Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

380 Az országgyűlés, képviselőházának 20!+. ülése 10hl július 1-én, kedden. kénytelen lenne állás tfoglalui. (Egy hang jobb ­felől: Mellette! — vitéz Makray Lajos: Hogy képzeli?) Erre a közbeszólásra nem lehet vá­laszt adni, mert a választ önmagában hordja. Sajnálatos ez azért is, mert meggyőződésünk szerint — ezt szeretnénk nagyon hangsúlyozni — lehet a magyarság védelmére törvényeket hozni és a magyar faj védelmet ennél a javas­latnál sokkal, de sokkal jobban is szolgálni az egyházi álláspont sérelme nélkül. (Rupert Re­zső: A sok nedves lakást szüntetnék meg és a gyermekhalandóságot ! ) Elnök: Csendet kérek Rupert képviselő úr. Közi Horváth József: Nagyon szeretném, ha Rupert képviselőtársam nem támogatna en­gem ebben a kérdésben, (Derültség és taps. — Incze Antal: Ez a becsületes beszéd!) azért, mert én hangsúlyoztam, hogy keresztény ma­gyar fajvédelmi szempontból szólok ehhez a javaslathoz. (Helyeslés. — Rupert Rezső: Va­gyok olyan keresztény, mint maga! Régeb­ben!) Azt elhiszem, ha régebben született, nem csodálom t. képviselőtársam. (Derültség. — Zaj. — Rupert Rezső közbeszól.) Elnök: Kérem Rupert képviselő urat. ma­radjon csendben. Közi Horváth József: Igen t. képviselő­társam azt mondja, hogy amikor minket ül­döztek, ott állt és a mellével védett minket. Erre a védelemre nem szorultam rá; én ma­gam védtem mae-amat a saját magam mellé­vel a kommunisták ellen. (Rupert Rezső közbe­szól.) Azt elhiszem, de ne mondja, hogy min­ket védelmezett. (Rupert Rezső: Kérdezze meg Hoss József képviselő rtrat, a veszprémi ka­nonokot!) Elnök: Utoljára kérem és figyelmeztetem Rupert képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Zaj.) Közi Horváth József: T. Ház! A javasla­ton túlmenőleg kötelességemnek tartom^ rá­mutatni, hogy a házasság és a család válsá­gának megszüntetésére ez a javaslat nem ele­gendő. A baj sokkal mélyebben van, sokkal nagyobb. Ne áltassuk magunkat nagy szavak­kal és a nagy szavak mögé dugott kis javas­latokkal. Ha a magyar családot és a magyar házasságot meg akarjuk menteni, akkor a fej­szét a baj gyökerére kell tenni, a baj gyökere peidig a liberális magyar házasság jogi tör­vény. (Ügy van! Ugy van!) Örülök, hogy eb­ben a tekintetben nincs különbség közöttünk, mert ezt a véleményt hallottam pártkülönbség nélkül; hallottam Maróthy képviselőtársamtól, az Erdélyi Párt részéről és bizonyos vagyok abban, hogy a kormánypárt is hasonló véle­ményen van. Ha egyszer mi a liberalizmust teljesen ki akarjuk irtani (Abonyi Ferenc: Ki kell irtani!) gazdasági, társadalmi és szellemi vonatkozásban egyformán, akkor elsősorban a liberalizmusnak ezt az alkotását-kell megszün­tetni, kitörölni a magyar _ törvénytárból, amelyre annakidején benyújtója is, a mellette szóló miniszter is azt mondotta: »ha ez a li­berális házasságjogi törvény bekerül a ma­gyar törvénytárba, ez/ lesz a liberális elvnek Magyarországon a legnagyobb diadala.