Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-194

Az országgyűlés képviselőházának 194. ülése 1941 június 'iS-án, pénteken. 23 deletekben megnyilvánuló cselekvés is. A javaslat indokíolásában milyen szép a következő mondat (olvassa). »Végül fontos szempont, hogy a javaslat kifejezésre juttatja a magyar törvényhozás határozott állásfoglalását a termelés közérdekű irányítása és az áruelosztás, valamint a fogyasztás terén érvényesítendő legmesszebbmenő takarékoskodás mellett s kifejezője egyúttal annak a közösségi szellemnek, amelynek a magyar közéletbe való átvitele a nemzeti jövő érdekében szükséges.« T. Ház! Ez nagyon szép, ez tökéletesen így van, ezzel egyetértünk és hajlandók vagyunk ennek érdekében azokat, akik ebbe a közösségi szellembe nem illeszkednek bele és nem akarnak így dolgozni, büntetéssel is sújtani, de ebben a javaslatban nincs átgondolt terv, nincs benne a termelés irányítása, nincs benne a _közellátás rendezése; nincs benne tehát mindaz, ami a javaslat indokolásában, ebben a gyönyörű mondatban kifejezésre jut. Mindez ebből a javaslatból tökéletesen hiányzik. (Ú(,y van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem lehet . közöttünk vita a tekintetben — és ezt végre nyíltan és egyenesen meg kell mondani — hogy minden becsületes magyar ember hajlandó a legnagyobb fegyelemmel alávetni magát a legnagyobb nélkülözéseknek is, ha azt látja, hogy okosan cselekszenek, ha tehát lát egy átgondolt tervet, látja azt a célt, amely felé az átgondolt terv alapján őt viszik és tudja, hogy az igazság mindenkivel szemben érvényesül. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: A Lipótvárossal szemben is! - - Matolcsy Tamás: A Lipótvárosban nem rekviráltak! — Meskó Zoltán: Bízzák ránk, 24 óra alatt megcsináljuk! — Derültség.) Nem 'hiszem, hogy azok között, akik itt ebben a Házban ülnek, vagy azok között, akik most hiányoznak, egyetlen egy olyan képviselőtársunk is volna, aki nem értene velem egyet abban, hogy a legnagyobb nélkülözések közepette is boldogan lelkesednénk, ha olyan intézkedésieket látnánk, amelyekről tudnánk, hogy becsületesen, jó irányba visz bennünket és egyforimán mindenkire hatályosak. (Matolcsy Tamás: A zsidókra is! — Meskó Zoltán: Rajtaütésszerűén vizsgálják meg* egy óra alatt! — Maróthy Károly: Javasoltuk két hónappal ezelőtt, de semmi sem történt!) Nézzük meg jogi szempontból, hogy ebben a javaslatban van-e szó a termelés irányításáról és van-e benne közösségi szellem- Az 1. %. 1. pontja új dolog, mert alkalmazható a mezőgazdáság, az ipar termelésének irányítására és bünteti azokat, akik ezen téren nem tesznek eleget a hozandó törvényes rendelkezéseknek. De, t. Ház, van-e ilyen? A javaslat megmondja, hogy nincs. Van termelésirányítás Magyarországon 1 Nincs. Hiába szavazom meg az 1. §. 1. pontját, úgy sem tudják alkalmazni, mert nincs olyan jogszabály, amely a termelés irányítását, a minőségi^ termelés előtérbe helyezését, vagy az egyes kategóriák szerinti termelést elrendelné. Mi szükség van arra, hogy előre megszavazzunk egy büntető szakaszt, ha annak alapja, aminek megszegését hüntetni akarom, még nincs meg? (Meskó Zoltán: Majd jön!) Ez rendkívül lényeges dolog és szívesen meg-szavazom a büntetést, ükárniilyen szigorú is, ha ismerem a rendelkezést, aminek megszegését fogjuk hüntetni, főként, ha okos és átgondolt. -De lényeges ez a gazdák szempontjából is, mert ők nem tudják, hogy milyen törvény vagy rendelet fog jönni, amelynek megszegését már előre hüntetéssél sújtják. Az 1. §. 