Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-194

Az országgyűlés képviselőházának 19^. ülése 1941 június 13-án, pénteken. 29 sem. Az első pont a következőket mondja (olvassa): ' » >.. aki a rendelkezésére álló termelési tényezőkkel és eszközökkel nem olyan fajú vagy minőségű terményt... avagy termé kei... vagy nem olyan terjedelemben termel avagy nem olyan eljárással állít elő, mint ahogy azt törvény vagy minisztériumi rende let rendeli«; büntetendő cselekményt követ el. Mélyen t. Ház! Azt hiszem, amikor ezt a pontot beiktatták a javaslatba, kissé túlmentek azon a batáron, ameddig ez a javaslat elmehe tett. Nézzük: csak gyakorlati szempontból a dolgot. Aki gazdasági kérdésekkel foglalkozik, az nagyon jól tndja, hogy a termés mennyisége, minősége, terjedelme stb., nem a gazdától függ; olyan tényezők játszanak itt közre, amelyekkel feltétlenül számolnunk kell. A gazda aszerint fog termelni, amint ezek a tényezők most összejátszanak és ezeknek összetevőjétől ered azután a jó vagy rossz termés, semmiképpen sem tudom azonban a gazdái ezért okolni Amikor tehát azt mondom, hogy ahol ez a hiány mutatkozik v ott a gazdát felelősségre vonhatom, akkor lehetőséget nyújtok arra, hosry sok gazdatársunkat állandóan zak lássák. Ezekkel a zaklatásokkal nem fogják a termelést előbbre segíteni, legfeljebb az lesz ennek a következménye, hogy a gazda elveszti a kedvét és nem fog többletet termelni. Mondom, ezek a tényezők óriási szerepet játszanak a termelésben és nem tudnám elképzelni, hogy van olyan szakminiszter, aki tévedés nélkül meg tudja nekem mondani, hogy ilyen esetben hány százalékban hibás a gazda és hány százalékban hibás az időjárás, a jégverés stb. Itt nem lehet mégnyugtató véleményt mondani és éppen ezért ezt a paragrafust nagyon veszedelmesnek tartom. Hiszen gazdatársaim, akik műtrágyával dolgoznak, nagyon jól tudják, hogy az egyik évben bevált, a másik évben nem vált be, nem lehet tehát a gazdákat felelőssé tenni azért, hogy nem termeltek annyit, mint amennyit az előző esztendőben termeltek. Lehet, hogy nagyon sötétnek látom a helyzetet, de nekünk úgy kell vennünk a dolgot, ahogyan a betűk leírják, mert eszerint fognak majd eljárni és nem aszerint, hogy mi itt egymás között azt mondjuk, hogy nem így vagy úgy fogják kezelni a törvényt. Igaz, hogy a végrehajtási utasítás majd mindent eligazít, de viszont azt is láttuk már, hogy megjelentek végrehajtási utasítások, amelyek nem abban a szellemben készültek, amely szellemben nekünk megígérték. Itt van például az idei vizes esztendő. A tengerit nem lehet elvetni, mert lovakkal nem tudnak a földekre bemenni, mert összedőlnek a lovak. Az emberek próbálnak gyalog bemenni és vetni, de nem tudnak. Itt van a ricinusz. amelyet nagyon sürgetnek ebben az esztendőben. Ez az esős évszak erre nem kedvező és kitudja, be fog-e érni; ha pedig nem érik be, akkor a ga&da feleljen érte? . Ennek a javaslatnak a szövege tehát veszélyt jelent a gazdatársadalomra nézve, éppen ezért ezt a szövegezést, úgy ahogyan most van, nem fogadnám el és kérném a miniszter urat, hogy történjék gondoskodás arról, hogy ennek alapján a gazdatársadalom ne legyen zaklatásnak kitéve. Mert a gazda szerepe ebben az esetben majdnem olyan, mint a középszerű muzsikus helyzete; nem tud úgy játszani, mint az elsőrangú muzsikus, de ez nem rajta múlik. Annyit tesz, amennyit ért.'hozzá. A középszerű cipész sem tud úgy dolgozni, mint egy elsőrangú