Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-205

Az országgyűlés képviselőházának lem, tisztelettudás és fegyelmezettség dolgá­ban és más ilyen dolgokban kellő kiképzést nyerjen, (Helyeslés.) hogy akárhová kerüljön is, mindenütt becsülettel állja meg a helyét a magyarság szempontjából és ne legyen kü­lönbség az anyaországbeli és visszacsatolt te­rületi fiatal nemzedék között. (Helyelés és taps a szélsőbaloldalon.) Igen t. Képviselőház! Mint kisgazda, ter­melő gazdatársaim megbízásából és érdekében felkérem az illetékes minisztériumot, hogy az új búzaár megállapításánál legyen figyelem­mel a termelő gazdaérdekekre. Amikor az a termelő gazda egész éven át verejtékezik és ha elemi csapás nem jön, évente egyszer el tudna adni egy pár mázsa búzát, hogy abból családjának ruhát, lábbelit szerezzen, adót. fizessen es más kiadásait fedezze, a mai ala­csony búzaár mellett mindezt fedezni nem tudja. Az ilyen ármegállapítás, amikor az ipari cikkek árai olyan magasan állnak, a gazdatársadalom romlására, esetleg a terme­lés rovására is vezethet. (Úgy van! a szélső­baloldalon.) Kérem a kormányzatot, vegye eze­ket figyelembe és jó előre, már aratás és csép­lés előtt legyen figyelemmel arra, hogy ez a gazdatársadalom a búza árában legalább a mindennapi munkabérét megkaphassa. Igen t. Képviselőház! Én mint egyszerű kisgazda, a falusi nép köréből vagyok itt. A mi vidékünk népe elszegényedett. Én velük szenvedtem, velük együtt élek ég velük együtt vagyok. Az ő megbízásukból kötelességem is itt feltárni panaszaikat. Én a kis földemnek nemcsak tulajdonosa, hanem egyetemben mun­kása is vagyok, (Éljenzés és taps.) tehát ér­zem, hogy a kisgazdának mi fáj és mi a ba­jának az orvoslása. Arra kérem most a kor­mányzatot, hogy a mezőgazdasági társadalom érdekeit tartsa szem olőtt, mert ez a falusi kisgazdatársadalom Magyarországnak, mint agrárállamnak, fontos tényezője és fundamen­tuma. (Ügy van! Ügy van!) A falusi kisgaz­dára támaszkodunk akkor, ha termény kell, rá­támaszkodunk, ha honvéd kell. (Ügy van! Ügy van!) és rátámaszkodunk, ha a nemzet pótlá­sára gyermek kell. (Élénk helyeslés és taps.) kötelességünk tehát, hogy ennek a mezőgazda­sági társadalomnak az érdekeit és jogos kí­kívánságait is méltányoljuk és elintézzük. (Incze Antal: Nagyon jól beszél! — Helyeslés és taps.) Igen t. Képviselőház! Ezeket voltam bátor a t. Ház tudomására hozni. Kérem a kormány­zatot, hogy figyelembevéve az elmondottakat, igyekezzék a mezőgazdasági társadalom tá­mogatásával Nagymagyairország boldogulását szolgálni. (Éljenzés és taps. — A szónokot üd­vözlik.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a miniszterelnök úrnak. Következik Mester Miklós képviselő úr in­terpellációja az összkormányhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szö­vegét felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. kormányhoz a magyar munkásságot megnyugtató intézkedéseik tárgyaiban. 1. Hajlandó-.» a m. kir. kormány a munkás­ság érdekében papíron fennálló szociális vé­delem hatályos végrehajtásáról gondoskodni? 2. Hajlandó-e a kormány a strohmann­rendszert kiirtani és a strohmannokat, mint a nemzeti és keresztény eszme árulóit és szabo­tálóit a legsúlyosabb szankció terhe alatt el­távolítani? 3. Hajlandó-e a kormány a hadbavonult KÉPVISELŐHÁZI KAl'LO X. 205. illése 19hl július 2-án, szerdán. 