Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

Az. országgyűlés képviselőházának 20U. ülése 19 Ul július 1-én, kedden. 393 zása valóban megszakadását is jelenti ennek a vonalnak. T. Ház! Ha most sorravesszük az előttünk fekvő törvényjavaslatnak egyes fejezeteit, ak­kor a házasság előtti kötelező orvosi vizsgá­latról kell először szólni. Ügy a javaslat ellen, mint a javaslat mellett felszólalók közül mái többen rámutattak arra, hogy nehéz és kényeh kérdés ez. Hogy valami nehéz és kényes, ez nem jelenti azt, hogy visszariadjunk tőle. Ha az a cél, amelynek érdekében történik valami, fontos és súlyos akkor nem lehetnek a hozzá­vezető eszközök és módok elég kényesek és neihezek ahhoz, hogy megvalósításukat pro­gramúiba ne vegyük, ha ezt a célt előmozdít­ják. (Helyeslés,) Itt csak arra szeretnénk rá­mutatni, hogy a házasság előtti kötelező or vosi vizsgálat apparátusának a keretei jóllehet megvannak már, de még az egész szervezetet nem látjuk megnyugtatóan, egészen kiépítve. Nem látjuk a nemibeteg- és tüdőbeteg-gondo­zóknak az egész országra kiterjedő hálózatát, a tisztiorvosi karnak úgy létszámbeli, mint minőségbeli kineveltségét, amire a javaslat is, mint ezután megvalósítandó feladatra céloz inkább az indokolásában. De még, ha meg is lesz ez a szervezet, arra kérjük elsősorban a belügyi kormányzatot és a belügyi kormányzat illetékes osztályának igen lelkiismeretes és minden elismerésreméltó ve­zetőjét, az itt jelenlévő Johan liéla államtit­kár urat, (tiljenzés a jobboldalon.) hogy gon­doljon esetleg itt egy olyan közösség kiépíté­sére, amely az itt fokozatosabban nemcsak testi orvossá, de, hogy úgy mondjuk, lelki or­vossá is levő tisztiorvosi kart összehozza bizo­nyos mértékig a lelkipásztori karral. Egy ilyen »Arzt und Seelsorger« együttműködésre már megvannak a példák és a minták a németeknél is, de még ha nem is lennének ilyen példák, a dolog természetében fekszik, hogy ennek a nemzet lelki és testi életére rendkívül nagy be­folyással lévő két hivatáságnak, a lelki orvos­nak, a lelkipásztornak és a testi orvosnak, aki talán szintén több, mint a testnek orvosa, tár­sul idevenném harmadiknak talán a nevelőt, főleg bizonyos kategóriákban. Ezeknek együtt­működésére van szükség, hogy ezt a nemzet életében rendkívül fontos kérdést minél mé­lyebben, minél tisztábban és minél hasznosabb következményeket termő úton vigyék a megol­dás felé és a realitás betöltése felé. Azután nagyon fontos volna, hogy ha va­lahol, akkor itt ne álljanak bürokratikus ne­hézségek a gyakorlati életnek útjába. Számta­lanszor láttuk és nyögtük annak ferdeségeit, félszegségeit, kiáltó panaszait, hogy a bürokrá­ciává lett igazgatás — nem szándékosan, ha­nem a dolog természeténél fogva — elszorította az élet egészséges pulzusának lüktetését any­nyira, hogy néha egész elhalásokat, vérkerin­gési zavarokat okoz a nemzet organizmusának vagy egészében, vagy egyes testrészeiben. Na­gyon, de nagyon fontos, hogy ha valahol, úgy itt a nemzet jövőjéért pulzáló erek el ne szo­ríttassanak. Ezért hadd legyen ez necsak bü­rokráciamentes, de nehézség- és zökkenőmen­tes, amennyiben ez a törvény erejénél fogva megvalósul. Főleg az eugenikai közszellem kialakítá­sába, de még közelebbről egy egészséges or­vosi nevelésnek programmjába tartozik az, amire itt is szeretném felhívni a figyelmet. Mint a magyar falvaknak