cipész, de ez megint nem rajta múlik. így áll itt is a helyzet: ezeken a tényezőkön múlik, hogy mit és milyet tud termelni a gazda. Természetesen e tényezők közé tartozik az is, hogy a gazdától olyasmit kívánnak, amit a föld nem tud nyújtani. Egy ilyen elrettentő példa van itt a tavalyi esztendőről, amikör a eséplés idején kimondották azt, hogy a magyar búza 78 kilogrammos minőségű. Itt a parlamentben is szóvátették ezt és tiltakoztak ellene; itt a parlamentben interpelláltak és felhívták a kormányzat figyelmét, hogy nincs 78 kilogrammos minőségű búza. szállítsák le a fajsúlyt. De nem történt semmi. Csak jóval később történt intézkedés. És ez alatt mi történt? Ez alatt az történt, hogy azok, akiknek 78-as minőségű búzát kellett átadnioik, kirostálták a búzát ós ami nekik maradt, az csak ocsií volt. Tudok eseteket, hogy azt az ocsút, ami megmaradt, még a malom sem vállalta el őrlésre és a gazda kénytelen volt egyszerűen feletetni a disznóival. S ennek következményeképpen most itt ^an ez a nagy hiány, amelynek a pótlásáról nem tudom, hogyan fognak majd gondoskodni. Ha akkor rádión keresztül azt mondották volna, hogy minden gazdasági felügyelő tartozik 24 órán belül jelentést tenni arról, hogy az ő körzetében milyen a magyar búzának a minősége, akkor azt 48 óra alatt egészen pontosan meg lehetett volna állapítani és akkor nem követeltek volna olyan fajsúlyt, amilyen fajsúly egyáltalában nem is volt. Ha azonban ez a törvényjavaslat arra céloz, hogy azokat kívánja sújtani, akik földjüket elhanyagolják, — amint Festetics t._ barátom megdöbbentő eseteket mondott el. hogy ennek az orszásrnak vannak olyan földbirtokosai, akiknek földjük még ma is parlagon hever, amikor pedig be lehetne vetni, akkor én sokkal súlyosabb büntetést ajánlok a helyébe: el kell venni tőlük a földet. (Meskó Zoltán: Ügy van! EL kell venni tőlük a földet!) Volt egy képviselőtársunk, akinek négyezer hold földje^ éveken keresztül parlagon feküdt. Elvették tőle és odaadták a kisembereknek. (Meskó Zoltán: Be kellett volna fogni az ilyen embert és felszántatni vele a földet!) Ez volt az igazságos eljárás, mert az ilyenekre, amint Festetics barátom is mondotta, ez az igazi és méltó büntetés; akkor maid nem fognak ilyen esetek előfordulni. Szinte hihetetlen, hogy amikor a magyar úgy szereti a földet és úgy ragaszkodik az anyaföldhöz, ilyen esetek előfordulhatnak. Ügy látszik, nem magyarok az illetők. Mélyen t. Ház! Nagy László barátom azt mondotta, hogy jogilag nem állja meg helyét ez a szakasz, amint különben az egész javaslat sem, amikor büntető szankciókat helyez kilátásba arra. ami még nincsen, bűneselekménynyé való minősítésről pedig azért nem, mert akárhányszor olvassa el az ember, sehol sincs említés a szándékosságról, már pedig a minősítésnél ez igen nagy szerepet játszik. De még ha a szándékosság fogalma benne is volna a szakaszban, akkor is nagyon nehéz volna ennek fennforgását megállapítani éppere. azért, mert amint az imént említettem, nem a gazdától függ a termelés eredménye, hanem rengeteg sok külső körülménytől is, ennélfogva nagyon nehéz megállapítani a szándékosságot. Képviselőtársam jogilag foglalkozott ezzel a kérdéssel, én ezért már nem kiváj»ok erre kitérni, csak azt mondhatom még, hogy a gazdatársadalom aggodalommal látj# ezt a javaslatot» mert ezt nemcsak úgy veszi és úgy látja, hogy I büntetni kívánja azt, aki elhanyagolja a terI melést és nem használ fel minden eszközt a