Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

378 Az országgyűlés képviselőházának vény kiegészítéséről és módosításáról benyuj­tott törvényjavaslatot nem fogadjuk el és azt kérjük, hogy a kormány ehelyett a kiegészítés és módosítás helyett nyújtson be minél előbb a liberális házasságjogi törvény teljes reform­ját magában foglaló, a keresztény házasság méltóságát és állandóságát visszaállító és a gyermeknevelés szociális feltételeit megadó törvényjavaslatot.« T. Ház! Bizonyos vagyok abban, hogy en­nek a deklarációnak tartalmát illetőleg egyet­ért velünk a képviselőház tagjainak nagyob­bik része. Legbensőbb meggyőződésíink, hogy ezt a javaslatot keresztény és magyar szem­pontból elfogadhatatlannak tartja képviselő­társaink nagyobb része. (Mozgás.) Hangsúlyozni kívánom, bogy egy pillanatig sem kételkedünk a miniszter úr szándékának emelkedettségé­ben, jótakarásban. Tudjuk, á magyar faj tisz­taságának védelme, a magyar család^ alapjai­nak megerősítése lebegett szemei előtt. Ëz a javaslat azonban olyan szerencsétlen formában akarja a kitűzött célt megvalósítani, hogy tör­vényerőre emelkedése esetén többet ártana, mint használna. Azt mondta róla valaki, hogy nagy lépéssel viszi előre a magyar fajvédelem ügyét. Igen. nagy lépés, grandis passus ez a javaslat, sed extra viam, a céltól eltérő, mesz­szebbvivő irányban. Nem akarok igazságtalan lenni azért a jószándék feltételezésén túl sie­tek kijelenteni, hogy a törvényjavaslatnak a házassági ( kölesönök rendszeresítésére vonat­kozó részét örömmel üdvözöljük, sőt erre^ vo­natkozólaír szeretnénk messzebbmenő intézke­déseket látni. Már amikor a Rerum Noyarnm 1891 má­jus 15-én — a liberalizmus csúcspontja —meg­jeleni kívánta azt, hogy a dolgozók olyan bért kanjának, amelyből családjukat tisztessé­gesen el tudják látni. A Quadregesimo Anno nedig egészen határozottan állást foglal a csa­ládi bér bevezetése mellett, sőt azt mondja: ha a mostani gazdasági rendszerben lehetetlen volna a családi bér bevezetése, akkor olyan gazdasági rendszert kell teremteni, amely a családi bér bevezetését lehetővé teszi, mert ez feltétlenül szükséges. A Casti Connubii pedig, amely kifejezetten a házasság ügyével foglal­kozik, jóllehet nagy részében annak erkölcsi oldalát tárgyalja, mégis szükségesnek tartja, hogy az erkölcsi oldal mellett kitérjen __ az anyagi» részére is és azt mondja : Intézkedésre van szükség, hogy a házastársak már ióval a házasságkötés előtt a jövendő élet nehézségeit elháríthassák. line, utalás a házassági kölcsö­nökre. Utána pedig beszél arról a szörnyű ve­szedelemről, amely a családok bomlásán, anyagi bomlásán keresztül fenyegeti az álla­mot, fenyegeti a nemzetet. Azt mondja: Ha a családot anyagilag nem alapozzuk meg kellő­képpen, akkor nehéz lesz elkerülni a társa­dalom romlását. Legutóbbi megnyilatkozásában. pedig a Szent Atya kifejezetten a család gaz­dasági életteréről beszélt. Azt mondja: A Re­rum Novarum szellemében állíthatjuk, — pünkösd hétfőjén mondotta ezt a Szent Atya —. hogy csak saját birtokban gyökerező' szi­lárdság teszi a családot a társadalom tökéle­tes és termékeny sejtjévé. T. Ház! Ha ma az életterek fogalma és megteremtése^ áll a tár­sadalmi és politikai célok központjában, nem kelleue-e mindenekelőtt a családi élet terére gondolni és a családot megszabadítani azoktól a kötlékektől, amelyek még azt sem engedik meg neki. hogy megvalósíthassák a saját, tűz­hely elképzelését? 