Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-203

A? országgyűlés képviselőházának fejlesztésével és fokozásával kívánják szol­gálni. E,zt értjük a magyar fajközösségbe tar­tozók alatt. (Elénk taps a jobboldalon. — Szögi Géza: Ez a hungarizmus! — Gr. Apponyí György: Tehát a zsidók nincsenek benne? Szö­gezzük le! — vitéz Zerinváry Szilárd: A zsi­dók persze, hogy nincsenek benne! Az termé­szetes!) A törvényjavaslat ' három lényeges cso­portba foglalja azokat az intézményeket, ame­lyeken keresztül a magyar életnek ezt az igen fontos fajvédelmi területét szabályozni kí­vánja. A javaslat hat fejezetből áll és tizen­négy szakaszra oszlik. Első fejezete a házas­ságkötés előtt szükséges orvosi "vizgálat sza­bályozását tartalmazza. Azok az adatok, ame­lyeket az igazságügyminiszter úr a törvény­javaslatot kísérő indokolásában felhozott, meg­döbbentően igazolják, hogy a két nagy tÖmeg­betegségnek, _ a fertőző gümőkórnak és a fer­tőző nemibajnak, milyen borzalmas pusztító hatása van a magyar nemzet testében. A ja­vaslat indokolása szerint a megkötött házas­ságoknak átlagosan 10% -a gyerniektelen és a magtalanság 70%-a, a halvaszületések 40%-a és a koraszületések 34%-a a vérbaj következmé­nye. Ezen a törvényjavaslat olyképpen kíván segíteni, — elsősorban kiegészítve a nép- és családvédelmi alaprpl szóló törvényt — hogy a házasság kihirdetését vagy a kihirdetés alóli felmentést hatósági vizsgálathoz és ennek ered­ményeképpen hatósági engedélyhez köti a két veszedelmet jelentő nagy betegségnek, a fer­tőző gümőkórnak és a fertőző nemibajnak esetében. A törvényjavaslat szerint a döntésre hiva­tott elsődleges fórum: a tisztiorvos. A javas­latnak ez a része nagyon helyes megfontoláson alapul, mert a tisztiorvos az, akinek szak­tudása a közigazgatás egészségügyi szolgála­tában a legmagasabb fokon áll, esküt tett tiszt­viselő és a mellett a közigazgatás egészség­ügyi szervezetének olyan központja, amelynek hatalmi ereje és hatásköre lenyúlik a köz­egészségügyi szolgálat utolsó alapsejtjéig. A törvényjavaslat általában a tisztiorvos bizonyítványához köti, hogy a házasságok ki­hirdetésénél közreműködésre jogosult tisztvi­selők házasságot kihirdethessék vagy pedig ez alól felmentést adjanak. A törvényjavaslat azonban gondol arra, hogy van a magyar tár­sadalomnak nemi megosztottsága folytán olyan része, amelynél ennek a szabálynak me­rev keresztülvitele — különösen az érzelmi vi­lág területén, a női szemérem tekintetében — esetleg kellemetlen hatásokat idézhetne elő. De különösen -azt a legfontosabb szempontot tartja szem előtt a javaslat, — amit mi mindannyian, akik gyakorlati emberek vagyunk, tapaszta­lunk— hogy a legkisebb nehézség és akadály visszahat egyúttal magára a házasságkötési szándékra is, és pedig esetleg a rosszabb,-in peius formában. Ezért a javaslat kivételt en­ged az általános, szabály alól: nőknél meg­engedi a háziorvos bizonyítványának a beszer­zését és ennek alapján dönthet a tisztiorvos. Ezenkívül a javaslat 1. §-ában beiktat még szá­mos vizsgálatra jogosult olyan közegészség­ügyi szervet, amelyet az 1940 : VI. te. intézmé­nyesített, tehát visszamegy a forráshoz, ahon­nan eszmeileg sarjadzik. A javaslat szerint a tisztiorvos megadja a bizonyítványt, vagy felfüggeszti az eljárást addig, amíg meg nem gyógyul az a házasulni kívánó, vagy nem hozza az 1940: VI. te. alapján 03. ülése 19Ifi június 30-án, hétfőn. 