Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-205

430 Az országgyűlés képviselőházának A belügyminiszter úr kíván ismét szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Ház! Van szerencsém az Abauj Torna vármegye és Kassa város közötti területrendezésről szóló jelentésemet benyújtani. Kérem, méltóztassék ezt kinyomatni, szétosztatni és jelentéstétel végett a közigazgatási bizottsághoz utasítani. Elnök: A Ház a beterjesztett jelentést kinyomatja, tagjai között szétosztatja és azt a közigazgatási bizottsághoz utasítja. Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Kranez Kavmnnd! Elnök: Kranez Raymuud képviselő urat illeti a szó. Kranez Raymund: T. Ház! Minthogy a miniszter úr az előttünk fekvő házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatnál elhangzott felszólalásokra már válaszolt, ahhoz csak egészen röviden akarok hozzászólni. Ez a javaslat Magyarország népesedésének mennyiségi és minőségi javítását kívánja előmozdítani. A mennyiségi javítást úgy érhetjük el, ha a szülőket olyan gazdasági helyzetbe juttatjuk, ami lehetővé teszi a gyermekeknek testben és lélekben való egészséges és biztos fejlődését. A minőségi javítást pedig nem úgy érhetjük el, ha a házasságkötést tilalmi rendeletekkel akadályozzuk, hanem már a gyermekkortól kezdve nagyobb gondot fordítunk annál a közegészségügyre, mint ahogyan azt annak idején a belügyminiszteri költségvetésben láttuk és amire annak idején felszólalásomban kitértem. A gyermekáldás elmaradásának oka elsősorban a szegénység és a nyomorúság, mert a liberális-kapitalista gazdasági rendszerben az apa felfokozott munkateljesítmény mellett sem tudja feleségét és gyermekét emberhez méltó módon eltartani és az anya bérmunkavállalással sem tudja a család fenntartásához szükséges összeget előteremteni. Látja a szülő az úgynevezett jobban kereső családoknál is, hogy a sok gyermek nem nyújtott még egy szülőnek sem előmenetelt a mai rendszerben, de az egyke- vagy az egyse-házastársak, akiknek bőven tellett és telik zsúrokra és sokszor a leglehetetlenebb fényűzési éle Linódra, mindig, az élet minden területén megelőzték a ^mindennapi élet nehézségeivel küszködő szülőket. Sajnos, a mai társadalom nagy része a sok gyermeket még mindig megalázónak és szégyennek tartja és a társadalom erkölcsi érzékének hiányossága jelentkezik abban is, hogy a társadalom bizonyos részében olyanirányú gyermek viszony áll fenn, amely az ölebek és szobakutyák beteges szeretetében jut kifejezésre, ami ma már odafajult, hogy a kutyáknak emberi keresztneveket adnak. Ugyancsak akadályozza a gyermekáldást a koncepció művi megakadályozása, aminek gyakorlati következménye a természet meghosszulásakén a meddőség vagy a leendő magyar anyák időelőtti halála. Szörnyű szám az indokolásban, hogy a nemibetegségek miatt évente 30.000 szülés marad el. De hányszor 30.000 szülés marad el az általam, említett fenti okok miatt, amelyek így nem mint síró gyermekek kerülnek a magyar bölcsőkbe, hanem mint magzatok a nocegödrökbe és a városi szennyvízcsatornák hálózatának nagy temetőjébe. A. törvényjavaslat egy konkrét, határozott célt, a magyar népesedés mennyiségi és minőségi javítását tűzi ki és ezt a határozott célt kívánja előmozdítani. Ezt a célt azonban nem előmozdítani kell, hanem biztosítani. Miután a 205. ülése 1941 július 2-án, szerdán. törvényjavaslat^ csak előmozdítani kívánja az orsziáig népesedésének mennyiségig és minőségi javítását és nem biztosítani. így érthető a miniszter ^ úr következtetése, hogy ezt a célt a nemzeti érdeknek, az egyéni szabadsággal és az erkölcsi érzékenységgel való összeegyeztetése útján akarja elérni. Nézetem szerint és a nemzet szempontjából nézve olyan esetben, amely a köznek közvetlenül vagy közvetve ártalmára van, semmiféle egyéni szabadságot vagy erkölcsi érzékenységet nem lehet figyelembe venni- Szent meggyőződésem, hogy a magyar faj és a magyarországi népcsoportok éleívonalának megerősítésévé^ biztosíthatjuk az új ezeresztendőre a magyar jövőt. Ezért követelem ennek a szent célnak elérése végett, hogy minden egyéni szabadságnak vélt szabadosságot és érzékenységet elvessünk és csakis a nemzet érdekét tartsuk szem előtt. Mivel azonban ez a javaslat telye van hrániyossággal, mint például az intézeti bizonyítványoknál a személyazonosság igazolatlan volta, mert ezek a bizonyítványok nem igazolják, hogy házasság céljából állíttattak ki, azután a házassáaó tilalom hiánya kirívó esetekben, mint például^ az epilepsziásoknál és a süketnémáknál, és így tovább, tehát mivel a javaslat az általam leszögezett nagy nemzeti célt nem szolgálja, így nincs módomban elfogadni. Elnök: Szólásra következik

1

? Árvay Árpád jegyző: Budinszky László. Budinszky László: T. Ház! Ez a javaslat azok közül az őstények közül, amik az embert legjobban érdeklik, a születés, a halál és a házasság közül, a házasságot tárgyalja. A javaslatot rengeteg oldalról megvilágították és az igazságlügyminiszter úr felszólalása után határozati javaslatom, amelyet be kívántam terjeszteni, már nem bír olyan aktualitással, bár be kell terjesztenem, mert a törvényjavaslatban etekintetben hiányt találtam. A törvényjavaslat első fejezetében erős meavitatás tárgyát képezte a áiázasságkötés előtti szükséges orvosi vizsgálat. Ezen lehet vitatkozni, hos'y ez nem fog célravezetni, vagv nem lesz kielégítő, itt azonban csak egy cél kell hogy vezessen bennünket. Sem az esetleges egyházjogi dogmák- vagy érzékenység, sem pedig egyes egyének vélt sérelme, vagy egyes, egész fajokra nézve hátrányos helvzet keletkezése nem vezethet, mert itt egy kell, hogy vezessen, a nemzet örök érdeke, ez mindenekelőtt és_ mindenekfelett, (vitéz Makray Lajos: Ezt biztosítják a keresztény etika törvényei!) Amikor a vérkeveredést meg kell akadályoznunk, és meg kell akadályoznunk, hogy bastardok keletkezzenek, akkor kétségtelen, hogy ezeket az intézkedéseket meg kell tenni. A törvényjavaslat első része nem erre vonatkozik, hanem arra. hogyan lehet Magvarországon a tiszta és egészséges faj szaporodását elősegíteni. Semmiesetre sem lehet ilyen intézkedésekkel elősegíteni, ez nem elegendő. Itt az egész rendszert kell átalakítani, egészen az utolsó betűig, mert nem elég azt mondani, hogv meg kell vizsgáltam magukat a házasulandóknak, hanem olyan életnívót, olyan alapot kell teremteni a magyar néo tömegei számára, hogy kedvük legyen és akarjanak megházasodni és ha utódok születnek, azok egészséges, erős, rendes táplálkozással, normális életben tudjanak felnőni. Természetesen koneedálom. hogy egy csak a házassági törvény kiegészítéséről szóló javaslat ilyen átölelő kérdésekkel nem foglalkozhatik. Ez természetes és tör-