« Eltelt azóta nagyon-nagyon hosszú idő. Az az 50' esz­tendő, amely eltelt, bebizonyította, hogy ez a házasságjog-i törvény szinte szavakkal ki sem fejezhető bűnt követett el a magyarság^ ellen. Tessék talán visszalapozni ráérő időben a parlamenti könyvtárban az akkor lezajlott tárgyalásokra. Képviselőtársaim, máskép lát­.luk az egyház helyzetét is, mostani állásfog­lalását is, ha figyeljük azt az Ö0 esztendővel ezelőtt lezajlott harcot a képviselőházba;., vagy az országgyűlés másik házában. Áa anyaszentegyház képviselői, a keresztény po­litika első harcosai a legmereveoben elzárkóz­tak a keresztény-zsidó házasságok megengt dése elől. Egyedül az anyaszentegyház - fél­reértések elkerülése végett hangoztatom — a maga vonalán ma is, nemcsak hogy tiltja, de érvénytelennek tartja a keresztény-zsidó há­zasságot. Az anyaszentegyház a maga vonalán a keresztény-zsidó házasságot ma i«; csak pá­pai engedéllyel engedélyezi. Tessék ezt min­dig figyelembe venni a tárgyalások folyamán, amikor a kérdés egyházi vonatkozásairól \i,n szó. Hogy ez a javaslat idekerült, abban nag.v igazolása van az egyház akkori harcának. Tes­sék megnézni ennek a törvényjavaslatnak az indokolását. 1895. előtt, a liberális házasságjogi törvény bevezetése előtt egész Nagy-Magyar­országon minden keresztény felekezetet bele­véve, mindössze 250 keresztény-zsidó házasság volt. Ha ma itt tartanánk, nem lenne ez probléma. Ezért mfondom, ne méltóztassék a keresztény egyházat úgy kezelni a tárgyalá­sok folyamán, mintha zsidó védelmet akarna csinálni, sőt az egyház azt mondja: ime lás­sátok, hova vezetett r az az álláspont, amely akkor eltért az egyházi állásponttól. íme néz zétek, most se ilyen aprósággal jöjjetek, mert lehet, hogy az bizonyos védelmet nyújt, ugyanakkor, amikor bajokat is csinál, de nem szünteti mes mindazt a szörnyű átkot, ami jön és következik a liberális házasságjogi tör­vényből, nem azt mondom, bogy napról-napra, hanem azt kell mondanom, hogy szinte perc­ről-percre. Méltóztassanak megnézni a válások sta­tisztikáját, méltóztassanak összehasonlítani a magyar liberális házassági törvényt más or­szágoknak, még kifejezetten liberális orszá­goknak ís hasonló törvényhozásával és akkor azt látjuk, hogy Magyarország ezen a téren tartja a rekordot. (Ügy van! Ügy van! a bal­középen.) mert törvényesen engedi széjiel­rűigni a házasságokat. Tessék megnézni, Ma­gyarország tartja a rekordot a gyermekek utcára dobásában, — ebben a viszonylatban mondom csak — mert hiszen az az asszony és az a férfi, aki úgy megy bele a házasságba és sajnos, egyre többen mennek bele és sajnos, éppen a vezetők közül mennek bele egyre töln hen, hogy a házasságot nem tekintik szent­séének, hanem egyik kezükben ott van a fe­szület, amelyre megesküsznek holtomiglan holtodiglan, ugyanakkor a másik, kezükben ott ivan a törvény, amelyet szorongatnak, hogy: majd én azt a holtomiglan-holtodiglant, amit az oltár előtt tettem, a magyar állam segítségével kijátszom. Tessék arra gondolni, hogy az ilyen házasulok akarnak-e gyereket? Nem. inert ez akadálya volna a második, a harmadik vagy a neuyedik házasságnak. Tes­sék meggondolni, hogy ezek törődnek-e egy­általában azzal, hogy mi lesz a magyar gye­rekkel, akinek két-három apja, két-három anyja van, de egyetlen családi otthona sincs. ; Évtizedek sok keserű tapasztalata bebizo­nyította, hogy az egyház álláspontja helyes, hogy _ az egyháznak^ akkor, amikor a zsidó li­berális, szabadkőműves sajtó szörnyű pergő­tüzében és a zsidógyerekektől felizgatott tö­meg fcőzápora között ment szavazni ez ellen a liberális házasságjogi törvény ellen, igaza vblt s hogy az egyház akkor nem önző egyéni ál­láspontot képviselt, hanem előre látta, ml lesz

Next

/
Thumbnails
Contents