Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

Az onzágnyiiiés képviselőházának 20 h. ütése 19Ál július 1-én, kedden. 383 énnél á jellegénél fogva, éppen a felfüggesz­tésnek időleges voltánál fogva meg kell val­lanom, hogy megértem az aggodalmakat, ame­lyek egy ilyen rendelkezéshez kapcsolódnak, mert ez a rendelkezés egy meglehetősen ma­terialisztikus felfogást visz be magának a há­zasságnak nagy erkölcsi intézményébe. Hiszen az kétségtelen, hogy a házasság végső célja és értelme a család megteremtése és talán — mondjuk úgy, ennek a törvényjavaslatnak terminológiájába beleilleszkedve — a fajnak a fenntartása. De az is bizonyos, hogy a házas­ságnak nemcsak ilyen szekszuális vonatkozá­sai vannak, hanem igen mély erkölcsi, vallási és jogi tartalma és konzekvenciái is. Ebben a tekintetben, t. Ház, legyen szabad csak arra rámutatnom, hogy itt a kötelező or­vosi vizsgálat és az ahhoz fűződő esetleges há­zassági tilalom kimondása a diszpenzáció le­hetőségét is kizárja, (vitéz Makray Lajos: egyedülálló az egész világon.) Semmiféle ren­delkezés nincs a törvényben, amely à disz­penzálás lehetőségét biztosítaná. Ez a törvény intézkedésének igen súlyos hibája ós alátá­masztja az én megállapításomat, hogy a há­zasság intézményében az ahhoz fűződő erkölcsi és jogi szempontokat alárendeli a materiaiisz­tikus fajfenntartási szempontoknak. Hiszen méltóztassék csak arra gomdolni, hogy a há­zasságnak milyen erkölcsi vonatkozásai van­nak, hogy esetleg éppen a házasság a törvény­telen gyermek törvényesítését eredményezi, vagy pedig megakadályozását annak, hogy a gyermek törvénytelen státusban szülessen meg. Vannak tehát esetek, amikor ezek a sú­lyos egyéb erkölcsi vonatkozások indokolnák, hogy ez ne legyen egy kategorikus parancs, <t mely az orvosi bizonyítvány alapján nem dis­penzálható, hanem fenn kellene tartani a dis­penzálás lehetőségét. (Helyeslés balfelöl.) Vannak jogi konzekvenciák is. Nem aka­rok áttérni más térre, hiszen akkor talán más­képpen ítélnék meg, de vaunak a büntető tör­vénykönyvnek rendelkezései, amikor a házas­ság éppen súlyos büntetőjogi konzekvenciákat hárít el, tehát szerintem a kodifikátor úrnak, amikor egy ilyen tételt felállít, éreznie kell, hogy ez nem olyan isteni parancs, amely az orvosi bizonyítvány után megváltoztathatat­lan, hanem gondoskodni kell arról, hogy ma­gasabb erkölcsi vagy jogi érdekekből a dis­penzáció biztosíttassák. Hiszen, ha ezen az úton nem megyünk, akkor lassanként oda fogunk jutni, hogy a há­zasság intézményében csak a íajnemesítési tervgazdálkodásnak egy instrumentumát lát­juk. (Derültség. —- vitéz Makray Lajos: Akkor pedig a földmívelésügyi miniszter úr tárcája körébe tartozik. — Derültség. — Maróthy Ká­roly: Komolyabb dolog ez. Ebből nem lehet tréfát csinálni. — Horváth Zoltán: Bizony, ez nagyon komoly dolog.) Elnök: Csendet kérek! Rassay Károly: És ha erre az útra térünk, akkor eljutunk a komolytalanság terrénumára, nem oda, ahova én megyek el, hanem oda, ahova a szélsőbaloldali képviselő urak német fajtudós ideáljai eljutottak, akik már nemcsak a kisebb értékíi egyedek szaporodását akarják megakadályozni, hanem egy • biológiai t arisz­tokráciát akarnak kiépíteni és ennek érdeké­ben nyíltan, könyvekben hirdetik még a há­zasság monogám intézményének is a megszün­tetését. (Horváth Zoltán: A la Mezőhegyes! — Abonyi Ferenc: Ezt a bölcs rabbi mondotta?) Elnök: Kérem Abonyi képviselő urat, mél­tóztassék