régi kutatója és munkása ijedten láttam olyan falu-típusokat, ahol a belkörű házasodás a faluban különben is meglévő káros átöröklésbeli tulajdonságokat annyira megsokszorozta, hogy a falu ezeken a helyeken végzetes biológiai és karakterológiai dekadenciában van. Ha beszélünk egyes ma­gyar tájaknak a nemzetgyilkos egykével való fertőzöttségéről, ne felejtsük el, hogy sok min­den ok mellett ez a kárhozatos beltenyészet is oka egy ilyen dekadencia, egy ilyen öngyilkos állapot kialakításának. Nagyon szeretném, ha -az egészségpolitikai kormányzaton keresztül az egész magyar or­vosi kar bizonyos felhívást kapna arra, hogy a magyar társadalom mozgósíttassék meg abban az irányban, hogy ezt a veszedelmet lássa meg a maga egész terjedelmében. Egyébként is a magyar nemzettest egységét szolgálná az, ha ezek az egészséges nemzetsejtek a nemzettest távolabbi tagjaival is találkoznának, azokkal cserélődnének, azokkal egyesülnének és azok­ból felfrissülnének. A házassági kölcsön, amint valaki meg­jegyezte az előttem szólók közül, inkább csak ígérvény abban a formában, ahogy előttünk fekszik. Mi azt szeretnők, ha a házassági köl­csön, ha még nem teljesen kifejlődött, ki­alakult és véglegesedett formájában is, leg­alább a törvény életbelépésével egyidejűleg megvalósuló intézmény is lenne. Itt is utalok — mint már egy megelőző fel­szólalásomban cselekedtem — arra az egyelőre nagyon szűkkörűnek mondható akcióra, ame­lyet éppen a házassági kölcsönök terén az Epol. végez. Amit az Epol. tenni tud, az csak egy csepp^ a tengerben, de ez a csepp is ele­mezhető és ebből bizonyos következtetések már levonhatók nagyobb, életadó vízmennyi­ségek számára is — ha már a csepphasonlatot használjuk — és megállapítható az Epol-köl­esönök iránti hallatlanul nagy érdeklődés­ből, a kiosztott kölcsönök intencióinak bevárt ­ságából, hogy egy ilyen irányú akció nálunk is egyfelől hallatlanul szükséges, másfelől hallatlanul hasznos. Bizonyos vagyok abban, hogy ha a belügyi kormányzat, amely a Csa­ládvédelmi Alapból akarja ezt a házassági kölcsön-alapot is dotálni, esetleg az eddigi for­rásokon kívül más forrásokat is bele óhajt kapcsolni ennek lapnak a dotálásába, akkor a Ház minden oldaláról támogatást fog­tálaim ennek a szándékának megvalósítására. (Ú-dW van! Úgy van!) A források közül hadd említsük meg itt is a régen esedékes, ugyancsak nemzetbiológiai érdekű örökösödési reformtörvénynek egy ge­nerális és radikális javaslatát. (Helyeslés jobbfelől és középen.) Még arra szeretnők itt felhívni a figyel­met, hogy különös figyelem kell hogy fordul­jon akár a házassági kölcsönök kiosztási ter­veinél, akár a házassági tanácsadás terén — egy pillanatra újra visszatérek erre — orszá­gunk egyes nemzetbiológiai szempontból fon­tos tájai felé. Ezek a tájak lehetnek nagyon fontosak akár abból a" szempontból, hogy va­lami biológiai fertőzöttség van bennük, vagy éppen ellenkezőleg, mert tiszta biológiai gyö­kérzetű, erősen szaporodó népességű, jó tulaj­donságokat átörökítő tájak, akár abból a szem­pontból, hogy nemzetiségi vidékekre esnek. Nagyon fontos azonban, hogy amikor a nem­zet organizmusával foglalkozunk, ezt orga­nikus módon, rugékonyan és az élő nemzeti organizmus élettörvényeinek megfelelően te­gyük. T, Ház! A törvényjavaslat harmadik feje­zetéhez, nem lévén jogász, nem tudok hozzá-

Next

/
Thumbnails
Contents