Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-204
»72 Az országgyűlés képviselőházának pen elképzelni ennek a kérdésnek a rendezését, csak egy európai rendezés kereteben. {retfctmiasok jobb felöl: Véglegesem) Véglegesen, Ez annyit jelent, — az én magyar nyeivemen, nem a diplomaták nyelven, — iiogy Magyarországon a zsidókérdést másképpen nem lebet véglegesen rendezni, csak úgy,, na kitelepítjük a zsi- I dóságot. (Ugy van! ügy van!), amely 1848 után jött ide be feleekkora számban, mint ahányan most itt vannak. (Keck Antal: Tessék leszögezni!) Ezzel elismertem. A zsidókérdés teilet és ez a mai kérdés is, amelyet idehoztunk, a házasság kérdése, a zsidó házasságot, s a iéivérek kérdése, tulajdonképpen nem oldható meg. Ha a zsidóságot kitelepítjük, akkor nem lesz szükség arra, hogy ezt a kérdés tovább is 1 eszegessük, akkor önmagától megszűnik a konfliktus az Egyházzal. Mert a katolikus Egyház — mondom, nem vagyok hivatott arra, hogy az Egyház nevében beszéljek, de ezt minden katolikus ember tudja — nem engedhet egy jottányit sem. A konfliktus tehát akkor megszűnik önmagától az Egyház és az állam között, amely konfliktusból sohasem születik sem az Egyházra, sem az államra jó. E helyett meg lehetett volna oldani — és ha a kormány azt akarja, hogy nyugalom legyen az országban, akkor meg kellett volna oldania —• a földkérdést. A kormány valósággal forradalmasította az országot a zsidó földekkel. Kidobolták a dolgot, a magyarok feliratkoztak, kapával, kaszával vonultak fel, azt hitték, hogy, ingyen földosztás lesz. Azóta Somogy megyében már háromszor írták össze az igénylöket, de a legtöbb községben még egy talpalatnyi földet sem osztottak ki a zsidók földjéből. Ügy, latszik, ha földhöz kell nyúlni, akkor a kor-* many mindig tétovázik, pedig legyünk tisztában mindnyájan azzal, — és azt hiszem, ezt mindnyájan tudjuk is — hogy itt a szociális kérdések addig nem oldódnak meg, míg a föld azoknak a kezére nem kerül, akik dolgoznak vele, míg a föld a magyar nép kezére nem kerül. (Felkiáltások jobb/elől; Ugy van. Természetes! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Varga Béla: Van itt több olyan kérdés is, amelyet ez előtt a kérdés előtt meg lehetett volna és meg kellett volna oldani. Hisszük, hogy a háború már nem sokáig tart és akkor mindent véglegesen meg fogunk oldani. (Keck Antal: A zsidókérdés is véglegesen meg lesz oldva!) Tehát véglegesen megoldódnak ezek a kérdések rövidesen. Ott van a részvényjog reformja, az is már évek óta a köztudatban van. Nem nyúl hozzá a kormány. Az emberek úgy gondolkoznak, — kötelességük elmondani — hogy a kormánynak egyes tagjai kiállnak a részvényjog reformja ellen, amikor a miniszteri székből távoznak, mind olyan állásokba távoznak, amelyekben szinte dotálják az ő állásfoglalásukat, mint miniszterekét, (vitéz Jaross Andor: Nem mindig! — Zaj.) Nem mondtam. Elnök: Csendet kérek! Varga Béla: Ez alatt a rövid idő alatt — mondom, rövid idő alatt, mert én is hiszem, hogy rövid ideig fog tartani, amíg megoldódnak ezek a kérdések Magyarországon —• már nem állt volna előnagyobb fajkeveredés az országhím, hiszen a felső osztályok és a középosztály úgyis tisztára keverék, a magyar faj tisztán csak a magyar parasztságban él, oda sem ezelőtt, sem most, sem ezután nem fognak beházasodni a zsidók. (Maróthy Károly: Szóval maradjon tovább keverék! — Zaj a szélsőbaloldalon.) A törvénytelen gyermekek ügyében £04. ülése JU: f .l július l-'en, kedden. csatlakoztam* Maróthy képviselőtársamnak és Bálás képviselőtársamnak az indítványához, követeltem, hogy a legszigorúbb törvénnyel tiltsuk el, akadályozzuk meg és büntessük a házasságonkívüli nemi viszonyt a zsidóság és a magyarság között. (Helyeslés a középen.) Az ötvenszázalékosok tekintetében azonban kénytelen vagyok a javaslat ellen foglalni állást. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Én nem tudom elismerni azt, hogy az ötven százalék magyar vér,' plusz a keresztség szentsége — keresztény országban vagyunk, leszögeztük mindnyájan — a keresztség- szentségének karizmatikus, természetfeletti hatásai, plusz a keresztény nevelés — ami hogy milyen nagy dolog, azt mindnyájan érezzük: az ember mindig az marad, aminek az édesanyja nevelte — ne érne annyit és ne tudná ellensúlyozni ;iz 50% zsidó vért. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Pedig így van!) Lehet, ebben nekem más a véleményem. (Maróthy Károly: Alapos tévedés! Hatvani Lajosi tessék megkérdezni, hogy mit mondott! — Donáth György: A néger sem lesz fehér! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Varga Béla: Asszimilálni akarunk vagy disszimilálni? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: pisszimilálni! — Maróthy Károly: Disszimiiálni, világos! — Egy hang jobbfelől: Más a szellemi asszimiláció és más a biológiai asszimiláció!) Elnök: Csendet kérek, Maróthy képviselő úr! (Egy hang a jobboldalon: Nem akarunk asszimilálni!) Varga Béla: Én a pártom nevében is kérem a kormányt, ellentétben Bálás képviselőtársammal, (Budinszky László: Neki van igaza,' Balásnak!) hogy ezeket az ötvenszázalékosokat, az 50% magyar vért ne taszítsuk el magunktól. (Keck Antal: Az 50% zsidó vért taszítjuk el, nem az 50% magyar vért! — Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! A képviselő uraknak módjuk van feliratkozni! Varga Béla: Ne taszítsuk el az 50% magyar vért, amikor úgyis látjuk, hogy napjainkban olyan szomorú a disszimiláció, sőt nem csak disszimiláció, hanem nemzeti apösztázia folyik, amikor az emberek leteszik nevüket, amelyet kényszer nélkül vettek fel hónapokkal vagy évekkel ezelőtt. (Donáth György: Be ezzel pótoljuk?) Elnök: Kérem, méltóztassanak a közboszó]ásókat abbahagyni! Varga Béla: Azután nem tudom megérteni t. Ház, hogy Magyarország kormányzójá.nak miért nem adjuk meg azt a jogot, amely megilleti a német Führert és az olasz Ducet. Mi bizonyára nem a szlovák jogfejlődést tartjuk szemünk előtt, amely ország a szentistváni államból szakadt le, hanem alnémet és az olasz jogfejlődést. A német vér és a német becsület védelméről szóló 1935 november 4-i törvény végrehajtására kiadott rendelet Ifi. §-a így szól (olvssa): »A vezér és birodalmi kancellár a törvény és végrehajtási rendeletek rendelkezései alól felmentést adhat.« (Maróthy Károly: Totális állam, egészen más!) Magyarországon is kell egy fórumnak lennie, amely felmentést adhat; hiszen a törvénnyel biztosítottuk... (Budinszky László: Más a tekintélyállam! Nem parlamentáris állam! Ne tessék összekeverni a fogalmakat! — Az elnök csenget.) Ha parlamentáris állam vagyunk, akkor
