Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-204
?><i8 Az országgyűlés képviselőházának ezért szerencsétlennek tartom a vallás szempontjából is, ha éppen ilyen tekintetekkel akarják itt a tájbiológiái érdekeket megkerülni. Ez is csak újabb dolog, .azelőtt éppen a katolikus vallás és általában a keresztény vallások zárkóztak el a iegmerevebben a zsidókkal való összeházasodástól. A múltban a faji és vallási szempontok összeestek, mert a zsidóság vallásilag és fajilag egyaránt annyira zárt egység volt, hogy nem is történt meg ennek áttörése. A probléma újabban azáltal változott meg, hogy a zsidóságnak egyre nagyobb és nagyobb tömegei igyekeztek levetni fajukat, vallási érdekeik ellenére is és igyekeztek kikeresztelkedés útján megkerülni a faj biológiai szempontokat. A keresztségét tehát nem szabad magyar szempontból sem eszköznek elfogadni arra, hogy a keresztség útján lehessen fajbiológiai szempontokat megkerülni és a magyar nép vérét hebroid elemekkel telíteni. (Élénk helyeslés és taps.) Természetesen, ha tilalmakat állítanak fel abban a tekintetben, hogy keresztény és zsidó nem házasodhat össze, akkor felmerül az a kérdés, hogy melyik az a határ, amelyet túllépni nem lehet. Végeredményben kétségtelen ugyanis, hogy a zsidóságnál a faji és vallási szempontok összeesnek, vagyis a zsidó vallás —- kivéve, ha valaki nem zsidóból tért át zsidóvá, ami igen kivételes eset — egyúttal bizonyíték a zsidó faji származás, bizonyíték a zsidó fajiság mellett, a keresztény vallás ellenben még nem bizonyíték a keresztény fajiság mellett, mert lehet, hogy az ősök nem a keresztény Vallást követték és zsidófajúak voltak. Itt azután a javaslatok bizonyos mértéket állapítanak meg abban a tekintetben, hogy a hebroidok milyen dilucióban házasodhatnak össze. Ezeket a diluciókat lehet szerencsésebben vagy kevésbbé szerencsésen megállapítani. Szerény nézetem szerint a mi viszonyaink között egynyolcadnál erősebb zsidókeverék összeházasodását nem volna szabad megengedni. (Helyeslés.) Csak így lehetne megakadályozni a zsidó és a nem zsidó fajúak közötti kellemetlen, káros vérkeveredést. Ezzel kapcsolatban azt szokták szentimentálisan mondani, hogy ez a javaslat továbbmegy, mint a német fajvédő törvények. Ez teljes falsnm és különösen demográfiai és statisztikai szempontból egyáltalában nem igaz, mert ha ©gy^ összekeveredés hatását nézzük, akkor az első szempont mindig az, hogy milyen arányban keveredik össze az illető két elem. Tehát az arányok fontosak. Németországban a lakosságnak körülbelül fél százaléka vagy annyi sem zsidó, nálunk pedig legalább is hét százalék, de ha az erősen hebroidokat vesszük, akkor még több a zsidók számaránya. "Ha tehát Németországban megengednék ma azt, hogy az összes százszázalékos zsidók öszszeházasodhatnak százszázalékos árjákkal, akkor aránylag még mindig nem kerülne annyi zsidó vér a német társadalomba, mintha mi megengednők azt, hogy az egynyolead vagy egynegyed zsidók házasodhatnak össze tiszta nem zsidókkal. (Helyeslés.) Az arányban van tehát a kérdés lényege. Ha tehát a németek azt mondják, hogy egy negyed- vagy félzsidó összeházasodhat egy árjával, ez sokkal, de sokkal kevesebb veszélyt jelent fajvédelmi szempontból az ő számukra, mint amennyit nálunk jelentene a hasonló eset. Ezért szerény nézetem szerint nálunk az okszerű határ az egynyolead, vagyis egy dédanya. (Rassay Károly: Alikor már ott nincs mentség. — Derültség.) 