204. ülése 1941 július 1-én, kedden, T. Ház! Méltóztatnak látni, hogy az egy­ház nemcsak a házastársi hűséget követeli, nemcsak a házasság felbontását tiltja, nem­csak a, gyermekgyilkcsságot és az egykét kár­hoztatja, hanem szüntelenül hangoztatja a család anyagi megalapozását, a gyermekneve­lés anyagi feltételeinek biztosítását. A tiszta kereszténység szellemében és a pozitív ma­gyar faj védelem érdekében kérjük tehát a család anyagi megsegítését a törvényjavaslat­adta kereteken túlinenőleg is. Nem tud a kor­mány olyan javaslattal jönni, amelyet ezen a téren örömmel meg nem szavaznánk, nemcsak a kereszténypárt, de, azt hiszem, a parlament­nek minden tagja pártkülönbség nélkül. Ugyanezen indítékok alapján tartjuk cél­juktévesztettnek a javaslat egyéb rendelkezé­seit. Először is hihetetlen módon megnöveli a vadházasságok számát ez a törvényjavaslat, ha törvényerőre emelkedik. Megnöveli azok részérői. akik nem kapnak engedélyt a házas­ságra. De — és azt hiszem, hogy ezt a szem­pontot .még nem említette senki — megnöveli a vadházasságok számát azok részéről az egészséges és tiszta keresztény származású kis­emberek részéről is, akiknek pénzük és idejük nem lesz arra, hogy a bizonyító okmányok tö­megét szerezzék be. (Ügy van! Ügy van! a középen, a bal- és szélsőbaloldalon.) Tessék el­képzelni, hogy egy gy állmunk ásnak, aki — mondjuk — Erdély még megszállott részén született, kicsi korában elkerült Győrbe, Mis­kolera vagy az ország más részébe, — ezer és ezer van ilyen — ahhoz, hogy házasodhassék, bizonyítania kell azt, hogy e törvény szerint nem számít zsidónak. (Ronkay Ferenc: Ez így van! Teljesen helyesen!) Méltóztassék elkép­zelni, mennyi pénzhe kerül ez neki, mennyi utánjárásba, és ha valaki mindezt megcsinálja, akkor is ezren és ezren lesznek, akik a szük­séges okmányokat nem fogják tudni besze­rezni. Egészen természetes, hogy ezek vad­házasságban fognak élni, gyermekeik törvény­telenek lesznek.. (Rassay Károly: Miért nem teszik le egyszer már a képviselők az okmá­nyokat? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Közi Horváth József: A zsidók számára vi­szont nem lesz semmi akadály. Az illető egy­szerűen kijelenti, hogy ő zsidó és megvan a házassági lehetősége. Én tehát keresztényüldö­zést látok. t. Ház, az okmányok ilyen tömésére való kötelezésben. (Rupert Rezső: Egyébben is! Ma volna szukséï a legnagyobb jóságra és kegyetlenkednek!) Kedvez a törvény a tör­vénytelen gyermeknek. Csak a zsidó apát kell majd letagadni és^ a törvénytelen _ gyermek fajtisztának fog majd számítani. (Ügy van! balt elől.) Ez a törvényjavaslat kitaszítja kö­zülünk azokat, akik verségileg 50%-bau zsidók, de születésüktől fogva tiszta keresztények, sőt még a zsidó szülő is keresztény már; ezeket kitaszítja. (Egy hang jobbfelől: Nem vallási kérdés!) de_ ugyanakkor egy z^idó boltoslegény­nek egy cigánvleánytól született gyermekét, fajtisztának deklarálja, (Ügy van! bal/elől.) egyszerűen le kell tagadnia az apát. (Pa'aky László: Vegyük be ezt is! — Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Közi Horváth József: Azt hiszem, nincs közöttünk különbség, valamennyien egyetér­tünk abban, én. amikor a javaslatot vizsgá­lom, magvar faj védelmi szempontból vizsgá­lom... (Ronkay Ferenc: Akkor kár a vallást belekeverni! —* Elnök csenget.) Igen t, kép-

Next

/
Thumbnails
Contents