az egész magyar, társaülésé 1941 június 17-én, kedden. 4^ dalmát, annak rétegeit közelebb kell hozni egymáshoz és egységesebbé kell tenni. Ennek igen jó eszköze a címkórság megszüntetése is. Az egész magyar életet szoeialisabbá és népibbé kell tenni, ezáltal lehet feladatához közelebb hozni, a magyarság ügyét legjobban szolgálni. Éppen ezért pártunk különös gondot kíván fordítani a kisiparos és munkáskérdésekre. A kisiparoskérdések terén elsősorban kérjük az elesett erdélyi iparosságnak helyes politikával való felemelését. A kisiparosságnak országosan modern, autonóm, szakmabeli képviseletre van szüksége, lehetőleg kisiparos kamarákra, és a kisiparosokat az egész vonalon fokozottabban kell támogatni anyagellátással, közszállítással, hitelrendszerrel, a szövetkezetek fejlesztésével és működésük könnyebbé tételével. A tanoncoktatást magasabb színvonalra emelve, az országot a tanoncotthon intézményekkel jobban be kell hálózni. A munkásságot elsősorban nemzeti alapra kell helyezni az egész vonalon, hiszen magyar munkásságról von szó. Az új szervezetben azonban a munkásságnak mindazt biztosítani kell anyagi téren is, amit a nemzetközi szociáldemokrata szervezetekben megtalálhatott. Fej*lettebb munkaügyi jogszabályok kellenek, munkakamarák és munkafelügyelőségék, amelyeknek felállítása tudtommal folyamatban van. Birtokpolitikai kérdésekre az idő rövidségénél fogva nem térek ki, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Miértf — Halljuk! Halljuk! balfelőli) pártunk programmjának lényegét azonban az képezi, hogy mentől töibb önálló létalappal bíró kisbirtok létesítessék, (Helyeslés.) szem előtt tartva az egyes vidékek sajátosságait olyan szempontból, hogy olyan birtoktípusokat létesítsünk, amelyeknek népességeltartó ereje és termelőképessége a legmagasabb. A kisbirtok egészségtelen elaprózását meg kell szüntetni új örökösödési törvénnyel és föltétlenül a legszigorúbban szemelőtt kell tartani a nemzetiségi kérdést a birtokpolitikában. Ezek kell hogy az általános belső országépítés gerincét képezzék. Pártunkkal foglalkozva, fölmerülhet az a kérdés, hogy vájjon lehet-e homogén az a párt, amelynek igen különböző, korú tagjai a múltból különböző felfogásokat, társa dalomszemléletet hoztak magukkal. Ezt a kérdést könnyen elutasíthatnám egyszerűen azzal, ha más pártokra mutatnék, azonban erre is méltó választ akarok adni. Lehet, hogy ma is különböző megítélések vannak pártunk tagjai között a haladás fokozottabb vagy konzervatívabb irányát illetően, sőt lehetnek személyes megítélésekben is eltérések. De a kisebbségi élet közös élményei és küzdelmei az egységesen kialakuló társadalomban nem az egymástól elválasztó elemeket láttatták meg, hanem azt, ami mindnyájunkat összefog, azt, tudniillik, hogy mindnyájan magyarok vagyunk. (Taps.) Mi, akiknek az elnyomás éveiben minden vágyunk a visszatérés és minden gondolatunk a^ minden magyar összetartozása volt, megtaláltuk pártunkban azi egységet és ebben a gondolatban, a nagy magyar egység gondolatában akarjuk pártunkat az ország szolgálatába állítani. (Éljenzés és taps a jobboldalon, a középen és a báloldalon, a szónokot sokan üdvözlik. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Hol vannak az erdélyi képviselők?) Elnök: Csendet kérek. Napirend előtti felszólalás vita és határozathozatal tárgyát nem képelheti. 9*