441 munkásság hozzátartozóinak sorsát felkarolni és erre megfelelő fedezetet előteremteni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. Mester Miklós: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Őszintén kijelentem, hogy aki a mai nehéz körülmények között a munkáskérdést izgatásra ós felforgatásra használja fel, azt hazaárulónak tekintem. (Helyeslés.) De ugyan­ilyen őszinteséggel kijelentem: hasonlóképpen hazaárulónak tekintem azt is, aki nem látja, íiogy Magyarországon a munkáskérdés nines megoldva, — amint ezt Szabó t. képviselőtár­sam interpellációjából is kicsendült — és aki­ben nincs meg az a szándék, hogy ha jobb idők jönnek, akkor ezt a kérdést gyökeresen megoldja. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mélyen t. Ház! Abból, hogy hála Istennek, jelenleg a magyar munkásság egyeteme fe­gyelmezetten és az idők követelményeinek megfelelően viselkedik, tévedés lenne arra kö­vetkeztetni, hogy most már nincs semmi te­endő. Nagyon sok teendő van ma is és ezekre a sürgős feladatokra szeretnék itt röviden rá­mutatni. A kormánynak több szociális intézkedése van, de sajnos, nagyon sok panaszt hallunk különböző üzemekről, amelyek ezeket a szo­ciális intézkedéseket nem tartják be. Sok üzemben nem vezették be és nem fizetik pél­dául a minimális munkabéreket. Nagybányá­ról és más helyekről is kaptam ilyenirányú jelentéseket. A kormány által elrendelt bér­emelést sem vezették be több helyen. (Lili János: Többek közt az állami üzemekben sem!) Megemlítem például a Pestújhelyi Oti.-kórhá­zat, ahol 150 alkalmazott van. Amikor a múlt évben a kormány elrendelte az alkalmazottak s a munkások fizetésének 1%-kai való feleme­lését, ott nem hajtották végre ezt a rendel­kezést; csak most május 1-én emelték fel „az újabb rendelkezés alkalmával 8%-kai a mun­kások fizetését. (Incze Antal: Mindig az ál­lami üzemek késnek!) Ugyanott és más helye­kon is nem vezették be például a családi mun­kabért, amelynek ügyét szintén kormányren­delet rendezte. Mégfelelő ellenőrző szerv hiá­nyában hiába kérünk orvoslást, a panaszok kivizsgálása és jóvátétele hónapokig, sőt sok­szor évekig késik. (Ügy van! Ügy van! a szél­sőbaloldalon. — Sütő Gyula: Semmit sem csi­nálnak ebben a tekintetben!) Egyetértek Szabó Gyula igen t. képviselő­társammal abban, hogy az iparügyi igazga­tást éppenúgy ki kellene építeni, mint a tan­ügyi igazgatást, de mivel ez távolabbi fel­adat, jelenleg azt tartanám szükségesnek, hogy az ipari munkásság szociális ügyeinek ellenőrzésére kirendelt katonai parancsnoksá­gok hatáskörét terjesszék ki minden vonalon. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez a szervezet az elmúlt két esztendő alatt jól bevált. Én kö­zelről figyeltem a helyzetet és azt tapasztal­tam, hogy a katonai parancsnokoknak nem adnak megfelelő hatáskört. Intézkedési jog hi­ányában kivizsgálásra és felterjesztésekre vannak ők is állandóan utalva, pedig szüksé­ges volna, hogy intézkedési joguk legyen p ott az üzemekben, szükséges volna, hogy a zsidó­j törvény végrehajtását is ők ellenőrizzék és ők intézkedjenek e tekintetben ott a helyszínen. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De ugyanakkor szükséges, hogy egyéb munkás szociális 'ügyek intézésébe is legyen beleszólásuk. (Czermann Antal: Ebben benne vagyunk! — Helyeslés I a jobboldalon és a szélsőbaloldalon.) Nagyon .03

Next

/
Thumbnails
Contents