Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

?><i8 Az országgyűlés képviselőházának ezért szerencsétlennek tartom a vallás szem­pontjából is, ha éppen ilyen tekintetekkel akar­ják itt a tájbiológiái érdekeket megkerülni. Ez is csak újabb dolog, .azelőtt éppen a katolikus vallás és általában a keresztény vallások zár­kóztak el a iegmerevebben a zsidókkal való összeházasodástól. A múltban a faji és vallási szempontok összeestek, mert a zsidóság vallá­silag és fajilag egyaránt annyira zárt egység volt, hogy nem is történt meg ennek áttörése. A probléma újabban azáltal változott meg, hogy a zsidóságnak egyre nagyobb és nagyobb tömegei igyekeztek levetni fajukat, vallási ér­dekeik ellenére is és igyekeztek kikeresztelke­dés útján megkerülni a faj biológiai szempon­tokat. A keresztségét tehát nem szabad ma­gyar szempontból sem eszköznek elfogadni arra, hogy a keresztség útján lehessen fajbio­lógiai szempontokat megkerülni és a magyar nép vérét hebroid elemekkel telíteni. (Élénk helyeslés és taps.) Természetesen, ha tilalmakat állítanak fel abban a tekintetben, hogy keresztény és zsidó nem házasodhat össze, akkor felmerül az a kérdés, hogy melyik az a határ, amelyet túl­lépni nem lehet. Végeredményben kétségtelen ugyanis, hogy a zsidóságnál a faji és vallási szempontok összeesnek, vagyis a zsidó vallás —- kivéve, ha valaki nem zsidóból tért át zsi­dóvá, ami igen kivételes eset — egyúttal bizo­nyíték a zsidó faji származás, bizonyíték a zsidó fajiság mellett, a keresztény vallás ellen­ben még nem bizonyíték a keresztény fajiság mellett, mert lehet, hogy az ősök nem a keresz­tény Vallást követték és zsidófajúak voltak. Itt azután a javaslatok bizonyos mértéket állapí­tanak meg abban a tekintetben, hogy a hebroi­dok milyen dilucióban házasodhatnak össze. Ezeket a diluciókat lehet szerencsésebben vagy kevésbbé szerencsésen megállapítani. Szerény nézetem szerint a mi viszonyaink között egy­nyolcadnál erősebb zsidókeverék összeházaso­dását nem volna szabad megengedni. (Helyes­lés.) Csak így lehetne megakadályozni a zsidó és a nem zsidó fajúak közötti kellemetlen, ká­ros vérkeveredést. Ezzel kapcsolatban azt szokták szentimen­tálisan mondani, hogy ez a javaslat tovább­megy, mint a német fajvédő törvények. Ez tel­jes falsnm és különösen demográfiai és sta­tisztikai szempontból egyáltalában nem igaz, mert ha ©gy^ összekeveredés hatását nézzük, akkor az első szempont mindig az, hogy mi­lyen arányban keveredik össze az illető két elem. Tehát az arányok fontosak. Németország­ban a lakosságnak körülbelül fél százaléka vagy annyi sem zsidó, nálunk pedig legalább is hét százalék, de ha az erősen hebroidokat vesszük, akkor még több a zsidók számaránya. "Ha tehát Németországban megengednék ma azt, hogy az összes százszázalékos zsidók ösz­szeházasodhatnak százszázalékos árjákkal, ak­kor aránylag még mindig nem kerülne annyi zsidó vér a német társadalomba, mintha mi megengednők azt, hogy az egynyolead vagy egynegyed zsidók házasodhatnak össze tiszta nem zsidókkal. (Helyeslés.) Az arányban van tehát a kérdés lényege. Ha tehát a németek azt mondják, hogy egy negyed- vagy félzsidó összeházasodhat egy árjával, ez sokkal, de sok­kal kevesebb veszélyt jelent fajvédelmi szem­pontból az ő számukra, mint amennyit nálunk jelentene a hasonló eset. Ezért szerény néze­tem szerint nálunk az okszerű határ az egy­nyolead, vagyis egy dédanya. (Rassay Károly: Alikor már ott nincs mentség. — Derültség.) 