Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-205
Àz ország gyűlés képviselőházának remek tőrvény a gümokór bejelentési kötelezettségét is kimondja. Tudom, hogy nem vizsgáljuk meg az eg'ész ország népét. előzetesen gümőkór tekintetében, ez a törvény azonban olyan rendkívüli mértékben kiterjeszti a felderítés lehetőségeit, bogy ez megnyugtat engem abban a vonatkozásban, hogy ha a törvényt végrehajtjuk, akkor a fertőző güinőkórok nagyban — egészben fel lesznek derítve. Bejelentési kötelezettség is van, tehát a fertőző gümőkórban szenvedő egyént nyilvántartják. Ugyanez a törvény a fertőző nemibetegségek kezeltetését is megköveteli. Itt nines bejelentési kötelezettség, csak abban a pillanatban van. mihelvt a beteg megszakítja a kezelést. Sajnálatos módon kimaradt a végrehajtási Utasításból a miniszteri indokolásnak egy nagyon jelentős mondata, amely úgy hangzott, hogy fertőző nemibetegség kezelése esetén, ha ;iz orvos megtudja a beteg házasodási szándékát, ezt köteles a tisztiorvosnak bejelenteni. Sajnos, amint mondom, ez a végrehajtási utasításból kimaradt, de pótolható. Meggyőződésem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatnak a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatra vonatkozó része felesleges, mert a megoldás benne van az 1940 : VI. te-ben. Rámutatok, hogyan. Tessék a házasulásra jelentkezőt egészségügyi vonatkozásban leprioráltatni, hogy az 1940 : VI. te. értelmében állt-e kezelés alatt vagy nem, beteg-e, vagy nem. T. Ház! Azt mondják erre, hogy a rosszliiszeműek kibújnának ez alól. A rosszhiszemüre büntetés vár eszerint a törvény szerint is éppenúgy, mint az előttünk fekvő javaslat szemit. Ha az 1940:yl. te. végrehajtható, akkor az általam felvetett lepriorálás és végrehajtható, ha viszont az 1940: VI. tc.-ket nem tudjuk végrehajtani, akkor ne áltassuk magunkat, az előttünk fekvő javaslatot sem fogjuk tudni végrehajtani és akkor megint csak bizonyos mértékű politikai erkölcstelenség a/. amit csinálunk. A 3. §-hoz volna még egy megjegyzésem. Ennek (2) bekezdése azt mohája, hogy a hatóság eltekinthet a tisztiorvosi bizonyítvány bemutatásától, ha valamelyik házasuló közeli halállal fenyegető betegségben szenved. Ezt rendkívül nehéz megállapítani, ezzel kapeso^ latban azonban éppen tegnap hallottam Szögi tíezátől egy bizonyos házasságjogi és örökösödési szempontot. Isten neki! így szól azonban tovább a javaslat (olvassa); »vagy ha a házasulok az 1. §-ban említett valamely betegségben szenvednek ugyan«, — tehát ha fertőző nemi betegeik is —- »de legalább egyikük tisztiorvos megállapítása szerint gyermeknemzésre, illetőleg fogamzásra képtelen.« T. Ház! Csak enynyit mint orvos: férfinál még könnyű az eljárás, de nőnél ma még azt megállapítani, hogy gyermekszülésre képtelen, rendkívül nehéz, felelősségteljes és komplikált dolog. De eltekintve mindettől, eszerint törvényesen megengedem a nemi betegség terjesztését házasságon belül, ezzel a javaslattal törvényesen lehetővé teszem azt, hogy valaki megfertőzze egészséges házastársát. Ebben megint annak a bizonyos erkölcstelenségnek a nyomát látom és nem is tudom, hogy ezt miért kellett bevenni. T. Ház! Meg kell még említenem a javaslat 9. §-át. Ha az ember ezt a javaslatot áttanulmányozza, akkor látni fogja egy konkrét példa nyomán, — amelyet bátorkodom elmondani és' örülni fogok ha a miniszter úr meg20$. ülése 19'hl július 2-án, szerdán. 42Ö cáfol, hogy nem ez lesz az eset — hogy a következő helyzet adódik elő. Nézzünk nyugodtan, hidegen szembe ezzel a kérdéssel. Igenis, fennáll aza helyzet, hogy az a bizonyos jobbmódú középzsidóság a mi társadalmunk szegényebb keresztény leánytagjaival viszonyt tart fenn. Ezt mindenki tudja, ezt elhallgatni naivitás volna. Most mi lesz a, törvény szerint a következő esetben! Tegyük fel, hogy egy ilyen zsidótól, egy ilyen jó autótulajdonos főnök úrtól a szegény gépírókisasszonynak gyermeke lesz. A főnök úr zsidó, a gépírókisasszony nem zsidó. A gyermek megszületik; ha a papát letagadják, a gyermek keresztény. Igaz? (Egy hang a szélsőbaloldalon: Persze!) Ha a papa jelentkezik, akkor a jelenlegi javaslat^ szerint az égvilágon semmi büntetésben nem részesül, de a gyermek igen, mert az zsidónak minősül. Ha vadházasságban él együtt es produkálja a basztardokat, akkor az égvilágon semmi baja nem történik, ha azonban erkölcsileg, megindul és nevet akar adni törvénytelen gyermekének, akkor a gyermeke már súlyos büntetésben részesül. De felvetek egy másik kérdést Tegyük fel, hogy egy lelkiismeretes pap, látva ezt a dolgot, azt mondja annak a zsidónak: én öszszeadlak benneteket Isten előtt, mert képtelenség tűrni ezt az állapotot. Akkor a papot is megbüntetik. Tehát az a helyzet, hogy ha a bűnös a könnyebbik megoldást választja, akkor büntetlen marad, (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) ha -pedig a rá nézve nehezebbiket választja akkor büntetésben részesül. T. Képviselőház! Sokan elmondották már itt azt, hogy mennyi kiegészítés volna szükséges a javaslat zsidóvonatkozású részéhez. Én ezzel már nem óhajtok részletesen foglalkozni, ez a téma körülbelül ki van merítve; ezért méltóztassék megengedni, hogy csak ennyit mondjak: véleményem szerint a javaslat első és negyedik fejezete bizonyos mértékig szinte vadházasságra csábít, harmadik fejezete pedig a válást segíti elő. Engedje meg a t. Ház, hogy ezt látva, ennek tudatában, ne fogadjam el ezt a javaslatot. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. A szónokot üdvözlik.) Elnök: vitéz Zerinváry Szilárd képviselő úr, mint az igazságügyi és közjogi bizottság előadója, kíván jelentést tenni. vitéz Zerinváry Szilárd: T. Képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni az igazságügyi és közjogi bizottság együttes jelentését az ügyvédekre, az-ügyvéd jelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentés kkiyomatását és szétosztását elrendelni, _ tárgyalására pedig kérem a sürgősség kimondását. Elnök: A Ház a jelentést kinyomatja és tagjai között szétosztatja; napirendretűzése iránt később foigok a t. Háznak javaslatot tenni. Minthogy az eloaidó úr a jelentés napirendre tűzésére a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méjtóztatnak-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni'? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Radocsay László igazságügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Egy nagyjelentőségű elvi vita körülbelül a vége felé közeledik. Méltóztassék nekem megengedni,