Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-211
490 Az országgyíVés képviselőházának 21 szállni. Kifejezetten kijelentettem, hogy a következő vasárnap, 20-án pártvezetőm le fog jönni az egyik községbe, meg fogja szemlélni a vezetőséget; a helyiségbe kizárólag igazolt vezetők jöjjenek be és senki más, mert szigorított gyűléstilalom van. 1941 július 20-án egy országgyűlési képviselőtársammal gépkocsin haladtam Nógrád vármegyében. Több helyen feltartóztatott a csendőrség". Igazoltattak. Kisterenye határában aztán megállították a gépkocsit és azt mondták: nem lehet tovább menni, parancsuk van arra, hogy sem Zagyvapálfalva községbe, sem Salgótarjánba bemenni nem szabad. Mögöttem jött a pártvezetőm. Rövid várakozás után úgy határoztunk,, hogy a pártvezető elmegy másfelé, én és a kíséretemben levő országgyűlési képviselőtár; sam azonban kértük az ott jelenlevő hatósági közeget, a főszolgabírót, semmiféle akadálya nem lévén, engedjen tovább a kerületemben, mert hiszen ennek az ellenkezőjére semmiféle ok nincs. Ha gyűlést tartanánk, módjában van a gyűlést feloszlatni, ha pedig r nincsen gyűlés, akkor nincsen semmiféle intézkedésre ok. Mattyasovszky Kamill főszolgabíró, hivatkozva a belügyminiszter úr utasítására, a karhatalmat utasította, hogy fejlődjék fel, mire az útvonalon golyószórót állítottak velünk szembe, (Zaj a szólsőbaloldalon.) a csendortaniskolát felállították és meg kellett érnünk 1941-ben, abban a korszakban, amikor megbékülést hirdetünk és amikor minden magyar embernek^ minden magyar emberrel össze kellene fognia, hogy olyan emberek, akik semmifeje bűncselekményt nem követtek el, — és véletlenül éppen törvényhozók is, — így álljanak szembe szuronytszegező csendőrökkel és golyószóróval, amelyet autómmal ós a velem levő képviselőtársammal szembe elhelyeztek. Felkérem a főszolgabíró urat, tessék talán megmutatni a belügyminiszter úrnak ezt a rendelkezését, mert nem hiszem, hogy a magyar királyi belügyminiszter úr törvénytelenséget kövessen el és ilyen pregnáns törvénysértésre adjon utasítást közegeinek. Mosolygott erre a főszolgabíró és azt mondta: Kérem, majd el fogom hozni. — Egy óra múlva meg üs jelent és hozott egy gépírásos végzést 5319/ 941. szám alatt, amelyben — távbeszélő bemondásra hivatkozva, — az van, hogy Szálasi Ferencet és kíséretét beengedni sem Zagyvapálfalvára, sem Salgótarjánba nem szabad. (Egy hang a jobbközépen: Helyes!) Hogyan tetszett mondani^ Helyest Erre csak az a megjegyzésem, hogy állampolgári joga mindenkinek szabadon járni az országban. (Zaj.) Ha a belügyminiszter lír vitéz Endre Lászlónak a zsidóknak a fürdőkből való kitiltásáról szóló rendeletét meg tudta változtatni, mondván, hogy ez az állampolgári jogba való beavatkozás, akkor egy másik magyar állampolgárnak nem szabad megtiltani azt, hogy az országban szabadon járjon és odamenjen, ahova neki tetszik. Meg is írta a Völkischer Beobachter, hogy ilyen az állampolgári jogok egyenlő kezelése. (Egy hang jobb felől: Helyes!) Ne tessék azt mondani az ilyesmire, hoery helyes. Csak maradjunk az elvi síkon, a törvényhozás tekintélyének megóvásában, hiszen az igazságtalanság a világon mindent megsért. Hogy a tényállást röviden elmondjam: megkértem a főszolgabírót, hogy tessék bemenni telefonálni, hajlandó vagyok még egy órát állni és várni és megjelenteni a belügy/. ülése 19^1 julms 24-én, csütörtökön. | miniszter úrnak, hogy Szálasi Ferenc elment, itt vagyok egy képviselőtársammal, be óhajtok menni, keresztül akarunk menni Zagyvapálfalván és Salgótarjánon, Egy óra múlva visszaérkezett a főszolgabíró úr és azt mondotta: telefonáltam, és az az utasítás, hogy semmiféle képviselőnek sem^ szabad keresztülmenni Zagyvapálfalván és Salgótarjánon. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! Hallatlan!) Ez történt 1941-ben. (vitéz Martsekényi Imre: Mi is vártunk már!) Tetszett várni ugyanígy a csendőrökkel szemben? Ne méltóztassék ezt így felfogni. Ez az állampolgári jogoknak, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) nem pedig a törvényhozó jogának legpregnánsabb megsértése; ezt -jogállamban megcsinálni nem lehet és nem szabad. Hiszen ott állt a esendőr-taniskola. Tessék csak elképzelni, mit gondolnak azok az egyszerű parasztlegények a lelkükben, hogy az országgyűlési képviselőket így hajtják. De ott álltak a bányamunkások is, akik megmondották, hogy ha az urakkal így bánnak, tessék elgondolni, hogy velünk hogyan bánnak! Az ilyen túlkapásoknak ez az eredménye. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Nem tudom, ki találta ki ezt a rendelkezést, de ez mindenképpen olyan sérelem, hogy ha a belügyminiszter úr találta ki, vagy neki tanácsolták, akkor vagy tanácsadóinak kell levonniok a konzekvenciákat, vagy neki, a belügyminiszter úrnak, — egy alkotmányos államban. Mert vagy alkotmányos formák között élünk és van népképviseleti parlament és van mentelmi jog, vagy (Mozdulatot tesz a kezével) így csinálunk a kezünkkel és azt mondjuk, hogy nincs és mindenki úgy Jatsza ki a törvényeket, ahogy tudja, mert ez a törvényeknek egyenes és világos kijátszása. Visszajött a főszolgabíró úr és megmondotta magyarul: kérem, azt telefonálták a mij nisztériumból, hogy ne engedjük be. Ez tehát annyit jelent, hogy a magyar királyi belügyminiszter úr kiadott egy törvényellenes rendelkezést. (Egy hang jobbfelöl: Hadiüzem van ott!) Nem a hadiüzemmel függ ez össze, Zagyvapálfalva nem hadiüzem, Salgótarján sem az. Ki kell jelentenem az igen t. Képviselőháznak, hogy ezek az ottani nyilaskeresztespárti, nemzetiszocialista szervezetek a legnemzctmentőbb munkát végzik, mert nap mint nap a kommunistákat kiszolgáltatják, megakadályozzák a kommunisták, a szociáldemokrata szakszervezetek terjeszkedését. Ez nem tetszett egyes hatósági közegeknek, mert látták, hogy erős. becsületes és komoly munkát végeznek. T. Ház! Ilyen játékot folytatni 1941-ben, amikor hirdetünk egy szent háborút, résztvesznek abban honvédé ink, résztvesznek munkásaink, többet termelnek, többet dolgoznak, kevesebbet kapnak enni — és akkor ne legyen joguk kéDviselŐjükkel érintkezni? Ez több, mint az államnolgári jogok megsértése, ez a törvénynek teljesen lábbal tiprása. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem azt kérem, hogy méltóztassék ezt a mentelmi jogi sérelmet is betenni oda a többi közé és majd egy év múlva kapjunk rá választ, hanem méltóztassék az esetet az igazság, az egyenlő elbánás, a törvényhozás házának tekintélye érdekében azonnal és ' sürgősen kivizsgálni és a kivizsgálás eredményéről a belügyminiszter úr itt a Házban tegyen jelentést. Hí4ba fogják ugyanis azt mondani, hog-y ott gyűlést tartani nem lehetett, mert a helyi-