Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-208

'Az országgyűlés képviselőházának a miniszteri felmentés útján adni lehetőséget a házasság' megkötésére. A bizottság a 4. §-t változatlanul fenntartotta. Az 5. § a házasodási kölcsön intézményét statuálja. A bizottság a szakasz második bekezdéséből törölte a következő szavakat: »az első bekezdésben foglalt rendelkezés hatálybalépésének napját, továbbá«, mert a törvény helyes szerkesztése megkívánja,

r hogy a törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezések lehetőiéi? egy helyen, még pedig a törvény utolsó szakaszában foglaljanak helyet. A bizottság a 6. §-al kapcsolatban, amely a házasság megtámadására és felboutására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, az alábbi módosításokat fogadta el: Az (1) bekezdés a következőképpen módosul: »A házasságot megtévesztés miatt megtámadhatja a házasfél, ha házastársa az 1. § alá eső betegségre vonatkozóan a megtévesztést tudva maga idézte elő akár előtte, akár a tisztiorvos, vagy a vizsgálatot teljesítő orvos előtt lényeges ténykörülménynek hamis állításával vagy elhallgatásával, vagy pedig tudta a mee-tévesztést, amely egy harmadiktól ered. Az 1894 : XXXI. törvénycikknek a házasság megtámadására vonatkozó rendelkezéseit ilyen esetben is megfelelően alkalmazni kell.« A szakasz (2) bekezdésének első sorában »A házassági bontóperben« szavak helyébe »A perben« szavakat kell felvenni. A szakasz (8) bekezdését a bizottság törölte. A szakasz (1) bekezdésének módosítása részben törvényszerkesztési szempontból indokolt, mert a házasság megtámadására vonatkozóan nemcsak az 1894 : XXXI. te. 55—57. Vainak rendelkezéseit, hanem e'^véb rendelkezéseit is szükséges alkalmazni. Érdemi módosítás tulajdonképpen csak az l^nne, hogy csak lényeges ténykörölménv tudatos hamis állításával, vagy elhall aratásával való megtévesztés szolgálhat a házassá'? megtámadásának alarnáül. Ez a raefszorítás korlátozza a megtámadási lehetőségeket és vedel m pt uyrnt, a kisebb vétkességű, vagy tudatlanságból vétő házasfeleknek. A (2) bekezdés módosítása csupán szerJfys/ii.Qcî Tiíl-o VIT.:.VÍ+«ÖH, vpo-ett SziilrSP'°e«. A (3) bekezdés elhagvása, azért indokolt, mert az iii Rwiyegez^« általában alkalmazandónak .íplpin+i ki a hazassaorL törvény npk a mpp'fáimiadásra vonatkozó valaimennyi rendelkezését. A 7. $-t a bizottság a kövp+kp7.őkértpen szövegezte át: »7. $. Az 1894: XXXI te. 54. §-a azzal egészíttetik ki, hogy megtámadható a házasság tévedés miatt, ha az egyik házasfél már a házasságkötéskor gyógyíthatatlan elmebetegségben szenvedett és a másik házasfél ezt nem tudta s a körülményekből seimi következtethette.« Ez a módosítás kizárólag törvényszerkesztési szemroontból szüksége^. A 94, — amely a zsidó-nemzsidó házasságok tilalma tekintetében rendelkezik — ÍH) bekpzdÁsének második mondata helyére a következő «szöveget vette-fel a bizottság:: »Az. akinek két nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt s e mellett mindakét szülőié házasságkötésük ideiében keresztény hitfelekezet tagja volt. Az ilyen személynek azonban nemcsak zsidóval, hanem 208* ülése 19hl július 8-án, kedden. 479 olyan netmzsidóval is tilos házasságot kötni; akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.« A javasolt (módosítás indoka az, hogy az eddig megnyilatkozott politikai közvélemény túlnyomó része igen szűknek tartotta azt az elhatárolást.^amelynek keretei között a félvérek nemzsidókkal házasságot köthetnek..Praktikusnak mutatkozott ennek a kérdésnek nem kizárólag faji különválasztási szempontból, hanem valláserkölcsi, politikai és társadalmai szempontból való megítélése is. A nemzeti közvélemény érzékeny megbontására vezethetett volna ugyanis ebben a tekintetben zsidóknak és neanzsi dóknak százszázalékig faji alapon való különválasztása, (Zaj balfelől. — Felkiáltások jobbfelől: Halljuk az előadót! — Elnök csenget.) ami a félvérek igen nagy részét kitaszította volna a keresztény nemzeti közönségből és visszataszította volna abba a zsidósá-gba, amelyhez pedig imár csak kisebb résziben fűzik faji. világnézeti és társadalmi kapcsok. Ennél a javaslatnál természetesen a magasabb erkölcsi szempontokat szintén erősen mérlegelni kellett. Ennélfogva a bizottság helyesnek tartotta egyrészt társadalompolitikai, másrészt különleges politikai szempontok, harmadszor pedig a keresztény nemzeti világnézet integritásának megvédése érdekéiben ilven elhatárolást eszközölni s meg van győződve róla, hogy ez teljesen be is fog válni. A § ötödik bekezdésének második önön data helyébe a bizottság az alábbi szöveget vette fel: »Az. akinek esak egyik nagyszülőié született az izraelita hitfelekezet taaiaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, h» ő .naiasra keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s e mellett anyia a gyermek születése idejében keresztény hitfelekezet tagja volt.« Ez a módosítás a § harmadik bekezdésében eszközölt módosításban foglalt szabálynak a há^assá^on kívül született gverlmekre való alkalmazása. A bizottságnak sem az előbbi, sem a most ismertetett 'bekezdésre vonatkozólag nincs aggálya abban a. tekintetbon, hogv faji szempontból a keveredés, illetőleg- a házasságra való bocsátás mértéke veszélvwtetnp a nemzet faji összetételét, s ezért nyugodt lelkiismerettel állapította meg- ezt a imódnsí+ást. A bizottság a § harmadik bekezdésének utolsó mondatát új hatodik bekezdésként iktatta be, tudniillik, hogy zsidóknak a jelen törvény hatálybalépése után kötött házassán-bó] nredp leszármazol szintén zsidóknak tekintendők., tekintet nélkül arra, hogy nagyszülőik milyen felekezet tágjakónt születtek. Az eredetileg harmadik bekezdésbe iktatott rendelkezést rendszerileg helyesebb a zsidó fogalmának a házasságon kívül született gyermek tekintetében való meghatározása után. tehát arra is vonatkoztatva, önálló bekezdésbe foglalt szabályként beiktatni, mert így már erre 1 a házasságon kívül született gyermekre is alkalmazni lehet a nem zsidó fogalmának ilyetênkép való meghatározását. A régi hatodik, most úi hetedik bekezdés első mondata helyébe a bizottság az alábbi szöveget vette fel: »A jelen §-ban foglalt tilalom megszegésével kötött házassága következtében. a zsidókkal esik egy tekintet alá az is. aki keresztény hitfelekezet tagiaként született ^és az is maradt, s e mellett mind a két szülőié házasságkötésük idejében keresztény hitfelekezet 70*