közbeszólásait abbahagyni! (Rupert Rezső: Pláne, amikor ilyen szellemesek. •— Mozgás.) Rassay Károly: Ez a törvényjavaslat a maga részéről kétségkívül bizonyos óvatossá­got tanúsít, vagy amint mondja, nem óhajt a népszerű jelszavak utáín menni. t Óvatosságot tanúsít^ a házassági tilalmak felállításánál és csak két betegséget említ és e két betegségnél is, a fertőző stádiumot állapítja meg. Megálla­pítja a fertőző gümőkórt és a fertőző nemi­bajokat. Azt kell azonban mondanom a dél­, előtt elhangzott beszédekkel szemben, hogy a törvényjavaslat ebben a tekintetben nem túl­ságosan logikus, inert ha helyeselhető is az az óvatossága, hogy körülírja és korlátozza a szóbajövő, házassági tilalmat képező betegsé­geket, nem logikus ugyanakkor, amikor a kor­látozást, az egyéni akaratba való belenyúlást a, legszigorúbb formában, minden házasulóra egyformán kötelező orvosi vizsgálatban ke­resi. Hogy ez így van, az kiderül magának a javaslatnak indokolásából. Ne méltóztassék rossznéven venni, ha én a nagy centrális prob­léma — mint ahogyan ma hallottam — a zsidó nemzsidó vegyesházasságok mellett ezzel, a kér­déssel is foglalkozom, mert én meg vagyok győződve róla, hogy ez, a rendelkezés a magyar társadalomnak és lakosságnak sokkal nagyobb rétegét érinti, mint a zsidók és nemzsidók kö­zötti vegyesházasság. Nem akarok orvosi kérdéseket felvetni, de szabad talán mégis odáig elmennem, hogy azt mondjam, hogy az orvostudomány mai állása és az élet mindennapi tapasztalatai azt mu tatják, hogy a fertőző nemibetegségekkel leg­alábbis egyenértékű átöröklési veszélyt jen leniének az egyéb örökletes betegségek. Dél­előtt is folyton csak arról beszéltünk, hogy az elme- és idegbetegséget nem lehet vizsgálat tárgyává tenni, mert — mint a javaslat mondja, amire különben egy másik rendelke­zésnél bátor leszek visszatérni, — ma még a?. elmebajok diagnosztikája fejletlen állapotban van — ezt ugyan az elmeorvosok nem fogják megköszönni, de egyéb kétségkívül örökletes betegségek is forognak fenn, amelyek tekintő tében a törvényjavaslat teljes közönyösséget mutat. (Incze Antal: Itt nem az örökletesség szempontjáról van szó! — Elnök csenget.) Hát milyen szempont ez? (Inezc Antal: A fertőzés és a fajvédelem szempontja!) Kérem, méltóz­tassék elolvasni a javaslatot és indokolását, amelyben az van, hogy egyformán kívánja vé­deni a házastárs egészségét, valamint az egész­séges mennyiségű és minőségű utódok szapo­rodását. Akkor ne méltóztassék azt mondani, hogy csak a fertőzésekről van szó. (Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Nem azt mondotta!) Ebben a tekintetben egy igen érdekes fej­lődési vonalat látunk a sokszor mintaképül, vett német törvényhozásban. (Halljuk! balfe­lől.) A fajvédelem terén 1933 július 14-én hir­dették ki a sterilizációs törvényt. Ez volt az első lépés Németországban a fajvédelem érde­kében. Ha most meg méltóztatnak nézni, mi­lyen betegségek azok, amelyek esetén á sterili­zációt kötélezŐleg elő lehet írni ok az arra hi­vatott hatóságoknak, akkor azt látjuk, hogy ezek a betegségek a, következők: veleszületett elmegyengeség, schizofrénia, depressziós elme­baj, örökletes eskór, örökletes vitustánc, örök­letes vakság, süketség, súlyos, örökletes t testi elváltozás, súlyos iszákosság, és csak később, két év múlva, 1935 október 18-án hirdették ki az egészséges házasságok kötéséről szóló tör­vényt, amely most már ezek mellé az örökle*

Next

/
Thumbnails
Contents