1. pontja rendkívül nagy engedelmességet kíván meg a nemzettől. Méltóztassanak elhinni: ha megszavazom azt, hogy mikor mit kell termelnie a gazdának a földjén, mikor mit kell termelnie a gyárosnak a gyárában, akkor ennek végrehajtása és az individualizmus legyőzése igenis nagy áldozatot kíván. Ez nekünk tetszik, mert mi azt akarjuk, hogy a nemzet tagjai ne individualistákként cselekedjenek, hanem a közösségi szellemnek megfelelően. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Mi tehát jogosan kívánjuk, hogy ne a büntető javaslatot tárgyaljuk először, hanem előhb lássuk azt a törvényjavaslatot, vagy azt a rendeletet, amely meg fogja mutatni, hogy a közősségi szellemnek megfelelőleg rendelkeznek ebben az országban, nem ötletszerűen, hanem átgondolt terv szerint. Engedelmességet kívánni a nemzet egyetlen tagjától sem lehet, csak büntető szankciókkal és soha a világon még elő nem fordult az, hogy bármilyen szigorú büntető szankció engedelmességre szorította volna az embereket az engedelmesség igazi értelmében. Meghunyászkodásra igen, de engedelmességre, amelyben az akarat is benne foglaltatik, hogy én a parancsnak megfelel őleg cselekszem, erre semmifélé büntető szankció az embereket nem szorítja. Ehhez szükséges először az, hogy legyen valaki, aki okosan parancsol, azután legyen együttműködés, amint Kunder igen t. képviselőtársam, igen szépen kiejtette, legyen együttműködés a kormány (kebelén belül, a termelést és a közellátást irányító miniszterek között, (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) de legyen együttműködés a kormány és a nemzettagok között is. Amíg én azt érzem, hogy a miniszterek között nézeteltérések vannak, (Meskó Zoltán: Csak nem?) addig én nem tudok az általuk kiadott rendelkezéseknek engedelmeskedni. (Meskó Zoltán: Na, na, ki hitte volna? — Derültség.) Fontos továbbá az, hogyha az okos, átgondolt tervnek megfelelően kiadott rendeleteket valaki nem tartja be, azt megbüntessék, de ehhez az szükséges, hogy legyen egy szervezet, ; vagy egy _ szerv, amely mozgásba hozza az igazságügyi apparátust a büntetés kiszabása végett. Ezzel a javaslattal a mi felfogásunk szerint nem szolgáljuk sem az okos parancsolást, sem a szükséges együttműködést a kormánytagok között, valamint a kormány és a nemzettagok között, de nem szolgáljuk az igazságos büntetés lehetőségét sem. Kunder igen t. képviselőtársam az ő igazán kitűnő beszédében tárgyilagos példákkal bebizonyította, hogy a termelés irányítása az utolsó hónapokban rendkívül rossz volt. Viszszaidézem az általa felhozott példák tömkelegéből a zsírkérdést. Röviden az történt, hogy bár vitéz Imrédy Béla igen t. képviselőtársam és pártom vezetője novemberben megmondotta, hogy haj lesz, mert a sovány sertés árát szabadon hagyták, nem történt semmi. (Mozgás a jobboldalon.) Benkő Géza képviselőtársam is megmondotta, mégsem történt semmi. (Benkő Géza közbeszól. — Zaj. — Felkiáltások a jobboldalon: Azt mondja, hogy nem mondotta.) Erre az történt, hogy a maximált árak felett 80—90 kilóig vették a sovány sertéseket — akkor két pengős, vagy nem tudom, milyen ár volt — és csak a felette lévő súlyt számolták maximális áron és ezek a szerződések a kormány elé kerülnek jóváhagyás végett. Melyen t. igazeágügyminiszter úr, ha van egy maximálási rendelet, amelyet a kormány jóváhagyásával ki lehet játszani, a kormány rá-