Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

oi; í Az országgyűlés. ' kêjnnsclaliâz&nak teljes és végleges rendezésére haladék nélkül adjon javaslatot a Ház elé.« T. Ház! Csak egy-két javaslatomat indokolom meg egészen röviden. Ha a zsidónak vagy a félvérnek bizonyos irányban eltiltjuk a házasságot, tehát a törvényes úton való gyermeknemzést, vájjon nem logikátlan-e az, hogy amikor a törvényes vérfertőzés kapuját bezárjuk, ugyanakkor a házasságon kívüli vérfertőzésnek lehetőségére kaput nyitunk. Nem természetes-e as, hogy akik nem köthetnek házasságot, azok konkubinátusban fognak _ élni zsidókkal? A kormány arra hivatkozik indokolásában, hogy Jugoszláviában a kötelező orvosi vizsgálatot azért kellett felfüggeszteni és megszüntetni, bár törvény van rá, mert a kötelező orvosi vizsgálatot megkerülendő, megnő vekedett az együttélések száma, a házasságok szúrna pedig csökkent. . Nem így lesz-e vájjon most ennek a törvénynek következtében is? Sokkal inkább így lesz, (Ügy van! a szélsőbajoldalon.) mert a zsidókban,, ha egyszer tilalmazva van, még inkább él a szándék, hogy félvéreket nemzzenek és ezzel gondolják majd a zsidók helyzetét javítani. (Meskó Zoltán: Bosszúból is megteszik!) Igen, bosszúból is. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Egy hang a, szélsőbaloldalon: Benne van a Talmudban!) Vájjon szabad-e egy javaslattal a vadháziasságok számát mesterségesen felduzzasztani? Mert ez a javaslat ezt teszi. Rejtett vérfertőzésre adunk szabadságot, sőt, egyenesen felbiztatjuk erre az érdekelteket ezzel a javaslattal. T. Ház! Csak egyetlen adatot akarok idetárni az igen t. túloldal és a miniszter úr elé. Méltóztatnak-e tudni azt, hogy Budapesten a házi cselédeknek 48%-a zsidó háztartásban szolgál. Méltóztatnak-e tudni és sejteni, hos:y v a zftidó vérfertőzésnek micsoda hallatlan lehetőségei és mérvei nyílnak i meg. ezáltal akkor, ha mi ezt nem tilalmazzuk, még szigorúbban, mint magát a házasságot. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon,) Legyen szabad most egy másik kérdésre áttérnem. A Klebelsberg-féle neonacionálistának nevezett kultúránk a Balaton mellé soktekintetben Potemkin-kultúránk a Balaton mellé adott nekünk P balak, rákok, kagylók életét megvizsgáló halbiológiai intézetet. Kérdezem, hosry vájjon a mas'yar faibiológiai intézet felállítását nem volna-e sokkal fontosabb megvalósítani? Szükség van magyar fajbiológiai intézetre. Második évtizede már, hogy tudósaink ezt hiába reklamálják és most e javaslat kapcsán kell megkérdeznünk, ho^y miért nem hozták mes: eddig az erre vonatkozó intézkedést, hiszen mennyire segítségére volna a törvény végrehajtásának, macának a kormánynak ez az intézet. El sem képzelhető, hogy minden kérdést meg tudjon oldani a kor'mány vagy a minisztérium egy fajbiológiai intézet nélkül. Figyelmeztetné a kormányt kötelességére és ellenőrizné a "törvény végrehajtását.* Ezt az ig/en^ t. miniszter úr fieyelmébe ajánlom s csak azért nem teszek e tekintetben, indítványt, mert nem találom most birtelen az idevonatkozó határozati javaslatomat. T Ház! Legyen szabad itt egy másik dolgot is megemlítenem. Méltóztatnak arról tudni, hogv eddig büntették a zsidóság ellen való izgatást. Volt a Kúriának két határozata, az ejryik az 1988—1924-es a másik pedig a 393— 1925-ös. Ezek a zsidóságot egyszerűen hitfelckezetté nyilvánították, (Meskó Zoltán: Ügy van!) ennek következtében azokat az emberedő.'h ülése 19

