Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-205
4 1 S 4s országgyűlés képviselőházénak így lett a zsidóságból az egyetlen fa.ita az emberek világában, amely kitenyésztett. többszörösen korcs fajta. (Derültség.) Aki egy kissé ért az átöröklés tudományához, az tisztában van azzal, hogy egy ilyen összetételű beltenyésztett fajnak olyan erős az átörökítő ereje, hogy más fajok, de különösen az áirja fajok tulajdonságait keveredés esetén teljesen hegemonizálja a zsidó faji tulajdonság és ennek káros hatása több generáción keresztül jelentkezik és észrevehető, nemcsak belső tulajdonságokban, hanem külső faji jellegben is. Nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a szid óság akár részben is asszimilálódott, de főképpen tévednek azok, akik azt hiszik, hogy teljesen asszimilálódott, vagy pedig ezután asszimilálódni fog. Ezeket megtéveszti a név, a vallás és a nyelv, pedig az e tekintetben való hasonulás semmiesetre serai asszimilációt jelent, hanem csak utánzást, mimikrit. A zsidóságnak ez a mimikrije minden országban fellelhető, unert minden nép szokásait rövid idő Miatt felveszi anélkül, hogy jellegzetes zsidó tulajdonságát elveszítené. Legalább ennyit mindenkinek illik a zsidóságról tudni. Ugyanennek a szakasznak az indokolása azt mondja, hogy ez a rendelkezés azt a célt kívánja szolgálni, hogy a magyar nemzet faji tisztasága megóvassék az erősen eltérő fajoktól való vérkeveredésektől, a továbbiakban pedig azt mondja, hogy a zsidóság az egyetlen nagyobb néptömeg, amely eltérő népfajként tűnik fel. Az igaz, hogy a legnagyobb, de mégis ezzel együtt mindjárt egy kisebb, egy nagyon káros népfajról is megemlékezhetett volna a törvényjavaslat, mert esetleg évtizedek múlva jelentkező sok bajnak vehettük volna elejét, <h a a másik, a zsidósághoz sok tekintetben nagyon hasonló parazita fajnak, a cigánynak a magyarral való keveredését megakadályozhatnánk. A cigányoknak az illetőség szerint való letelepítése az országban azt eredményezte, hogy majdneim minden község* kapott egy r cigánycsaládot, amely máinem úgy, mint régen, a falu külső határában vagy az eifdőszélen sátorban tanyázik, hanem a községek kötelezve voltak arra, hogy a cigányoknak adjanak helyet bent a faluban. Ez azt jeleinti, hogy a cigányság intenzívebben bekerült a falu életébe, gyermekei iskolába járnak, közelebb kerültek a magyar parasztsághoz. Kérek 10 perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért 10 perc meghosszabbítást megadni? (IgenJ A Ház a meghosszabbítást megadja. Eitner Ákos: Tekintettel arra, hogy a cigányság fajánál fogva nagyon korán nemi érettségi állapotba kerül és ezzel kapcsolatos ténykedését azonnal meg is kezdi, a cigányoknál egy generációt legfeljebb 25 évben állapíthatunk meg és átlagos szaporodásául nem is sokat számítunk, ha nyolc gyermeket veszünk alapul, ami annyit jelent, hogy 25 év múlva minden magyar falu négy cigánycsaláddal fog rendelkezni, és ha továbbmegyünk, hiszen ha a. mi életünk véges is. fajtánké nem az. és ha azt akarjuk, hogy az hosszú és állandó legyen, akkor tovább kell nnennünk. és akkor azt mondhatjuk, hogy 50 esztendő múlva minden községnek négyszer annyi, tehát 16 cigány családja lesz. ami már olyan rettentő veszélyt jelent — ez különösen az előtt világos, aki ismeri a mibenlétét ennek az egészen alacsonyaid, illése IH1 július 