Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-195

46 Âz országgyűlés képviselőházának 195. dolatait, aki a társadalmi nevelésben és a társadalom átalakulásában látta azt az utat, amely a magyar boldogulás felé vezet. Ezért támogattuk Teleki Pál politikáját és ezért támogatjuk Bárdossy László miniszterelnök úr politikáját (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.), amely a Teleki Pál által megjelölt elgondolásokat kívánja követni. Ëz a támogatás nem csak Bárdossy László személyének szól, aki a legutóbbi hat év kemény mumkájában annyira összeforrt Erdélylyel (Ügy van! TJgy vanl) és akiben ott álmagyar állam szimbólumát láttuk, hanem szól ez annak az országvezetésnek is, amely országgyarapodásunkat lehetővé tette és amely további eredményekre a mai háborús időkben csak akkor számíthat, ha az egész ország, a nemzet valamennyi fia fegyelmezetten, nem pártérdekeket szem előtt tartva, hanem kizárólag a nemzet jövőjére nézve, egységesen, egy emberként áll azok mögött, akiket a sors eibben a nehéz időben az ország élére állított. (Helyeslés jobbfelől.) Erdély mai helyzete is arra kötelez, hogy a legszorosabb bensőséges kapcsolatot teremtsük meg a kormánnyal. A kiegyezés utáni korban Erdély magyarsága, különösen a székelység, többnyire ellenzéki volt és ezzel magyarázható az, hogy a székelység még annyi támogatásban sem részesült, mint a kormányhoz hű vegyes lakosságú területek. (Meskó Zoltán: Ez a bűne a régi rendszereknek! — vitéz Imrédy Béla: Ezt csak nem lehet a magyar kormányról feltételezni!) Erdély felemelését és az erdélyi magyarság új honfoglalását és a történelmi jóvátételt csak akkor tudjuk megvalósítani, ha nem politikai pártharcokkal foglalkozunk, hanem építkezünk. (Helyeslés.) Építkezni pedig a kormány segítségével lehet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem követeinők a szükséges reformokat. Kérgük és követeljük a népi ós a szociális magyarság megteremtése érdekében mindazoknak a reformoknak már most való megvalósítását, amelyek háborús időben is megvalósíthatók. (Helyeslés a .jobboldalon és a középen.) Hagyományos erdélyi felfogásunk arra kötelez és azt tanultatta meg velünk, hogy a magyar élet alapjának a magyar népet tekintsük. (Általános helyeslés. — Taps a jobboldalon és a középen.) A társadalmi reformok és az ehhez szükséges reformok kérdésében mindig a haladás oldalán fogunk állni. Programmunkat részletesen az idő rövidsége miatt nem ismertetem, csak néhány kiemelkedő részére szeretnék rámutatni, elsősorban az Erdélyt érdeklő kérdésekre. (Halljuk! Halljuk!) A mezőgazdaság terén a főcél ma feltétlenül a termelés fokozása és elsősorban menynyiségileg arra a színvonalra való emelése, amelyet földjeink minősége szerint sürgősen el kell érni és amelytől még — valljuk be — meglehetősen távol állunk. Ennek két eszköze van. Az első az egységes megszervezés, mert termelésünk csak így irányítható. Olyan megszervezés, amely a kisgazdán kezdődik, a gazdakörön és a megyei és kerületi érdekképviseleti szerveken át az országos (központig ér. A szétforgácsolódó kis érdekképviseletek ezt lehetetlenné teszik. Másik eszköze ennek a szakoktatás, iskolában is, de elsősorban — és Erdélyben ma sürgősen — az iskolánkívüli népnevelés keretében, hogy mentől szélesebb rétegek részesülhessenek abban a szaktudásban, amely ülése 19Al június 17-én, kedden. a termeléshez elengedhetetlenül szükséges. (Helyeslés.) Természetesen szakiskolákra is a legnagyobb szükség van, mentől kevesebb iskolatípusra, mentől több iskolára. Ma mindinkább képesítéshez kötjük a foglalkozásokat. (Helyeslés jobbfelől.) Egyedül a mezőgazdaság az, ahol mindenki különösebb szaktudás nélkül, különösen a magángazdaságban szabadon kontárkodhatik birtokán a nemzeti vagyonnal. T. Ház! Második nagy erdélyi kérdésünk az oktatás ügye. Hóman Bálint kultuszminiszter úr legutóbbi erdélyi körútja alkalmával kitűnően látta meg azokat a feladatokat, amelyeket ott meg kell oldani és mi minden erőnkből segítjük őt, hogy ezeket a feladatokat sürgősen megoldhassa. Tökéletesen egye zik a mi elgondolásunkkal az az elhatározása, hogy a különös jelentőséggel bíró iskolánkívüli népnevelést, aminek ma oly különös fontossága van, a meglévő társadalmi egyesületekkel óhajtja megoldani és ezek irányítását az ezekből összefogott szervre a saját felügyelete alatt kívánja bízni. örömmel hallottuk, hogy a nyolcosztályos népiskolákban városi és falusi típust akarnak megkülönböztetni, mi azonban nem tudjuk ezt máskép elképzelni, mint hogy a falusi népiskolák felső osztályai kizárólag vagy főleg mezőgazdasági oktatással foglalkozzanak. Az oktatás körébe vág az a feladat is, hogy az oktatás az elhasználatlan, friss ma gyár népi rétegből aiiandóan végezze a helyes kiválasztást az iparos társadalmi rétegnek, a hivatalnokrétegnek, a középosztálynak a pótlására és a protekciómentes tehetség legyen az irányadó. Erdélyben a hitvallásos iskoláknak egészen különös fontosságuk van, tehát meg kell találni a módját annak, hogy az ott alkalmazott tanszemélyzet az állami iskolákéval teljesen egyenlő javadalmazásban részesüljön. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Idekapcsolódik harmadik nagy kérdésünk, a szórvány-ügy. (Halljuk! Halljuk!) A miniszter úr leszögezte itt az oktatás terén a kívánságot éspedig abban, hogy a legkisebb szórvány magyar gyermeke is magyar nyelvű oktatásban részesüljön. Mi ugyanezt kérjük az elrománosodott magyarjaink gyermekei részére. (Általános helyeslés és taps.) Elrománosodott magyarjainkat, akik elhagyatottságukban romanosodtak el, sürgősen vissza kell magyarosítani. (Általános helyeslés.) A szórványok gondozására különös gondtat kell fordítani. Szükséges, hogy itt lelkészekben, tanítókban és gazdasági szakemberekben ezek nek a kategóriáknak a legjava álljon rendel kezesre, akik apostoli lelkesedéssel látják el ezt a teendőt és meg kell valósítani a lehetőségét annak, hogy ezt el is tudják látni, hogy az a költségtöbblet, amely a szétszórt szórványok gyakori látogatásával jár, ne jelentsen terhet, (Helyeslés.) gondoskodni kell arról is, hoary ezeknek az embereknek ott eltöltött évei ne az életükből elveszett évek legyenek, hanem komoly értéket jelentsenek ezek a munkában töltött évek későbbi előmenetelüknél és a nyugdíjuknál való fokozottabb beszámítás te kintetében. A szórványokról gazdasági téren is a legnagyobb mértékben gondoskodjni kell és meg kell találni a módját, hoy a szórvány ügy egységes elgondolás szerint legyen irányítható. A gazdasági élet minden terén, földbirtokban, iparban, kereskedelemben keresztény