349 szervezett intézmény bizonyítványát arról, hogy az akadály nem áll fenn, végül megtagad­hatja a bizonyítvány kiadását. Abban az eset­ben, ha a tisztiorvos megtagadná a bizonyít­vány kiadásai:, a javaslat nagyon helyesen a bírói fórumhoz, mint egyetlen megnyugtató szervhez utalja a kérdést és a törvényszék dönti el a belügy miniszter által kijelölt egész­ségügyi intézmények^ véleménye alapján, hogy a javaslat 1. és 3. §-ában megszabott feltételek fennforognak-e 1 ? Tekintettel^ arra, hogy az I. fejezetben fog­lalt rendelkezések, keretintézkedések, amelyek­nek tartalmát a hatóságok lesznek hivatva megadni, szükségesnek tartom, hogy gyakor­latilag különösen fontos szempontra felhívjam a mélyen t. Ház figyelmét. A javaslat is azt mondja, hogy az eljárás részletes szabályait, a vizsgálatokért és bizo­nyítványokért szedhető díjakat és illetékeket a belügyminiszter úr az igazságügyminiszter úrral együttesen kiadandó rendelettel fogja szabályozni. Magyarország lakosságából a húsz és hatvan év közöttiek száma — rendszerint ezek szándékoznak házasságot kötni — megfelel az egész lakosság- majdnem 50%-ának, tehát kö­rülbelül 7 millió ember életviszonyáról lehet szó bizonyos ingadozásokkal, a szerint, hogy mikor kívánnak az idők folyamán házasságot kötni. A kiadandó rendeletben okvetlenül figye­lembe kell venni azt a közérdeket, hogy a vég­rehajtás folyamán gyakorlati okokból ós a köz­egészségügyi szolgálat területén ne mutatkoz­zanak nehézségek. Ez nemcsak abban a vonat­kozásban áll, hogy a vizsgálatok különösen az utazgatással kapcsolatban anyagi megterhelést lehetőleg ne jelentsenek, mert ha messzebb­fekvő helyről kell vizsgálatra és bizonyítvány­ért utazni, ez költségekkel jár, hanem általá­ban mindenképpen meg kell könnyíteni ennek a komoly és üdvös itézménynek gyakorlatilag helyes, okos és bölcs felépítését, T. Ház! A javaslat I. fejezetével kapcso­latban kívánok röviden foglalkozni azzal a harmadik tömegbetegséggtel, amelyet a tör­vényjavaslat nem óhajtott szabályozása kö­rélbe vonni és pedig a gyógyíthatatlan ideg­es elmebetegségekkel. A javaslat szerint az őr­orvostudomány ma még nem áll azon a szín­vonalon, hogy egy rövid vizsgálat keretében megállapítsa az öröklődő és gyógyíthatatlan ideg- és elmebetegség tüneteit és egyúttal ezek minősítése után magát a betegséget is kétséget kizáróan meghatározza. Ez az állás­foglalás helyes, mert az elmebetegség vizsgá­latánál mindenkor súlyt'kell helyezni az előz­ményi adatok beszerzésére, ezenkívül a testi és szellemi tünetek beható vizsgálatára, végül a betegség lefolyásának ipontos ellenőrzésérc. Vannak olyan kórformák, amelyeknél a meg­állapítás kulcsát esak az egész betegségi fo­lyamat tüzetes vizsgálata adja mag és az el­lentétes tünetcsoportoknak egy meghatáro­zott elmekórformájában való egyesítése hosz­szab.b vizsgálat eredménye. Ezenkívüil itt, van az a probléma .amely felett még ma is vita van a jogászok és az elmeorvosszakértők kö­zlött, az úgynevezett r lucidum intervallum, a világos időközök kérdése. Mi jogászok bizo­nyos kereteken belül elismerjük a lucidum in­tervallum fennforgásának lehetőségét, viszont az elmeorvostudomány megtagadja ezt, még­pedig annál az oknál fogva, hogy az elmebeteg­ségnek van kezdete, kifejlődött állapota és végle, tehát az elmebetegség folyamatos kör­forma, amelynél előfordulhat, hogy a tüneteit elmosódottan mutatkoznak, az öntudat tisz-

Next

/
Thumbnails
Contents