'il július\ Uén, kedden. ket, akik a magyarságot figyelmeztették a zsidó veszed elemre, nap-nap után elítélték, súlyosan megbüntették. (Zaj a szélsőbaloldalon.) — Elnök csenget.) A vád alól én magam is csak bíráim bölcsesége, nem pedig e kérdés rendezettsége folytán menekültem ki. Már most az volna a követelésünk, azt hiszem, jogos követelés, hogy a magyar fajvédőket rehabilitálják. (Meskó Zoltán: így van!) politikailag és büntetőjogilag egyaránt. (Helyeslés « szélsőbaloldalon.) Akik kellő időben felismerték a zsidóveszedelmet, erre figyelmeztették az országot és magát a kormányt is, azok büntetőtörvénykönyvünk értelmében izgatást követtek el, tehát ma nem lehetnek a magyar törvényhozás tagjai. Akik azonban elárulták magyar fajtájukat, akik Júdásként a zsidóságtól zsebrevágták nem a 30 ezüst pénzt, hanem az aranyakat és a bankókat, azok ennek a Háznak változatlanul mindenkor tagjai lehetnek. (Meskó Zoltán: így van!) Nemrég még a tömlöcbe kerültek azok, akik a zsidók ellen szavukat fel merték emelni. Amikor a kormány most végül idehozza a zsidóságot fajnak minősítő törvényjavaslatot, és amikor, nasrv^ későn, az »átkos« külföldi példaadások nyomán és épp ezeknek az elítélteknek okvetetlenkedése következtében rádöbbent a zsidó faj veszedelmes voltára.^ akkor igenis tessék elsősorban a rehabilitációról gondoskodni ezek számára. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A politikai illem szerint is tartozik a konjunktúra ennyivel a mártíroknak. (Ügy van! Ü9ii van! — Tavs a szélsőbaloldalon. — Meskó Zoltán: Sok konjunktúra-ember van! Nagyon sok!) T. Ház! Beszédemet Széchenyi István idézetével zárom, aki a következőket mondta (olvassa): »Első érdekünk: nemzetünk és fajtánk érdeke. Kifejtett nemzetiség nélkül nekem minden más progresszió nem kell. Erre állítok mindent, e nélkül, mondhatom, esrv zagyvalék-nép leszünk, amelynek talán több nénze lesz, a dögbőröket talán drágábban adbatiuk el, de ez engem nem mozdít. Mindenekelőtt áll r

előttem hűség fajtámhoz.« T. Kénviselőház! A legnagyobb magyarnak száz évvel ezelőtt elhangzott e figyelmeztetése után oly szerénynek, oly gyengének tartom ezt a visszhangot ebben a javaslatban, hoey ónpen az ő ielszava alaDJán, amely szerint a bőség a, fajtámhoz kötelez, e javaslatot nem fogadhatom el. (Tans a szélsőbaloldalon. A szónokot sz'ím^san üdvözlik.) F.Tiiök: Szólásra ki következik? Mocsárv Ödön ÍPP-VZŐ: Bálás Károly! "Balás Károly: T. Képviselőház! Ez a javas "'fit három kérdéssel foglalkozik : a házasa ír Votés előtti orvosi vizsgálattal, n házasodási kölcsönnel s a nemzsidók és zsidók összebáza podási tilalmával- Természetesen, ez a harmn dik a legfontosabb. Méltóztassék megengedni, hogv e sorrend szerint vegyem elő ennek a javaslatnak a tárgyát. (Halljuk!) Tulajdonképpen azt mondhatnók, hogy ez a javaslat bizonyos tekintetben beleilleszkedik a népesedési politikába. A népesedési politikáról kvalitatív és kvantitatív értelemben lehet beszélni. A kvalitatív népesedési politika a népesség minőségét akarja javítani, ilyen intézményeket és

r intézkedéseket javasol, a kvantitatív népesedési politika pedig a népesség mennyiségét. K házasságot megelőző orvosi vizsgálat egy ilyen régi eszköze és javaslata a kvalitatív népesedési politikának. Céljai, rendelkezései helyesek, tehát csak helyeselni tudjuk, és így a törvényjavaslat intenciója helyeselhető. Természetesen valami túlságosan