2-án, szerdán. rendű és silány fajnak —- hogy ennek a veszedelemek egyrészt már anost — ezidő szerint még könnyűszerrel — gátat kellene vetni, másrészt, miután rengeteg népbetegség; hordozói a cigányok, ilyen vizsgálatok alapján igenis a legdraszükusabb eszközökkel kellene megakadályozni ezeknél a cigány^ egyedeknél akár az egymás közötti, akár a mi fajtánkkal kapcsolatos érintkezést. Ma rendelkezésre állanak különböző modern eljárások a sterilizációs eljárások terén, vagy pediig a legdraszükusabb ókori eljárás, a kasztrálás. Amikor fajtánkról van szó, nem lehetünk annyira finomak, emberiesek és gyengédek' A javaslatnak azonban a legfőbb hibája az, bár a faj védelméről beszél s arra többízben hivatkozik, egyáltalában nem nyújt védelmet a magyar fajnak a zsidóság által esetleg elkövetendő bázasságon kívüli ^érintkezéssel és fajrontással szemben. A zsidóság részéről elkövetett házasságon kívüli vérrontás sokkal érzékenyebben sújtja a magyarságot és sokkal veszélyesebb a magyarságra nézve, mint a vérrontás, amelyet a zsidóság házasság útján követ el. Számítani lehet arra, hogy a zsidók és nemzsidók között megakadályozandó házasság miatt a zsidó, fajiságából eredő ördögi bosszriíszomjában még mohóbban veti 7-á magát fajtánk leányaira, hogy azokat vérével fertőzze. Ez ellen a törvényjavaslat komoly büntető szankciót tartalmaz. A zsidó elviszi a háztartásába a magyar falu legszebb virágait cselédnek, ahol azután nemcsak munkát követel tőle, hanem a becsületét is bemocskolja, hogy azi a cselédlány neki vagy fiainak olcsó prédájává váljék és a magyar faj legszebb példányai, akiknek büszke, daliás honvédlekké váló magyar gyermeket kellene szülniök, életet adnak egy lúdtalpu, göndör hajú, kampósorru zsidó korcsnak, aki elkerülve idővel falujába, tovább rontja a magyar fajtánkat. A parasztlány háztartási szolgálatból kifolyólag esik a parázna zsidó állatias ösztönének áldozatul, munkás- és iparoslányainkat pedig pénzzel, ajándékkal, autóztatásokkal és egyebekkel fon Ja be a zsidóság pokolig hálójába. Ezer és ezer szörnyű tragédia játszódik le a szemünk előtt. Halálba menekül a fiatal lány vagy a züllés útjára tér, nem házasodik a magyar fiatal ember, elmaradnak a bogárszemű kis magyar gyermekek és a háttérben mindig megtaláljuk ördögi kaján vigyorgással a zsidót. T. íláz! Kassay Károly t. képviselőtársam tegnap itt bizonyos tragédiákról beszélt, amelyek majd ennek a törvénynek nyomán fognak rázúdulni az országra. Megengedem, hogy lesznek tragédiák, de közelről sem lesznek olyan szörnyű tragédiák, mint amilyenekét ez az alacsony ösztönökkel rendelkező és minden erkölcsi alapot nélkülöző zsidó faj zúdított évtizedek és évszázadok óta a magyarságra. Lehetnek egyéni tragédiák, de amikor a nemzet egyetemes érdekéről és a magyarság vérségének további megóvásáról van szó. könyörtelenül el kell mennünk az egyéni tragédiák mellett. Súlyos felelősség terhelné a kormányzatot, ha a törvényjavaslaton nem eszközölne olyan módosítást a zsidók által házasságon kívül elkövetett vérfertőző gaztettek büntetésére, amely elvenné a zsidók kedvét attól, hogy népünktől rabolt ártatlan lányokon elégítsék ki durva állati ösztöneiket. Ezen a téren nem lehet a pénz- va*»y börtönbüntetéssel ©élt érni; 01 van büntetést kell megszabni, hogy többé ne álljon módjában a zsidónak megismételni ezt a