20h. ülése idUl július 1-en, kedd da. Amint említettem a zsidó faj átütő ereje sokkal nagyobb. Igen sok egynegyed- vagy egy­nyolead zsidót látunk, akiben csodálatos módon kiütközik a faji karakter külső habitusa és lelkisége tekintetében; ez sokszor irígylésre­méltó, mert akaraterőt, szívóságot és olyan egocentrizmust jelent, amelyet az árja faj nem tud felmutatni, de viszont fajbiológiai szem­pontból mégsem kedvező. Ezt a® összekevere­dési szempontot különféleképpen lehet felfogni; lehet azt mondani, hogy ez kedvező vagy ked­vezőtlen jelenség, hiszen azt, hogy melyik faj különb, abszolúte eldönteni nem lehet, de igenis el lehet dönteni azt, hogy az egyik faj, agresz­szív, hódítóbb sajátsága egy másik fajra nézve kellemetlen-e vagy nem, és miután mi nem zsidó fajba születtünk, nekünk a fajunk érde­keit kell védenünk. Éppen ezért az erős zsidó keveredést évszázadok, sőt évezredek óta kelle­metlen jelenségnek fogták fel. Ez nem frázis. Méltóztassék csak akármelyik árja, nem zsidó anyát megkérdezni, hogy vájjon örülne-e an­nak, ha az ő gyermeke zsidó típusú lenne és zsidó faji tulajdonságokkal ékeskednék; mind­egyik anya azt fogja mondani, ebből nem ké­rek. (Űgy van! Ügy van!) Minthogy a vérkeveredés nem jogi kérdés, hanem biológiai dolog, ez a kérdés túlmegy a házasságkötések kérdésén is és ugyanezek a meggondolások érvényesek a házasságon kí­vüli nemi viszonyokra is. (Ügy van! Úgy van!) En igenis hiány ólom, hogy ebben a ja­vaslatban nincs meg az, ami az olasz és német törvényekben benne van, hogy a tilalom a há­zasságon kívüli nemi viszonyokra is fennáll. (Élénk helyeslés. — Meskó Zoltán: Be kell venni!) • Enélkül nincs a tilalomnak szank­ciója, sőt tovább megyek, egyenesen előnyben részesíti azt a zsidót, aki házasságon kívüli nemi viszonyban él, mert ez a zsidó egyenesen megszabadul mindenféle tartási kötelezettség*­től (Ügy van! Űgy van! — Benes Zoltán: Juta­lomban részesül.) bár éppen úgy terjeszti a maga fajtáját, sőt ha a statisztikát megnéz­zük, látjuk, hogy a törvénytelen születések túl­nyomó része hebroid jelleg. Itt van még egy szempont. Nem akarok erkölcsi szempontokat belekeverni, de igenis a keresztény nőre a leg­megalázóbb a zsidóval való viszony. (Űgy van! Űgy van!) Ha ezen a téren tudunk valamit csi­nálni, akkor erkölcsi szempontból is jó munkát fogunk végezni. (Zsámboki Pál: Akarni kell!) Nem tudom, miért ne lehetne például abba a szakaszba, amely kimondja, hogy a tilalom el­leni házasságok érvénytelenek és ezért büntet­tetnek, bevenni azt, hogy a tilalom elleni há­zasságok, illetve házasságon kívüli tartós nemi viszonyok büntettetnek. (Helyeslés.) Természe­tesen a büntetéseknél, miután ez bizonyos hebroid és vegyes kategóriákra is kiterjed, gondosan kidolgozott kazuisztikát kellene létre­hozni. Még egyei Ez tulajdonképpen nem a há­zassági törvénybe tartozik, de miután a há­zasságon kívüli nemi viszonyok is terjesztik a hebroizmust és hebrogámiát, igenis nálunk is be kellene vezetni a német törvénynek azt a helyes intézkedését, hogy zsidó nem tarthat 45 éven aluli keresztény cselédet. (Taps. — Ma­róthy Károly: Szavazzák meg!) Említettem, hogy ennek a javaslatnak fő­célja a nem zsidók és zsidók között kötött há­zasságok tilalma révén elkerülése annak, hogy népességünk nagyrésze hebroiddá váljék és azt

Next

/
Thumbnails
Contents