Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-204
Az országgyűlés képviselőházának teni a t. Ház előtt, amire már Maró thy t. képviselőtársam is rámutatott, hogy egy ilyen házassági tilalom, ép a zsidóság oldaláról nem ismeretlen fogalom. Amire ő csak utalt, én meg akarom itt névszerint is említeni. A Szentírás ószövetségi része több helyen említést tesz arról, hogy nemcsak egy ilyen zsidó reform volt, amely a vegyesházasságoktól megtisztította a zsidó fajt. Ilyen reformról szó van Ezsdrás próféciájának kilencedik részében a 12—14. versekben és az egész 10. fejezetben, Nehemiás könyvében, a 13. fejezetben. Még előbb kellett volna említenem Mózes IV. könyvének 25. fejezetét.-Ügy, hogy a zsidóság maga is gyakorolta ezt a házassági tilalmat, ezt a fajtisztítást, meglévő házasságoknak azonnali szétbontása, érvénytelenítése, sok esetben halállal való megszüntetése révén is, és talán azért lett nemcsak vallásában, hanem fajában is annyira feloldhatatlan és szétbonthatatlan konglomerátummá, egységgé, mint amilyennek mutatkozik. Vegyük még hozzá azt, hogy ez a zsidóság nemcsak az ószövetség alapján, hanem a talmud alapján áll. Azzal is számolnunk kell, hogy a zsidóság nem az ószövetség népe elsősorban, hanem a talmnd népe, amely könyv kifejezetten keresztyénellenes, krisztusellenes és amelynek sokféle rabulisztikája mérhetetlen sok kiutat enged olyan etikai kérdésekben, ahol minket szigorú, zárt és örök szabályok kötnek. Láthatjuk tehát, hogy ez a kérdés nemcsak^ faji oldalról, hanem etikai oldalról is rendkívül fontos, indokolt és olyan kérdés, amelyet még a kellemetlen behatások és következmények ellenére is, inkább százszor szívünkhöz kell szorítanunk, mint egyszer eltaszítanunk magunktól. Ugyanakkor, amikor a házasságnak ótestamentumi és talmudi vetületeivel és kérdéseivel foglalkoztam, foglalkoztam a házasságnak az új testamentumban lefektetett lényegével is. Igen t. Ház, azt látom, amit már sokszor láttam, ahányszor ezek az újtestamentumi textusok hozzámszóltak, hogy (Mozgás a szélsőbaloldalon.) a házasság, igenis, az Isten teremtési rendjének az Isten által létrehozott ténye, a házasság olyan szolgálat, amelyben a házasfelek szolgálnak elsősorban Istennek, azután az egyháznak és szolgálnak a gyermekeknek, a jövő generációnak és ezen a jövő generáción keresztül mindazoknak a közösségeknek, amelyeket éppenúgy Isten adott, mint ahogy a családot is az Isten teremtési rendje adta. Szolgálnak a családnak, az egyháznak és a nemzeti közösségnek, és az azon felépülő hazának. Ha így van, t. Ház, ha annyira Istentől adott, Istentől teremtett ez a házassági szent szolgálat és szent kötelesség, akkor én nagyon szívesen támogatok, — szinte azt merném mondani, hogy felhatalmazás nélkül is egyházam nevében mernék szólni — minden olyan törvényjavaslatot, amely a házasság felbonthatatlanságát akarja kimondani és elősegíteni. A Szentírás is csak két esetben ismeri a házasság megszűnését: vagy a házassági hűtlenség, a házasságtörés esetében, vagy pedig akkor, ha a házasfelek egyike meghal. De kész volnék a házasság teljes felbontatlanságán együtt munkálkodni, csak legyen tiszta és szent ez a házasság. Ezen a ponton kell arra rámutatnunk, t. Ház, hogy a házasságok ma nem tiszták és nem szentek, amint erre már többen rámutattak az előttem felszólalók közül. A házassági élet megromlott. Kell, hogy bűnbánattal vállaljuk mindazt, ami ebből a megromlásból