20h. ülése idUl július 1-en, kedd da. Amint említettem a zsidó faj átütő ereje sokkal nagyobb. Igen sok egynegyed- vagy egynyolead zsidót látunk, akiben csodálatos módon kiütközik a faji karakter külső habitusa és lelkisége tekintetében; ez sokszor irígylésreméltó, mert akaraterőt, szívóságot és olyan egocentrizmust jelent, amelyet az árja faj nem tud felmutatni, de viszont fajbiológiai szempontból mégsem kedvező. Ezt a® összekeveredési szempontot különféleképpen lehet felfogni; lehet azt mondani, hogy ez kedvező vagy kedvezőtlen jelenség, hiszen azt, hogy melyik faj különb, abszolúte eldönteni nem lehet, de igenis el lehet dönteni azt, hogy az egyik faj, agreszszív, hódítóbb sajátsága egy másik fajra nézve kellemetlen-e vagy nem, és miután mi nem zsidó fajba születtünk, nekünk a fajunk érdekeit kell védenünk. Éppen ezért az erős zsidó keveredést évszázadok, sőt évezredek óta kellemetlen jelenségnek fogták fel. Ez nem frázis. Méltóztassék csak akármelyik árja, nem zsidó anyát megkérdezni, hogy vájjon örülne-e annak, ha az ő gyermeke zsidó típusú lenne és zsidó faji tulajdonságokkal ékeskednék; mindegyik anya azt fogja mondani, ebből nem kérek. (Űgy van! Ügy van!) Minthogy a vérkeveredés nem jogi kérdés, hanem biológiai dolog, ez a kérdés túlmegy a házasságkötések kérdésén is és ugyanezek a meggondolások érvényesek a házasságon kívüli nemi viszonyokra is. (Ügy van! Úgy van!) En igenis hiány ólom, hogy ebben a javaslatban nincs meg az, ami az olasz és német törvényekben benne van, hogy a tilalom a házasságon kívüli nemi viszonyokra is fennáll. (Élénk helyeslés. — Meskó Zoltán: Be kell venni!) • Enélkül nincs a tilalomnak szankciója, sőt tovább megyek, egyenesen előnyben részesíti azt a zsidót, aki házasságon kívüli nemi viszonyban él, mert ez a zsidó egyenesen megszabadul mindenféle tartási kötelezettség*től (Ügy van! Űgy van! — Benes Zoltán: Jutalomban részesül.) bár éppen úgy terjeszti a maga fajtáját, sőt ha a statisztikát megnézzük, látjuk, hogy a törvénytelen születések túlnyomó része hebroid jelleg. Itt van még egy szempont. Nem akarok erkölcsi szempontokat belekeverni, de igenis a keresztény nőre a legmegalázóbb a zsidóval való viszony. (Űgy van! Űgy van!) Ha ezen a téren tudunk valamit csinálni, akkor erkölcsi szempontból is jó munkát fogunk végezni. (Zsámboki Pál: Akarni kell!) Nem tudom, miért ne lehetne például abba a szakaszba, amely kimondja, hogy a tilalom elleni házasságok érvénytelenek és ezért büntettetnek, bevenni azt, hogy a tilalom elleni házasságok, illetve házasságon kívüli tartós nemi viszonyok büntettetnek. (Helyeslés.) Természetesen a büntetéseknél, miután ez bizonyos hebroid és vegyes kategóriákra is kiterjed, gondosan kidolgozott kazuisztikát kellene létrehozni. Még egyei Ez tulajdonképpen nem a házassági törvénybe tartozik, de miután a házasságon kívüli nemi viszonyok is terjesztik a hebroizmust és hebrogámiát, igenis nálunk is be kellene vezetni a német törvénynek azt a helyes intézkedését, hogy zsidó nem tarthat 45 éven aluli keresztény cselédet. (Taps. — Maróthy Károly: Szavazzák meg!) Említettem, hogy ennek a javaslatnak főcélja a nem zsidók és zsidók között kötött házasságok tilalma révén elkerülése annak, hogy népességünk nagyrésze hebroiddá váljék és azt