reánk esik. KÉPVIS^ÖpAZI NAPLÓ X, 'OU. illése 10ki július 1-én, kedden. Sí)8 A keresztyén erkölcs elhomályosulásának, a krisztusi gondolatok köz- és magánéletből való kiesésének reánk eső ódiumát, igenis kell, hogy vállaljuk, de rá kell arra is mutatnunk, hogy ennek a romlásnak az egyik tényezője rontás volt: egy olyan házassági etikának szóban, írásban és tettben való hirdetése és propagálása, amely romlott házassági etikával igenis elrettentő példákat, elrontó példákat elsősorban a zsidó házasságok, másodsorban pedig a zsidó-keresztyén vegyes házasságok szolgáltatták. Vájjon nem állt-e itt és nem áll-e még mindig előttünk egy olyan házassági etika, amelynek alapja elsősorban nem a szolgálat, a hit és az áldozat, hanem az üzlet,(Ugy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) amely elsősorba, szinte kizárólagosan az alku alapján áll. És vájjon nem ez az etika szüremkedett-e át a keresztény házasságok szempontjai közé és nemcsak a szempontok közé, hanem magukba a házasságokba is a zsidó-keresztény házasságokon keresztül? Igenis állítjuk, hogy nemcsak a magyar fajiságot, hanem a magyar etikát megrontó tényezők között sem lehet némán és vakon letagadni és elhallgatni a zsidóság kárhozatos szerepét és a zsidósággal megkevert vérű félzsidóság káros szerepét. T. Ház! Számtalanszor nyílt alkalmam faluszolgálatom és egyéb szolgálatom közepette látni, hogy az a sajnálatos és szörnyű dekadencia, amely a mi falvaink népében, de az egész magyarságban is végbement, a magyar bűnöknek ez a szörnyű elharapódzása néha milyen egyenes és letagadhatatlan összefüggésben van a zsidók szerepével. (Ügy van! a jobboldalon.) Merném állítani, hogy a zsidóság éppen azért tudott olyan régi idő óta rászívódni a magyar életgyökerekre és annyira megsokasodni nemcsak belső szaporaság, hanem külső beköltözés által is, mert elsősorban a mi bűneinkre szívta rá magát. (Ügy van! a jobboldalon.) Azt kell látnunk, hogy a zsidóság, különösen a közelmúltban, szinte elsősorban, üzletileg is a magyar bűnökből élt, a régen értékes földesúri, kisnemesi középosztály könnyelműségéből, mert a költekezési vágyát kiszolgálta a hitelnyújtással, de be is nyújtotta érte a számlát. Elt egyéb magyar bűnökből is és vájjon nem gondolkoztat-e százszor meg bennünket, miután már százegyszer rámutattunk, az, hogy a nemzetgyilkos szélsőséges mozgalmak élenjárói között ott láttuk a zsidóságot. Hadd mutassak rá, hogy a magyarság egész izlésromlásának, nyelvbeli, művészetbeli ízlésének, a tánc, a zene, az irodalom terén való izlésromlásának főoka elsősorban a magyarországi zsidóság volt (Ügy van! Úgy van!) vagy mondhatnám, a világ-zsidóság, amellyel a magyar zsidóság mindig nagyon intenzív kapcsolatot tartott fenn. Vájjon nem látjuk-e, % hogy a magyar bűnöknek az iparai, a bordély, a kocsma, a pornográfia zsidó művelők, üzletszerzők és üzleti kihasználók kezében voltak. Ha ezek így vannak, akkor vakok lennénk, ha nem látnók meg, hogy ezen a biológiai és etikai fajhigításon és fajkarakterhigításon nagyon, de nagyon sürgős szükség segíteni és ennek sürgősségét nem szünteti meg, sőt aláhúzza a sürgősségét az, hogy történelmi időket élünk. Éppen a történelmi időkben ránk háruló fontos exisztenciális és honvédelmi érdekek, ha soha máskor nem parancsolták volna, most parancsolják, hogy nézzünk bátran szembe ezekkel a követelményekkel (Helyeslés a jobbés a szél sőbalol dalon.) és ragadjuk meg az or?6